Válságban nincs szuper állásajánlat

A válság miatt megváltozott a fontossági sorrend: ma már nem biztos, hogy a karrierlehetőség, a felelősségteljesebb pozíció vagy a magasabb fizetés motivál valakit állásváltáskor – mondta a FigyelőNetnek Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője. „A biztonság lett az emberek számára a legfontosabb, találkoztam például olyan vezetővel is, aki kevesebb fizetésért, alacsonyabb beosztásba ment át, mert az előző munkahelye a válság által veszélyeztetett szektorban volt.”

Ugyanezt vallja Lipcsei András, a Pendl&Piswanger vezetője is. „Kétféle tendencia figyelhető meg ma: vannak emberek, akik nagyon szeretnének váltani, és vannak, akik foggal-körömmel ragaszkodnak a székükhöz.” A legtöbben olyan munkaadót keresnek, amelyet kevésbé érint a válság. A magasabb beosztásban dolgozók viszont nem „vakon” vágnak bele az állásváltoztatásba: hiszen ismerhetik a konkurencia helyzetét, tudhatják, hogy melyik cég áll biztosabb lábakon. Lipcsei András egy példát is említett: a Suzuki-eladásokat erőteljesebben visszaveti a recesszió, mint a luxusautókét, mert a vásárlói körük egészen más anyagi helyzetű emberekből kerül ki. Míg az előbbi csoport a válság miatt már nem tud autót venni, az utóbbiakat nem érinti olyan mértékben a recesszió.

Aki mer, az nyer?

A megkérdezett szakértők óvatosságra intettek: válságban csak megfontoltan, előregondolkodva lehet érvényesülni. Juhos Andreának az a véleménye, hogy csak akkor szabad például vállalkozásba kezdeni – és ezért elhagyni egy állást –, ha már konkrét, régóta érlelődő és „bombabiztos” tervvel rendelkezik valaki. A kényszervállalkozásoknak nem kedvez a recesszió – mondta a FigyelőNetnek.

Nagyobb kockázat esetén nagyobb sikert is elérhet valaki, de ehhez rengeteg szerencse kell – tette hozzá Fazekas Zsolt, a Hill International vezetője. A ranglétrán gyorsabban tud feljebb lépni egy tehetséges ember, ha mer váltani. Ám mivel még egy negyedévre is nehéz előretervezni, nem biztos, hogy az új állása biztosabb lesz a réginél. A vállalatok például legkönnyebben a próbaidős dolgozóktól válnak meg.

A fejvadásznak gyakrabban mondanak igent

Lipcsei szerint, ha biztonságban érzi magát a dolgozó, akkor nehezebb megszólítani, ilyenkor ugyanazokat kell ajánlani neki, mint a válság előtt: karriert, vezetői pozíciót, több fizetést, érdekesebb munkát. Ám ha egy picit is bizonytalan, akkor sokkal könnyebb átcsábítani egy másik céghez.

A fejvadászoknak is ismerkedniük kell a jelenlegi helyzettel, hiszen még nem látják, hogy milyen változások várhatók. „Egyre kevesebb pozíció van a piacon, ám egyre több a megszólítható jó szakember, aki be tudná tölteni ezeket” – mondta Fazekas Zsolt.

Jobban mutat az önéletrajzban, ha mi mondunk fel

A legtöbb ember úgy gondolkodik, hogy jobb felmondani, elhagyni a süllyedő hajót, mint kivárni egy leépítést. Lipcsei András szerint, ha már mindenképpen oda az állás, előnyt jelent egy felvételi interjún, ha valaki önszántából hagyja ott a céget. „Viszont jobb tárgyalási pozíciót jelent, ha még van állása egy jelentkezőnek. Akkor könnyebben formálhatja a feltételeket, és a leendő vállalat érdeke is, hogy átmenjen hozzájuk. Ha pedig nem sikerül megegyezni, még akkor is van egy nagyjából biztos munkája” – hívta fel a figyelmet.

Ám fel lehet sorakoztatni más szempontokat is: ha valakinek felmondanak, akkor végkielégítés jár neki, amely egy magasabb fizetésű, évek óta az adott cégnél dolgozó szakember esetében elég magas összeg lehet. Ám ha a dolgozó mond fel, akkor ettől elesik. „Mindenkinek érdemes mérlegelni, hogy vállalja-e ezért a pénzért az esetlegesen hosszabb ideig tartó munkanélküliséget, vagy úgy mond fel, hogy másnap már mehet az új munkahelyére dolgozni.”