Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 6 napja

2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról- IX. fejezet

A MENEDÉKESKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

76. § (1) A Kormány - a miniszter előterjesztése alapján - a 19. § b) pontja szerinti ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerésről normatív kormányhatározatot hoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza azt az időtartamot, amelynek lejártával, illetve annak a ténynek a megjelölését, amelynek bekövetkeztével az ideiglenes védelem megszűnik.
(3) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a menekültügyi hatóságnak és a bíróságnak a 41. § (2) bekezdésben meghatározott jelentést nem kell beszereznie.
(4) Az ideiglenes védelem - 24. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát vagy tény bekövetkeztét követő - fenntartásáról hozott határozatra az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
77. § (1) A menedékeskénti elismerését kérőnek (e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) azt kell igazolnia vagy valószínűsítenie, hogy a 19. § a) vagy b) pontja szerint védelemre jogosult tömegesen menekülő személyek csoportjába tartozik.
(2) Alaptalan a menedékeskénti elismerés iránti kérelem (e fejezetben a továbbiakban: kérelem), ha a kérelmező
a) nem igazolja vagy valószínűsíti, hogy a 19. § a) vagy b) pontja szerint védelemre jogosult csoport tagja, vagy
b) menedékeskénti elismerése a 21. § alapján kizárt.
(3) A külföldi menedékeskénti elismerésére irányuló eljárást negyvenöt napon belül kell lefolytatni. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg.
(4) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
78. § (1) A menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás során köteles beszerezni az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv szakhatósági állásfoglalását.
(2) Az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv köteles a menekültügyi hatóság megkeresésének harminc napon belül eleget tenni. A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje nem hoszszabbítható meg.
(3) A 78. § (3) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 130. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
79. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a kérelem alaptalanságát állapítja meg, a kérelmet elutasítja.
(2) A menekültügyi hatóság kérelmet elutasító határozatával szembeni jogorvoslatra a 68. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A menekültügyi hatóság a kérelemnek helyt adó határozat közlésével egyidejűleg a menedékesként elismert külföldit - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.

A menedékeskénti elismerés visszavonása

79/A. § (1) A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárás - a 25. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetet kivéve - hivatalból indul.
(2) A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
80. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a 25. § (2) bekezdésben foglalt valamely ok fennállását állapítja meg, a menedékeskénti elismerést visszavonja.
(2) A menedékeskénti elismerést visszavonó határozattal szemben - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 75. §-ban foglaltak szerint van helye jogorvoslatnak.
(3) Ha a menedékeskénti elismerés visszavonására a 25. § (2) bekezdés a) pontja alapján került sor, az elismerést visszavonó határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

IX/A. FEJEZET

TÖMEGES BEVÁNDORLÁS OKOZTA VÁLSÁGHELYZET

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet

80/A. §1 (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendelhető el, ha
a) a Magyarországra érkező elismerést kérők száma
aa) egy hónap átlagában a napi ötszáz főt,
ab) két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy
ac) egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja,
b) a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma - a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva -
ba) egy hónap átlagában a napi ezer főt,
bb) két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy
bc) egy hét átlagában a napi ezerhatszáz főt meghaladja,
c) az a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely
ca) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti magyarországi határvonal védelmét közvetlenül veszélyezteti,
cb) Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 60 méteres sávja, illetve valamely magyarországi település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha e területen, illetve az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.
(2) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a Kormány rendeletben rendelheti el. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész, illetve annak meghatározott területére rendelhető el.
(3) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet feltételeinek a fennállását az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a Kormánynak a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályon kívül helyezésére. A miniszter javaslatát a Kormány részére haladéktalanul benyújtja, amelyet a Kormány soron kívül köteles megtárgyalni és - ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn - a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletet hatályon kívül helyezni.
(4) A (2) bekezdés szerinti kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. A Kormány a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályát akkor hosszabbíthatja meg, ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak.
(5) A (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályának meghosszabbításáról a Kormány az Országgyűlés rendészettel foglalkozó állandó bizottságának beszámol.
(6) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a 80/B-80/G. § szerinti szabályokat kizárólag a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet kiváltó okok kezeléséhez szükséges, a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott területen, az annak kezeléséhez szükséges mértékben lehet alkalmazni.

