Megjelent: 3 éve

1988. évi I. TÖRVÉNY a közúti közlekedésről

(A végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel egységes szerkezetben.) Tv. 1. § A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét.

A törvény hatálya

Tv. 2. § (1) A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén
a) a közúti közlekedésben résztvevőkre,
b) a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű)
c) az utakra - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel -,
d) az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint
e) a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.
(2) Magyarország területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik.
(3) Magyarország területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre , azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.
(4) A Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek
a) tagjaira,
b) üzemben tartott járműveire, és azok forgalomba helyezésére, valamint időszakos vizsgálatára, továbbá6
c) magánútjaira jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell
R. 1. § A rendeletnek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - az 5. §, a 27. §, a 29. § és a 35. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.

A közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogai és kötelezettségei



Tv. 3. § (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van résztvenni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.
(2) A közút kezelője a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.
Tv. 4. § A Tv. 4. §-át a 2012: XLI. törvény 58. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.
Tv. 5. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;
b) a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak utasításait követni;
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon.
(2) Közúton járművet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármű vezetéséhez előírt engedéllyel rendelkezik.
(3) A jármű vezetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a (2) bekezdésben említett feltételeknek nem felel meg.
(4) A külföldi hatóság engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel belföldi közúti forgalomban a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehet részt venni.
R. 2. § (1) Közúti járművezetői engedélyt az kaphat, aki a jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, az előírt iskolai végzettséggel rendelkezik, egészségi és közbiztonsági szempontból a vezetésre alkalmas és eredményes képesítő vizsgát tett.
(2) Közúti közlekedési szolgáltatást végző járművet az vezethet, aki a pályaalkalmassági követelményeknek is megfelel. Külön jogszabály egyéb esetben is kötelezővé teheti a pályaalkalmassági vizsgálatot.
(3) Aki sorozatosan megszegte a közúti forgalomra vonatkozó szabályokat és emiatt a szabálysértési hatóság - határozatban - szabálysértési bírsággal sújtotta, rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra is kötelezhető.
R. 2/A. § (1) Azt, aki a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát
a) a közút, annak műtárgya, tartozéka beszennyezésével,
b) közúti jelzés vagy egyéb tárgy - a közút kezelőjének hozzájárulása nélküli vagy attól eltérő - elhelyezésével, eltávolításával, megváltoztatásával
vagy más hasonló módon sérti, vagy veszélyezteti, a közút kezelője az eredeti állapot helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt előidéző magatartástól való tartózkodásra felszólítja; a közlekedési hatóság a felszólítás eredménytelensége esetében - a közút kezelőjének kérelmére - kötelezi. Ez az intézkedés nem mentesíti a közút kezelőjét a Tv. 34. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kötelezettsége alól.
(2) Az R. 2/A. §-ának (2) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Tv. 6. § (1) Járművel az út-, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
(2) Járművel az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell haladni.
(3) Aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Az irányváltoztatást jól láthatóan és kellő ideig jelezni kell.
(4) Útkereszteződésben - ha közúti jelzésből vagy forgalmi szabályból más nem következik - a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége.
Tv. 7. § (1) A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni, kidobni nem szabad.
(2) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.
(3) Az a járművezető, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles erről a rendőrséget vagy a közút kezelőjét értesíteni, és - amennyiben erre lehetősége van - a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).
Tv. 7/A. § (1) A közúti balesettel érintett gépjárművek vezetői - a rendőrség értesítésének, illetve a rendőrségi intézkedés hiányában - kötelesek egymás számára, kölcsönösen személyazonosságukat hitelt érdemlően igazolni, továbbá nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni, valamint megnevezni azt a biztosítót, amellyel a gépjárműre felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.
(2) Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó az (1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni.

A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok

Tv. 8. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggő
a) állami és önkormányzati feladatok:
1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése,
2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása,
3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése;
b) állami feladatok:
1. a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása,
2. a járművek műszaki vizsgálata,
3. a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása,
4. a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;
c) önkormányzati feladat a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása.
(1a) A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.
(2) A hazai járműállomány rendeltetésszerű, biztonságos és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő működtetéséhez szükséges feltételeket (alkatrészellátás, javítás, karbantartás, tüzelő- és kenőanyagellátás stb.) jogi, közgazdasági és hatósági eszközökkel is biztosítani kell.
Tv. 9. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a miniszterek, államigazgatási szervek, valamint az egyéb költségvetési szervek látják el.
(1a) A 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátását a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) koordinálja.
(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete vagy közgyűlése gondoskodik a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátásáról, így különösen
a) a gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról a település belterületén,
b) a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút, kerékpárút és gyalogos-felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint
c) a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely és a kizárólag kerékpárosok közlekedését szolgáló vasúti átjárók létesítéséről és fenntartásáról.
(3) A fővárosi önkormányzat a főváros közigazgatási területén lévő közúttal érintkező szilárd burkolatú járda, gyalogút, gyalogos felállóhely szegélye egységes kialakításának követelményeit rendeletben határozza meg.
(4) Az országos illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által első fokon meghozott közlekedési hatósági döntéssel szemben - ideértve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedési beruházásokat is - fellebbezésnek van helye.
(5) A közlekedési hatóság által hozott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.
Tv. 9/A. § A Tv. 9/A. §-át az 1992: XXXIX: törvény 8. §-a iktatta be, a 2004: XXXIII. törvény 18. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Tv. 9/B. § (1)-(2) A Tv. 9/B-9/C. §-át az 1992: XXXIX. törvény 9. §-a iktatta be. A Tv. 9/B. § (1)-(2) bekezdését a 2011: CXCVI. törvény 31. § i) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 17-18. §-át.
(3) A 9/B. § (3) bekezdését a 2001: CIX. törvény 26. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
(4) A koncessziós pályázatot
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak — illetőleg azok egyes szakaszai — és a műtárgyaik működtetésére a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével;
b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete írja ki.
(5) A pályázati kiírásnak — a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően — tartalmaznia kell:
a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;
b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;
c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj), biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
d) A Tv. 9/B. §-a (5) bekezdésének d) pontját a 2003: CXXIX. törvény 405. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a koncesszió tárgyát képező közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.
Tv. 9/C. § (1)36 A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól - ha a használati díjról szóló miniszteri rendelet vagy az útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a 33/A. § szerinti használati díjat vagy útdíjat szedhet.
(2) A koncessziós szerződés egy alkalommal — eredeti időtartamának legfeljebb felével — külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.
Tv. 9/D. § (1) A járművekkel a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás a közutak, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használatának minősül.
(2) A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a tulajdonos, illetve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16/A. §-a szerinti szolgáltató köteles ellátni.
(3) A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a tulajdonos, illetve a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(4) A helyi önkormányzat illetve állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a vagyonkezelő a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c) a tulajdonos és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g) a szerződés időtartamát.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - az önkormányzat és a gazdasági társaság a hatálybalépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.
(6) A (3) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a helyi önkormányzatot illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.
(7) A helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát
a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,
b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
(8) Az országos közutakon, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási szolgáltatást az ingatlan vagyonkezelője, vagy megbízása alapján
a) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló, a közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek kezelőjének minősülő gazdasági társaság vagy
b) 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság látja el.
(9) A járművek országos közutakon, valamint állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a vagyonkezelő, illetve a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(10) A vagyonkezelő a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társasággal (8) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket.
(11) A (10) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - a vagyonkezelő és a gazdasági társaság a hatálybalépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.
(12) A (9) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a vagyonkezelőt illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.
(13) Az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a vagyonkezelő, vagy a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát
a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,
b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
R. 3. § Az R. 3. §-át a 97/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 7. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
R. 4. § A R. 4. §-át a 104/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet 21. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

A közúti közlekedés fejlesztése



Tv. 10. § (1) A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a nemzetgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.
(2) A közúti közforgalmú személyszállításnak a vasúti és vízi közforgalmú személyszállítással együtt hálózatot kell alkotnia.
Tv. 11. § (1) Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, helyi közutak) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak összefüggő rendszert alkossanak.
(2) A közutak térségi hálózatának tervezése során - a közutak nyomvonalának kijelölésénél, az útkategória és keresztmetszeti megoldás kiválasztásánál, valamint a megvalósítás időbeli ütemezésénél - a következő gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat és hatásokat kell együttesen értékelni, és figyelembe venni:
a) a létesítés, a felújítás, az üzemeltetés és a használat közvetlen társadalmi költsége,
b) a közlekedés-biztonsági szempontból várható hatások,
c) a települési környezetre gyakorolt hatások,
d) a természeti és kulturális örökségi értékekre, természeti területekre, tájakra és Natura 2000 területekre, valamint a természeti erőforrásokra, különösen a termőföldre gyakorolt hatások és kockázatok,
e) az elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás,
f) nemzetközi együttműködés elősegítése,
g) a hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja,
h) az országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint helyi területfejlesztési és -rendezési célok,
i) a közúthálózat-fejlesztéssel szorosan összefüggő egyéb sajátos szempontok, különös tekintettel a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési szempontokra.
R. 5. § (1) A közúthálózat fejlesztésére tervet kell készíteni. A terv készítése során figyelembe kell venni a területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a terület- és településrendezési terveket.
(2) A helyi közúthálózatok fejlesztésének tervezésénél biztosítani kell kapcsolódásukat az országos közúthálózathoz.
(3) A közúthálózatok fejlesztési tervének készítésére és egyeztetésére a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek készítésének és egyeztetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az országos és a helyi közúthálózat fejlesztésére vonatkozó tervet a közlekedési hatósággal egyeztetni kell.
(4) Az országos közúthálózat fejlesztési tervét a közlekedésért felelős miniszter előterjesztése alapján az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Területrendezési Terv figyelembevételével a Kormány hagyja jóvá.
(5) A helyi közúthálózat fejlesztési tervét a településszerkezeti terv részeként a tulajdonos települési önkormányzat képviselő-testülete - több települést összekötő helyi közút esetén a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével, több megyét érintő helyi közút esetén a régió területfejlesztési koncepciója és a régió területrendezési tervének figyelembevételével a külön jogszabályban48 meghatározott szervezet - hagyja jóvá.
(6) A fővárosban a helyi közúthálózat fejlesztési tervét - a kerületi önkormányzatokkal történt egyeztetést követően - a Fővárosi Szabályozási Kerettervvel összehangoltan a Fővárosi Közgyűlés hagyja jóvá.
(7) A közúthálózat fejlesztési tervét ötévenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.
(8) Az elfogadott közúthálózat fejlesztési tervet a terület- és településfejlesztések és a településrendezések során figyelembe kell venni.

