A havi létminimum 88 ezer forint
Egy egyfős háztartásnak a havi létminimumértéke 88 ezer forint, egy négyfős család esetén az összeg 255 246 forint - derült ki a Policy Agenda a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertana szerinti számításaiból. A KSH idén már nem számol létminimumot, de kiszámolták helyettük.
A Policy Agenda becslései szerint a lakosság 41 százaléka alacsonyabb jövedelemből élt, mint a kiszámolt 88 ezer forintos létminimum.
Nem éri el a létminimum összegét a nettó bevétel a legalább egy keresős családok harmadánál sem. Az egy felnőttből álló háztartás 2015-ös 88 016 forintos létminimum értéke 0,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál - közölte Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója.
A létminimum nem szegénységi küszöb, hanem egy olyan jövedelem, amely mellett biztosítható egy háztartásban az alapvető szükségleten túli igények kielégítése is.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a mai sajtótájékoztatón elmondta: nagyon meglepődtek, amikor tavaly a KSH úgy döntött, hogy az idén nem publikálja a létminimum-adatokat, amelyek a szakszervezetek számára 25 éve fontos indikátorai voltak a társadalmi fejlődésnek. Ezért a MaSzSz úgy határozott, hogy maga készíti el a számításokat. Ezek az adatok képezik majd a 2017-es bértárgyalások alapját. A projektet a Friedrich Ebert Alapítvány is támogatta.
A MaSzSz szeretné elérni, hogy a 73 ezer forintos minimálbér érje el a létminimum értékét - mondta Kordás László, aki dolgozik, az legalább ezt az összeget keresse meg.
Jan Niklas Engels, a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának képviselője hangsúlyozta a számok fontos információval szolgálnak ahhoz, hogy megtudjuk, mekkora jövedelemre van szükség a megélhetés biztosítására.
Nem éri el a létminimum összegét a nettó bevétel a legalább egy keresős családok harmadánál sem. Az egy felnőttből álló háztartás 2015-ös 88 016 forintos létminimum értéke 0,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál - közölte Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója.
A létminimum nem szegénységi küszöb, hanem egy olyan jövedelem, amely mellett biztosítható egy háztartásban az alapvető szükségleten túli igények kielégítése is.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a mai sajtótájékoztatón elmondta: nagyon meglepődtek, amikor tavaly a KSH úgy döntött, hogy az idén nem publikálja a létminimum-adatokat, amelyek a szakszervezetek számára 25 éve fontos indikátorai voltak a társadalmi fejlődésnek. Ezért a MaSzSz úgy határozott, hogy maga készíti el a számításokat. Ezek az adatok képezik majd a 2017-es bértárgyalások alapját. A projektet a Friedrich Ebert Alapítvány is támogatta.
A MaSzSz szeretné elérni, hogy a 73 ezer forintos minimálbér érje el a létminimum értékét - mondta Kordás László, aki dolgozik, az legalább ezt az összeget keresse meg.
Jan Niklas Engels, a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának képviselője hangsúlyozta a számok fontos információval szolgálnak ahhoz, hogy megtudjuk, mekkora jövedelemre van szükség a megélhetés biztosítására.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?