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazható ideiglenes igénybevétel

80/B. § (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonosi joggyakorlásában vagy vagyonkezelésében, továbbá a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak ideiglenesen, de legfeljebb hat hónap időtartamra a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében részt vevő szerv által - a feladatai ellátásához szükséges mértékben, kártalanítás ellenében - igénybe vehetők, amennyiben az igénybevevő szerv a válsághelyzet kezeléséhez szükséges intézkedést saját erőforrásai terhére csak aránytalanul nagy ráfordítással vagy késedelmesen tudná végrehajtani. Az igénybevételt az adott ingatlant és ingó vagyontárgyat bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek.
(2) Az igénybevétel megkezdése előtt - lehetőség szerint - az érintett tulajdonosi joggyakorlót, vagyonkezelőt, tulajdonost és - ha az adott ingó vagyontárgy vagy ingatlan harmadik személy használatában van - a használót (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő) tájékoztatni kell az igénybevétel jellegéről, várható időtartamáról és az utólagos kártalanítás biztosításáról.
(3) A vagyonkezelő az igénybevétellel szemben kifogással élhet, ha az igénybevétellel előreláthatólag okozott kár lényegesen meghaladja az igénybevevő által jelzett használati célhoz fűződő érdeket.
(4) Ha az igénybevevő a kifogást nem fogadja el, a jelzett kifogásról, valamint a kifogással kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul tájékoztatja a minisztert, aki 3 napon belül, a vagyonkezelő tevékenysége szerint feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben dönt a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról.
(5) Életet, testi épséget, egészséget fenyegető helyzetben a kifogásnak halasztó hatálya nincs.
(6) Az igénybevételhez szükséges, a vagyonkezelő érdekkörében fennálló feltételeket a vagyonkezelő köteles biztosítani, ennek megtagadása esetén az igénybevevő szerv az igénybevétel kikényszerítéséhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe. A vagyonkezelő az igénybe vevő szervvel együttműködésre köteles, az igénybe vevő szerv részére a vagyontárgy kezelésével kapcsolatos információkat köteles megadni.
(7) Az igénybevétel előtti állapotot jegyzőkönyvben kell rögzíteni oly módon, hogy az utólagosan alkalmas legyen a bekövetkezett károk megállapítására. Az igénybevétel előtti állapotfelmérésen a vagyonkezelő képviselője köteles jelen lenni, biztosítani kell számára, hogy a dokumentációval kapcsolatosan írásos véleményt tegyen.
(8) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet megszüntetését követő 15 napon belül, de legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltéig az igénybe vevő szerv az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyakat az eredeti állapot visszaállítása mellett - vagy ha ez nem lehetséges, akkor anélkül -, visszaszolgáltatja a vagyonkezelő birtokába. A visszaszolgáltatás során a (7) bekezdésben meghatározottak szerint jegyzőkönyvben kell rögzíteni az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgy állapotát.
(9) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írhat elő rendeletben.
80/C. § (1) Az igénybevétellel kapcsolatos kártalanítás összegét az állam viseli.
(2) A vagyonkezelő az igénybevétellel vagy a szerződéskötési kötelezettség alapján nyújtott szolgáltatás teljesítésével összefüggésben felmerült kára megtérítésére vonatkozó igényét a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes, ingatlan igénybevételét is magában foglaló igénybevétel esetében az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) terjesztheti elő.
(3) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a kormányhivatal jogosult. A kormányhivatal a kárigény benyújtását követő 3 napon belül, 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénybevevő szervet, hogy nyilatkozzon a kárigény meglapozottságáról.
(4) A kormányhivatal a kárigény benyújtásától számított 60 napon belül jár el.
(5) A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni
a) a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért szokásos díjat,
b) az igénybevétel tárgyának használatra történő átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,
c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét,
d) az igénybevétel tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét,
e) a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt, csökkentve az a) pontban meghatározott díj összegével,
f) a biztosítás alapján megtérülő összeget.
(6) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megtéríteni.
(7) A kártalanítás ügyében hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a döntést sérelmező fél a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a kormányhivatal székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. A bíróság a keresetet a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései alapján bírálja el.
(8) Ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítása miatt, vagy más okból az igénybevevő szerv az igénybevett ingatlant a törvényben meghatározott határidőig nem szolgáltatta vissza a vagyonkezelőnek, továbbá amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy aránytalan költséggel jár, a tulajdonos ezen az alapon kérelmezheti a kormányhivatalnál, hogy az az igénybevevő szervet kötelezze az ingatlan állam nevében és az állam javára való kisajátításra vonatkozó kérelem benyújtására.
(9) A kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti kérelem a visszaszolgáltatás késedelme esetén a határidő lejártától, egyéb esetekben a visszaszolgáltatás időpontjától számított 30 napon belül terjeszthető elő. Az eljárásra egyebekben a kisajátításról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazható egyes hatósági rendelkezések