Az országos közúthálózat tervezése és fejlesztése



Tv. 11/A. § (1) Az országos közúthálózat távlati szerkezetét a Kormány a gyorsforgalmi- és a főúthálózat nagytávú tervében (a továbbiakban: Terv) határozza meg.
(2) A Terv tartalmazza az országos közúthálózat legalább 15, legfeljebb 30 éves időtávban tervezett célállapotát, így a 11/B. § (2) bekezdés szerinti fejlesztéssel érintett utak és útszakaszok, továbbá a fejlesztéssel nem érintett úthálózat útkategória be-, vagy átsorolását, keresztmetszeti jellemzőit, térbeli elhelyezkedését, valamint a beruházással érintett utak és útszakaszok átminősítésére vonatkozó feltételeket.
(3) A gyorsforgalmi- és a főúthálózat Tervben meghatározott útjait - az abban foglalt műszaki jellemzőkkel és hálózati elrendezéssel - a miniszternek, valamint a közlekedési hatóságnak a Fejlesztési Program végrehajtása, a területrendezésért felelős miniszternek az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény készítése, valamint a nagytávú fejlesztések helybiztosítására irányuló intézkedések során figyelembe kell venniük.
Tv. 11/B. § (1) Az országos közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, a fejlesztések megvalósításának időbeli ütemezését a Kormány - a 11. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a hosszú távú közúthálózat-fejlesztési programban (a továbbiakban: Fejlesztési Program) határozza meg.
(2) A Fejlesztési Program 15 éves távlatban tartalmazza a beruházások útkategória besorolását és keresztmetszeti jellemzőit, a következő fejlesztési típusok figyelembevételével:
a) új autópályák, autóutak és gyorsutak (a továbbiakban együttesen: gyorsforgalmi utak) vagy főutak, ezek ütemezetten épített szakaszai, valamint csomópontjaik és a közúthálózatba illeszkedéshez szükséges mellékúti kapcsolatok építése,
b) meglévő mellékút főúttá, főút gyorsforgalmi úttá, gyorsút autóúttá vagy autópályává, autóút autópályává történő átépítése,
c) gyorsforgalmi út vagy főút szélesítése 4 vagy több forgalmi sávra legalább 5 km hosszban.
(3) A (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti további - az elfogadott Fejlesztési Programban nem szereplő - beruházás előkészítésének és megvalósításának feltétele a fejlesztési cél beépítése a Fejlesztési Programba. A Fejlesztési Program módosítása esetén az új program elkészítésére és elfogadására vonatkozó előírások szerint kell eljárni.
Tv. 11/C. § (1) A Fejlesztési Program társadalmi egyeztetése során közre kell adni a fejlesztési célok fontossági sorrendjét (a továbbiakban: Rangsor).
(2) A Fejlesztési Program tervezése és megvitatása során be kell mutatni a személy- és áruszállítási szükségletek tervidőszakra előrebecsült adatait, és az infrastruktúra-fejlesztés közlekedési alágazatonként tervezett - az államháztartás teherviselő képessége alapján előrebecsült - ráfordítási adatait.
(3) A beruházások rangsorolása során a beruházásokra elkészített összegző értékelési eredményeket kell figyelembe venni. A beruházások tervezési időszakra szóló programbaállítását a Rangsor alapján kell elvégezni. A Rangsorban foglaltaktól a Fejlesztési Program tervezése és elfogadása során az államháztartás mindenkori teherbíró képessége függvényében dokumentáltan el lehet térni
a) a hálózati folytonosság biztosítása érdekében,
b) a beruházások tervezési-engedélyezési és helybiztosítási előkészítettségének figyelembevételével,
c) nemzetközi kötelezettség miatt,
d) a térségi forráselosztás kiegyenlítése céljából,
e) az összegző értékelésben figyelembe nem vehető egyedi sajátosság alapján vagy
f) egyéb jelentős társadalmi, gazdasági érdek alapján.
Tv. 11/D. § (1) Az országos közutak szerkezetének, térbeli rendjének tervezését, és a fejlesztésre vonatkozó program készítését a miniszter irányítja. A Fejlesztési Program beruházásaival és ütemezésével, valamint a Terv hálózati változataival kapcsolatban - azok jóváhagyása előtt - társadalmi egyeztetést kell biztosítani, továbbá írásban és közvetlen egyeztetésen ki kell kérni az érintett megyei önkormányzatok véleményét. A társadalmi egyeztetés legalább egy országos napilapban való tájékoztatással, a vizsgálati dokumentáció honlapon és ügyfélszolgálaton történő megtekintésének biztosításával, az érintett nyilvánosság észrevételeinek kikérésével, az észrevételek és a kapcsolódó tervezői válaszok teljes körű dokumentálásával és közreadásával, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott környezeti vizsgálatra vonatkozó egyeztetési követelmények szerint történik.
(2) A 11/A. § (2) bekezdése szerinti országos közutak tervezésének előkészítési szakaszában, az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló döntés-előkészítő tanulmány vagy tanulmányterv és környezeti vizsgálat elkészítése során költség-haszon vizsgálatot és összegző értékelést kell készíteni, amelynek eredményét felhasználva a 11. § (2) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott szempontokból összességében legelőnyösebb változatot, vagy az értékelési eredményt tekintve lényeges különbséget nem mutató változatokat kell kiválasztani a létesítéshez szükséges nyomvonalsáv meghatározására és biztosítására, továbbá a környezetvédelmi engedélyezéshez előírt vizsgálatokra.
(3) A Tervet és a Fejlesztési Programot a Kormány ötévenként aktualizálja.
  • 2020.09.24Adókonferencia Jöjjön el a SALDO Adókonferenciájára és ismerje meg az új TB törvény szabályait, valamint a külföldi partnereivel kötött szerződések ÁFA előírásait! Szerezzen biztos tudást, kreditpontokat, tájékozódjon szakértőinktől. Országosan 7 helyszínen várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - XI.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - X.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk