Uniós munkerőpiac: nyitnak, de minek?

A munkaerő-piaci nyitást most engedélyező négy ország lépése azonban pusztán csak gesztusnak tekinthető. hiszen ezen országok iránt részben nyelvi nehézségek, részben a távolság, részben a magyarnál nem sokkal magasabb bérszínvonal miatt kevesen érdeklődnek.

A magyar munkavállalók két legfontosabb célországa, Németország és Ausztria azonban további három évig fenntartja a korlátozásokat, és szakértők azzal számolnak, hogy a csatlakozási szerződésben engedélyezett utolsó két évet is ki fogják használni.

Gottfried Péter, az EU-ügyek hivatalának elnöke ugyanakkor hangsúlyozza: a teljes nyitás mellett nagyon fontosak azok a könnyítések, amelyeket több régi tagország is bejelentett. Olaszország például növeli a nyolc kelet-közép-európai állam munkavállalóira megszabott összesített kvótát, Franciaország és más államok pedig egyes ágazatokban könnyítik a munkavállalási engedély megszerzését.

A szektoronként történő nyitás egyébként teljesen érthető, hiszen a nyugat-európai gazdaságokban általános probléma, hogy az összességében magas munkanélküliségi ráta mellett egyes területeken súlyos szakemberhiány van. A francia építőipari vállalkozások négyötöde és az éttermek 63 százaléka panaszkodik, hogy nem talál megfelelő számú képzett kőművest, pincért vagy szakácsot, és betegápolók iránt is nagy a kereslet. A brit, ír és svéd tapasztalatok azt mutatják, hogy a kelet-közép-európaiak beengedése segít enyhíteni az ilyen gondokat, ráadásul a jól képzett, többségükben fiatal vendégmunkások nagyon kedvező hatást gyakorolnak a fogadó országok gazdaságára, jelentősen növelik például az adó- és járulékbevételeket.

Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a munkaadók Nyugat-Európa-szerte elítélik a korlátozások fenntartását. A magyaroknak, lengyeleknek vagy cseheknek ma két hónapig kell várniuk arra, hogy munkavállalási engedélyt kapjanak, mivel a hatóságok előbb megvizsgálják, nem volna-e hazai vagy az unió valamelyik régi tagországából származó jelentkező az adott állásra.