1,7 milliárd forintot költöttek az önkormányzatok diákmunkára

A diákmunkaprogram elsődlegesen a fiatalok hasznos nyári időtöltését segíti, és két iskolaév között alkalmat teremt bizonyos munkatapasztalat szerzésére, amely hozzájárulhat a legmegfelelőbb pályaválasztáshoz, a személyiség kiteljesedéséhez. Az eközben szerzett sikerélmények értékét a munkával kiérdemelt jövedelem is emeli – tért ki rá a tájékoztatás.

Az MTI tudósítói az egyes régiók nyári diákfoglalkoztatási tapasztalatainak néztek utána.

Pest megyében ezen a nyáron megközelítően 1500 diákot foglalkoztattak a munkáltatók, a fiatalok többsége egy hónapra szegődött el valamilyen pénzkereső feladat ellátására. Amint Hágen Timea, a megyei munkaügyi központ igazgató-helyettese elmondta, többnyire az önkormányzatok vették fel a diákokat, elsősorban ügyviteli, adminisztrátori, illetve hivatalsegédi munkakörbe. A legtöbb diákmunkás a monori, a gyömrői, a ceglédi és az újszilvási polgármesteri hivatalban helyezkedett el. A budaörsi városházán a nagy túljelentkezés miatt volt akiket el is kellett utasítani, a szerencsésebb fiatalok az irodai háttérmunkákba kóstolhattak bele, mint például a postázás.

Tolna megyében jellemzően mezőgazdasági munkákra, illetve gyártósori összeszerelésre, árufeltöltésre kerestek vakációzó fiatalokat, zömében a Meló-Diák diákmunka hálózaton keresztül. Husi Bence, a szervezet marketing vezetőjének tájékoztatása szerint az idén több tanuló keresett állást, mint amennyi állást felkínálhattak részükre. A többség a tanév befejeztével júniusban szeretett volna munkába állni, ezért például a július végén aktuális kukoricacímerezésre már alig volt jelentkező. A diákok általában 600-650 forintos bruttó órabérért dolgoztak. Ennél jóval többet kereshettek a július végén Dádpusztán megtartott goa-fesztivál vendéglátó egységeiben, itt azonban – egyik kisegítő mosogató véleménye szerint – csak ismeretség útján lehetett munkához jutni.

Vas megyében a diákmunkát vállalók leginkább az irodai munkákat részesítették előnyben, de sokan szívesen próbálták ki magukat az idényjellegű mezőgazdasági kétkezi feladatokban is – mondta el az MTI-nek Baksy Marianna, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet vezető munkatársa. A diákok havi átlagkeresete 50-60 ezer forint körül alakult, de a többség csupán 2-3 hétre keresett munkát. Növekszik azon diákok száma, akik keresetükkel a családi háztartásba kívánnak besegíteni, vagy iskoláztatásuk költségeihez iparkodnak hozzájárulni.

Szombathely önkormányzata elégedett volt annak a 45 diáknak az ügybuzgalmával, akik a város különféle kulturális rendezvényein segédkeztek, a múzeum által végzett ásatásokon régészek mellett dolgoztak, vagy a vasi skanzenben a kertrendezésnél ragadtak szerszámot. Az igazi nyári "álommunka" azonban alighanem annak a 11 éves kisiskolás fiúnak jutott, akit egy marketing akció során választottak ki és a sárvári gyógy- és élményfürdőben néhány napig csúszdaőrként rendezte a csobbanni készülő vendégek sorait. Ő ugyan nem kapott fizetést, de szüleivel együtt egy négycsillagos hotelben lakhatott.

A Hajdú-Bihar megyei Hajdúböszörményben augusztus 15-tel már befejeződött a nyári diákmunka szezon. Kiss Attila (Fidesz-KDNP) polgármester tájékoztatása szerint 149 tanuló vette ki részét az önkormányzat munkáiból, egyhónapos, illetve kéthetes turnusokban. A 16-25 év közötti, nappali tagozaton tanuló diákok kiválasztásánál előny volt a pénzügyi, gazdasági, nyelvi, turisztikai ismeret. Így sokan dolgozhattak a helyi fürdőben, a turinform irodában, a városi múzeumban, mások pedig az óvodában, idősek otthonában. Az egy hónapra eső munkabérük 76 125 forint volt.