80/D. § (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor az e törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére és fogvatartására szolgáló létesítmények építésével, telepítésével és üzemeltetésével összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat - az építésügyi eljárás, és kártalanítási eljárás kivételével - nem kell lefolytatni.
(2) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor az (1) bekezdésben meghatározott építmények az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági célú sajátos építményfajtának minősülnek.
80/E. § Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor
a) az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében és 15/A. §-ában meghatározott, valamint a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogvatartására szolgáló építmények építése, telepítése és üzemeltetése,
b) a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek ellátását szolgáló közművek és csatlakozó elemeik kiépítése, és
c) a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásával közvetlenül összefüggő beszerzések
az ország alapvető biztonságával összefüggő beszerzésnek minősülnek, a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
80/F. § Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállása esetén az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy a járványügyi intézkedések elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.
80/G. § A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az elismerés iránti kérelmek regisztrálásában és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában a menekültügyi hatóság irányítása szerint
a) - a miniszter felkérése esetén a rendészetért felelős miniszter erre vonatkozó döntése alapján - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, illetve
b) - a miniszter felkérése esetén a honvédelemért felelős miniszter erre vonatkozó döntése alapján - a Magyar Honvédség közreműködhet.

Eljárási szabályok tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén

80/H. § Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a I-IV. Fejezet és a V/A-VIII. Fejezet rendelkezéseit a 80/I-80/K. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
80/I. § Nem kell alkalmazni
a) a 30-31. §-t,
b) a 35. § (1) és (6) bekezdését,
c) a 36. § (4) bekezdését,
d) a 48. §-t,
e) a 49. § (5) bekezdését,
f) az 53. § (3) bekezdését,
g) az 54. §-t,
h) a 66. § (2), (4)-(6) bekezdését, valamint
i) a 71/A-72. §-t.
80/J. § (1) Menedékjog iránti kérelmet a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a tranzitzónában lehet benyújtani, kivéve, ha az elismerését kérő
a) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, hatálya alatt áll,
b) a menekültügyi hatóság által elrendelt menekültügyi őrizet hatálya alatt áll, vagy
c) jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.
(2) Az elismerést kérő menekültügyi eljárás hatálya alatt áll a nemzetközi védelem iránti kérelme menekültügyi hatóság előtt történő előterjesztésétől az eljárásban hozott, további jogorvoslattal nem támadható döntés közléséig.
(3) A rendőr a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó, menedékjog iránti kérelem előterjesztése iránti szándéknyilatkozatot tevő külföldit az államhatárról szóló törvényben meghatározott államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján átvezeti. A külföldi a menedékjog iránti kérelmét az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyújthatja be.
(4) Az elismerését kérőt az eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt jogosultságok.
(5) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő részére a jogorvoslattal tovább nem támadható döntés vagy a dublini átadásáról hozott végzés végrehajthatóvá válásáig tartózkodási helyként a tranzitzóna területét jelöli ki. Az elismerését kérő a tranzitzóna területét a kiléptető kapun keresztül hagyhatja el.
(6) Ha az elismerését kérő 14 év alatti kísérő nélküli kiskorú, akkor az országba való beléptetést követően a menekültügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le. A menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt. A gyermekvédelmi gyámot a menekültügyi hatóság megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni. A kirendelt gyermekvédelmi gyám személyéről a gyámhatóság haladéktalanul tájékoztatja a kísérő nélküli kiskorút és a menekültügyi hatóságot.
80/K. § (1) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító döntéssel szemben vagy a gyorsított eljárásban hozott elutasító döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt három napon belül megküldi a bíróságnak.
(2) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti, ha az elismerését kérő
a) kérelmét írásban visszavonja,
b) a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elbírálását megakadályozza,
c) ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi, vagy
d) a tranzitzónát elhagyja.
(3) A menekültügyi hatóság a döntés közléséről annak meghozatalát követő három napon belül gondoskodik.
(4) Az eljárást a (2) bekezdés alapján megszüntető végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
(5) A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az eljáró bíró - bírósági titkár - a személyes meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja. Ebben az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja. A felülvizsgálati eljárásban az érdemi határozat meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.
(6) A bíróság az általa hozott határozatokat az elismerését kérővel az anyanyelvén, vagy az általa értett más nyelven közli.
(7) A tranzitzónát elhagyó elismerését kérő részére a bíróság eljárást befejező döntését hirdetmény útján kell közölni. A hirdetményt - a Pp. hirdetmény kifüggesztésére és közzétételére vonatkozó szabályaitól eltérően - úgy kell közzétenni, hogy tizenöt napra ki kell függeszteni annak a tranzitzónának a hirdetőtáblájára, amelyben a felülvizsgálati kérelmet előterjesztették. A hirdetményt az elismerését kérő anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven kell közzétenni.
(8) A bíróság eljárást befejező döntésének hirdetményi kézbesítése esetén az iratot a hirdetménynek a tranzitzóna hirdetőtábláján való kifüggesztése napján kézbesítettnek kell tekinteni.
(9) A hirdetmény a Pp.-ben meghatározott figyelemfelhívástól eltérően a (8) bekezdés szerinti jogkövetkezményre vonatkozó figyelemfelhívást tartalmaz, valamint arról ad tájékoztatást, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a tranzitzónában hol veheti át.
(10) Az elismerését kérő a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlését követően a tranzitzónát elhagyja.
(11) Ha az elismerését kérő ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős megszüntető vagy elutasító döntés született, az elismerését kérőt nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok.
Follow hrportal_hu on Twitter

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - XI.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel:tovább..

    További cikkek
    Új vezető a Telenor HR-divíziójának élén

    November 1-től HR igazgatóként Kiss Judit irányítja a Telenor Magyarország humánerőforrás divízióját. Elődje, Németh Zoltán HR... Teljes cikk

    Visszatért a képernyőre az M1 pityókás riportere

    Letelt három hónapos képernyőről való eltiltása Bencze Péternek, az M1 riporterének - írja a HVG. Teljes cikk

    Letartóztatta a rendőrség az Agrokor volt vezetőit

    Nagyszabású akcióban letartóztatta a rendőrség Horvátország legnagyobb magántulajdonú vállalata, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor volt vezetőit Teljes cikk

    Új hotelmenedzser a The Ritz-Carlton Budapest élén

    Engelbrecht Kinga személyében új hotelmenedzsert neveztek ki a budapesti The Ritz-Carlton élére, aki a szállodaigazgatói posztot is betölti az új... Teljes cikk

    Új HR-vezető csatlakozott a PwC Magyarország csapatához

    A PwC Magyarország új HR-vezetőt nevezett ki: Bresztyenszky Éva főállású anyaszerepből érkezett a cég humánerőforrás csapatának vezetői... Teljes cikk