Vásárlóerőn mérve újra csökkent a fizetésünk

A hivatal indoklása szerint ennek a személyi jövedelemadó-rendszer idei változása, elsősorban a családi kedvezmények bevezetése az oka. A nettó átlagkeresetekben ugyanis nem veszik figyelembe a gyerekkedvezményt, így az ebből számított reálkereset-változás nem a valóságot tükrözné. Szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy az év végén vagy a következő év elején a KSH visszamenőleg közli az adatokat, akkor ugyanis már tudni fogja, hogy hányan mekkora gyerekkedvezménnyel éltek. A számok minden bizonnyal jelentősebb reálpozíció-javulást mutatnak majd a jelenlegi, kedvezmény nélküli számításokhoz képest - olvasható a Népszabadságban.

Az MKB Bank közgazdászai, Kondrát Zsolt és Lőke András a Világgazdaság cikke szerint azt írják, hogy "2011. márciusban éves szinten 1,4 százalékkal mérséklődtek a bérek a nemzetgazdaság egészében. Ezen belül a magánszektorban 4,6 százalékkal nőttek, a költségvetési szférában pedig 15,9 százalékkal csökkentek".

Hozzáteszik: A rendszeres bérek növekedése a magánszektorban 4,3 százalék volt. "Az SZJA-szabályok kedvező változása miatt a prémium-fizetésekben történt átütemezések hatása már lecsengett" - húzzák alá az elemzők.

Az elemzők az alapvető bértrendekben nem látnak változást. "Továbbra is úgy gondoljuk, hogy az adóváltozások miatti többletjövedelem nagy részét megtakarítják a háztartások, és ugyanígy tesznek majd - de nagyobb mértékben - a magánnyugdíj-pénztári kifizetésekkel is az év második felében" - emelik ki.

Úgy tűnik, hogy a bérnövekedés nyomott marad idén is, a cégek az adóváltoztatások hatását bérpolitikájukkal többé-kevésbé ellensúlyozták. Ez versenyképesebb bérszintet jelent a vállalatok számára, de a fogyasztást tekintve negatív - áll az MKB Bank elemzésében, melyet a Világgazdaság közöl.

Népszabadság/Világgazdaság