2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról- V. fejezet

19. § Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet
a) az Európai Unió Tanácsa - a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) meghatározott eljárás szerint - ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy
b) a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerültek.

A menedékeskénti elismerés feltételei

20. § (1) A menekültügyi hatóság - a 21. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel - menedékesként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a 19. § a) vagy b) pontjában foglalt feltétel fennáll.
(2) A család egységének biztosítása céljából - a 21. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel - kérelmére menedékesként kell elismerni az (1) bekezdés alapján menedékesként elismert külföldi azon családtagját is, akit az Európai Unió más tagállama részesít ideiglenes védelemben, feltéve, hogy az elismeréssel a menedékesként elismert külföldi egyetért.

A menedékeskénti elismerést kizáró okok

21. § (1) Nem lehet menedékesként elismerni azt a külföldit,
a) akiről megalapozottan feltételezhető, hogy
aa) nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el;
ab) a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtását megelőzően, Magyarország területén kívül súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el;
ac) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el;
b) akinek Magyarország területén való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért;
c) akiről jogerős bírói ítélet megállapította, hogy olyan bűncselekményt követett el, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.
(2) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.

A menedékes jogállása

22. § (1) A menedékes jogosult
a) személyazonosságát igazoló okmányra;
b) külön jogszabályban meghatározott, egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmányra, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik;
c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra;
d) a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerinti munkavégzésre.
(2) A menedékes köteles
a) szálláshelyét, valamint annak megváltozását a menekültügyi hatóságnak bejelenteni;
b) a menekültügyi hatósággal együttműködni;
c) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni;
d) Magyarország jogszabályait megtartani;
e) úti okmányának, személyazonosságát, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét igazoló okmányának elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését a menekültügyi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmány megfelel a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak.

Az ideiglenes védelem tartama

23. § (1) A 19. § a) pontján alapuló ideiglenes védelem időtartama egy év.
(2) Amennyiben az Európai Unió Tanácsa az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerés - (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát követő - fenntartásáról határoz, az ideiglenes védelem a tanácsi határozatban foglalt időtartammal meghosszabbodik.
24. § (1) A 19. § b) pontján alapuló ideiglenes védelem a Kormány normatív kormányhatározatában foglalt időtartam lejártáig vagy tény bekövetkeztéig áll fenn.
(2) Amennyiben a Kormány az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerés - (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát vagy tény bekövetkeztét követő - fenntartásáról határoz, az ideiglenes védelem a Kormány normatív kormányhatározatában foglalt időtartammal meghosszabbodik.

A menedékes jogállás megszűnése

25. § (1) A menedékes jogállás megszűnik, ha
a) az ideiglenes védelem időtartama lejár, vagy - a 19. § b) pontján alapuló elismerés esetén - a Kormány által megjelölt tény bekövetkezik;
b) az Európai Unió Tanácsa a 19. § a) pontja szerinti elismerést visszavonja;
c) a menedékes Magyarországon letelepedett jogállást szerez;
d) a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként vagy oltalmazottként ismeri el;
e) a menedékeskénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.
(2) A menedékeskénti elismerést vissza kell vonni, ha
a) a menedékesként elismert külföldit - beleegyezésével - a 2001/55/EK irányelvet alkalmazó más állam részesíti ideiglenes védelemben;
b) az elismerésre a 21. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy a menedékessel szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
c) a menedékes jogállásáról írásban lemond;
d) az elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn.

V/A. FEJEZET

A BEFOGADOTT

25/A. § Magyarország befogadottként védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültként vagy oltalmazottként való elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének vagy az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.
25/B. § (1) A menekültügyi hatóság befogadottként ismeri el azt a személyt, akinek esetében a menekültügyi hatóság
a) idegenrendészeti eljárás során a visszaküldés tilalmát állapította meg, vagy
b) a menedékjog iránti kérelmét elutasította, a visszaküldés tilalmának egyidejű megállapításával.
(2) A befogadottkénti elismerés feltételeinek fennállását a menekültügyi hatóság évente felülvizsgálja.

A befogadott jogállása

25/C. § A befogadottat megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, illetve a befogadottaknak törvényben biztosított jogok. A befogadott köteles személyazonosságának megállapítását elősegíteni, de a személyazonosság tisztázottságának hiánya miatt a tartózkodási engedély kiadása nem tagadható meg. A befogadott a jogszabályban meghatározott ellátásra és szállásra jogosult.

A befogadotti jogállás megszűnése

25/D. § (1) A befogadotti jogállás megszűnik, ha
a) a befogadott más jogcímen tartózkodási jogosultságot szerzett, vagy
b) a befogadottkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.
(2) A befogadottkénti elismerést vissza kell vonni, ha a befogadott
a) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét,
b) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott,
c) befogadottkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek,
d) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn, vagy
e) a befogadott státusz felülvizsgálatára folytatott eljárás során az eljáró menekültügyi hatóság felhívására - a felhívástól számított - három hónapon belül nem jelenik meg az eljáró hatóság előtt.
(3) A (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazható arra a befogadottra, aki alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására.