„A jövő világa kedves robotok és kedves emberek közös világa lesz”
Az AI nem a jövőnk, hanem már a jelenünk része, „ma már teljesen körbevesz bennünket, sőt annyira kapcsolódik hozzánk, hogy észre se vesszük”- mondta el a Porfolio HR Revolution 2019 konferenciáján Sági György, a Bondweaver Hálózatelemző Kft. alapító-ügyvezetője, aki két évtizede foglalkozik hálózatelemzéssel. A konferencia záró szekciójának egyik kulcskérdése az volt, hogyan tehetjük alkalmassá munkahelyünket a mesterséges intelligencia befogadására, mitől lesz egy szervezet „mindful”, és hogyan tekintsünk a lojalitásra, ha az minden egyes munkavállalónak mást jelent.
Az AI ne helyettesítse, hanem egészítse ki az emberi intelligenciát
„A jövő vállalatai a társadalmak hierarchikus rendszerei után más struktúrába térnek át, melyet hálózatos világnak nevezünk. Vállalati szinten olyan hálózatokban kell gondolkodnunk, ahol a mesterséges intelligencia az emberrel kapcsolódik. De vajon mi fogja jellemezni a humán és a mesterséges intelligencia közös hálózatát? A probléma abban áll, hogy míg a humán hálózat több ezer év alatt épült fel, most jó esetben lesz pár évtizedünk arra, hogy ne veszítsük el az irányítást az AI hálózat felett”- mondta el Sági György, és hozzátette, hogy ha nem vagyunk elég felkészültek, akkor megjelenik annak kockázata, hogy az egész rendszer dehumanizálódik, vagyis helyettesíteni fogja az emberi intelligenciát. A szakember javaslata az, hogy vegyük kézbe, és fordítsuk meg ezt a folyamatot. Ehhez két szabályt kell figyelembe vennünk. Először is olyan mesterséges intelligenciát kell használnunk, amely kiegészíti az emberit, nem leváltja. Sági György szerint az AI egyelőre sok mindent félreérhet az emberi viselkedésben, például túl sűrű munkahelyváltásnak ítélheti, ha a jelentkező például az élettársa katonai hivatása miatt költözött sokszor az újabb és újabb állomáshelyekre.
„A mesterséges intelligencia egyelőre még nem képes a kontextust teljes mértékben érzékelni. Képes legyőzni a világ legjobb sakkjátékosát, de nem képes a tűzriadó miatt abbahagyni a meccset” - tette hozzá. A másik szabály, amit a HR-nek meg kell fogadnia, hogy csak olyan mesterséges intelligenciával dolgozhatunk, melynek értjük a döntéseit. „Az AI működjön tehát emberként, de olyan szinten, ahová ember még nem jutott.” Összességében tehát olyan rendszert kell fejlesztenünk, amely a hálózatokat mérhetővé, megismerhetővé és megmagyarázhatóvá teszi, és ezáltal hozzájárul, hogy az ember döntését tényekkel támassza alá.
Előadása végén Sági György kitért arra, hogy minden vállalatban vizsgálni kell a beosztott-vezető viszonyát, hiszen a top kilépési indokok között a vezetővel való rossz viszony szerepel. Az általuk fejlesztett kilépést előrejelző algoritmus jelenleg 66%-os pontossággal lehet előre jelezni a munkavállaló kilépését. Emellett a szervezeteknek vizsgálniuk kell a csoportokban lévő rációkat, hiszen kutatások is bizonyítják, hogy 50%-ban a csoport struktúráján múlik egy kooperatív világ eredményessége, ha pedig nem megfelelő a struktúra, akkor negyedére csökken a hatékonyság. Végül vizsgálni kell a teljes közösséget is. Sági György szerint a jövő világa kedves robotok és kedves emberek közös világa lesz. A kérdés csak az, hogy a kooperatív rendszerek irányítása a kezünkben marad-e, vagy a robotok veszik át tőlünk az irányítást.
Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a hatékony mindfulness programokra? Dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta, mindfulness oktató, a Mindset Pszichológia szakmai közösségének tagja szerint a tudatos jelenlét megtanulása és gyakorlása javítja a hangulatunkat, teljesítményünket, emberi kapcsolatainkat, egészségünket, ezért érdemes a vállalatoknak a tudatos jelenlét elsajátításával foglalkozniuk. A Mindset kutatásából kiderült, hogy a válaszadók több mint 30%-a nehéznek találja a figyelem fókuszálását és fenntartását, 41%-uk tevékenységről tevékenységre ugrál, a válaszadók több mint fele folyamatos időnyomás alatt áll, hibázás esetén pedig 43%-uk rágódik az ezzel kapcsolatos gondolatokon. Amikor a cég úgy dönt, hogy szeretné megtanítani a munkavállalóinak a hatékony mindfulness technikákat, számos lehetőség merül fel kezdve a félnapos workshopoktól a 6-8 hetes, akár online tréningen át. De milyen szempontokat kell figyelembe venni? Dr. Szondy Máté szerint először a logisztikai kérdésekkel érdemes foglalkozni (pl. van-e hely a gyakorlásra), de figyelembe kell vennünk azt is, hogy ki vezesse a gyakorlást (sok a hozzá nem értő ember), és ügyelnünk kell a mítoszok eloszlatására is (ilyen mítosz például, hogy a tudatos jelenlét ezoterikus, „hippi” megközelítés). „Ugyanakkor a jelenlét gyakorlása nem képes megváltoztatni a diszfunkcionálisan működő szervezeteket” - figyelmeztetett a pszichológus. Csak akkor fejti ki hatását, ha egy jól felépülő szervezeti kultúra része, mely hosszú távon figyelembe veszi a dolgozók jólétét.” A szakember szerint akkor beszélhetünk mindful szervezetről, ha a tudatos jelenlét attitűdje - általános nyitottság a problémákra, visszajelzésekre, rugalmasság a munka szervezésével kapcsolatban - szervezeti szinten megjelenik.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - „A jövő világa kedves robotok és kedves emberek közös világa lesz”
2. oldal - „Lehessen szelfizni a munkahelyen”
„A jövő vállalatai a társadalmak hierarchikus rendszerei után más struktúrába térnek át, melyet hálózatos világnak nevezünk. Vállalati szinten olyan hálózatokban kell gondolkodnunk, ahol a mesterséges intelligencia az emberrel kapcsolódik. De vajon mi fogja jellemezni a humán és a mesterséges intelligencia közös hálózatát? A probléma abban áll, hogy míg a humán hálózat több ezer év alatt épült fel, most jó esetben lesz pár évtizedünk arra, hogy ne veszítsük el az irányítást az AI hálózat felett”- mondta el Sági György, és hozzátette, hogy ha nem vagyunk elég felkészültek, akkor megjelenik annak kockázata, hogy az egész rendszer dehumanizálódik, vagyis helyettesíteni fogja az emberi intelligenciát. A szakember javaslata az, hogy vegyük kézbe, és fordítsuk meg ezt a folyamatot. Ehhez két szabályt kell figyelembe vennünk. Először is olyan mesterséges intelligenciát kell használnunk, amely kiegészíti az emberit, nem leváltja. Sági György szerint az AI egyelőre sok mindent félreérhet az emberi viselkedésben, például túl sűrű munkahelyváltásnak ítélheti, ha a jelentkező például az élettársa katonai hivatása miatt költözött sokszor az újabb és újabb állomáshelyekre.
„A mesterséges intelligencia egyelőre még nem képes a kontextust teljes mértékben érzékelni. Képes legyőzni a világ legjobb sakkjátékosát, de nem képes a tűzriadó miatt abbahagyni a meccset” - tette hozzá. A másik szabály, amit a HR-nek meg kell fogadnia, hogy csak olyan mesterséges intelligenciával dolgozhatunk, melynek értjük a döntéseit. „Az AI működjön tehát emberként, de olyan szinten, ahová ember még nem jutott.” Összességében tehát olyan rendszert kell fejlesztenünk, amely a hálózatokat mérhetővé, megismerhetővé és megmagyarázhatóvá teszi, és ezáltal hozzájárul, hogy az ember döntését tényekkel támassza alá.
Előadása végén Sági György kitért arra, hogy minden vállalatban vizsgálni kell a beosztott-vezető viszonyát, hiszen a top kilépési indokok között a vezetővel való rossz viszony szerepel. Az általuk fejlesztett kilépést előrejelző algoritmus jelenleg 66%-os pontossággal lehet előre jelezni a munkavállaló kilépését. Emellett a szervezeteknek vizsgálniuk kell a csoportokban lévő rációkat, hiszen kutatások is bizonyítják, hogy 50%-ban a csoport struktúráján múlik egy kooperatív világ eredményessége, ha pedig nem megfelelő a struktúra, akkor negyedére csökken a hatékonyság. Végül vizsgálni kell a teljes közösséget is. Sági György szerint a jövő világa kedves robotok és kedves emberek közös világa lesz. A kérdés csak az, hogy a kooperatív rendszerek irányítása a kezünkben marad-e, vagy a robotok veszik át tőlünk az irányítást.
A mindfulness programok csak egy jól működő szervezeti kultúra részeként hatékonyak
Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a hatékony mindfulness programokra? Dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta, mindfulness oktató, a Mindset Pszichológia szakmai közösségének tagja szerint a tudatos jelenlét megtanulása és gyakorlása javítja a hangulatunkat, teljesítményünket, emberi kapcsolatainkat, egészségünket, ezért érdemes a vállalatoknak a tudatos jelenlét elsajátításával foglalkozniuk. A Mindset kutatásából kiderült, hogy a válaszadók több mint 30%-a nehéznek találja a figyelem fókuszálását és fenntartását, 41%-uk tevékenységről tevékenységre ugrál, a válaszadók több mint fele folyamatos időnyomás alatt áll, hibázás esetén pedig 43%-uk rágódik az ezzel kapcsolatos gondolatokon. Amikor a cég úgy dönt, hogy szeretné megtanítani a munkavállalóinak a hatékony mindfulness technikákat, számos lehetőség merül fel kezdve a félnapos workshopoktól a 6-8 hetes, akár online tréningen át. De milyen szempontokat kell figyelembe venni? Dr. Szondy Máté szerint először a logisztikai kérdésekkel érdemes foglalkozni (pl. van-e hely a gyakorlásra), de figyelembe kell vennünk azt is, hogy ki vezesse a gyakorlást (sok a hozzá nem értő ember), és ügyelnünk kell a mítoszok eloszlatására is (ilyen mítosz például, hogy a tudatos jelenlét ezoterikus, „hippi” megközelítés). „Ugyanakkor a jelenlét gyakorlása nem képes megváltoztatni a diszfunkcionálisan működő szervezeteket” - figyelmeztetett a pszichológus. Csak akkor fejti ki hatását, ha egy jól felépülő szervezeti kultúra része, mely hosszú távon figyelembe veszi a dolgozók jólétét.” A szakember szerint akkor beszélhetünk mindful szervezetről, ha a tudatos jelenlét attitűdje - általános nyitottság a problémákra, visszajelzésekre, rugalmasság a munka szervezésével kapcsolatban - szervezeti szinten megjelenik.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - „A jövő világa kedves robotok és kedves emberek közös világa lesz”
2. oldal - „Lehessen szelfizni a munkahelyen”
Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig