A legbiztonságosabb diákmunka a nyári szünetben

Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal valamilyen alkalmi munkát, ezek jelentős része, legalább 130.000 fő iskolaszövetkezetben. 2010 nyarán is országszerte több tízezer diák keresi majd a nyári munka végzésének lehetőségét. A szerencsésebbek és felkészültebbek talán már tudják, hol kereshetik meg a nyaralásra vagy a következő félévi tandíjra valót.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a pénzkeresést célul kitűző, de a munkavégzés jogszabályi feltételeit nem ismerő, és azt a munkáltatón számon nem kérő fiatalok könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek! A közép- és főiskolások valamint az egyetemisták között számtalan történet terjeng szezon végén nem fizető lacikonyhásról, gyümölcsben fizető dinnyeárusról, vagy a munka végeztével étkezés, lakhatás, vagy más címen költséget felszámító munkaadókról.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diák Ész) szerint azonban a fiataloknak így is a legbiztonságosabb, legnépszerűbb, és a munkaügyi hatóság által is ajánlott pénzkereseti formája az iskolaszövetkezetekben végzett munka. Azért is ajánlják ezt a munkavégzési formát, mert munkaszerződést kötnek a diákkal, van munkabiztonsági oktatás, folyamatos szakmai felügyelet és ellenőrzöttek a munkavégzés körülményei is.

Néhány általános információ az iskolaszövetkezetekről:

szünidőben 15 éves kortól, tanulmányi időben legalább 16 éves kortól vállalhatnak a fiatalok munkát. Felső korhatár nincs, de jellemzően a 17 és 25 év közötti fiatalok keresik ily módon az anyagi boldogulás lehetőségét.

általában nagy cégek, multinacionális vállalatok megrendelésére végeznek el könnyű fizikai munkákat, de az idegenvezetéstől az adatrögzítésen keresztül a tolmácsolásig szinte minden szakmai tevékenységet el tudnak látni.

az iskolaszövetkezetek átjárhatóak, egy diák akár több szövetkezetnek is tagja lehet.

Az iskolaszövetkezetekről érdemes tudni, hogy azok az EU-konform szövetkezeti törvény előírásai szerint működő, teljes önkormányzati és gazdasági önállósággal rendelkező gazdálkodó szervezetek, melyek ellátják saját tagjaik érdekvédelmét és egyéb juttatásokban, kedvezményekben is részesítik őket.

A mindenkori oktatáspolitika kiemelt fontosságúnak tekinti a diákok munka világába történő átvezetésének segítését. Az iskolaszövetkezetek azon túl, hogy legális pénzkereseti lehetőséget biztosítva a diákoknak, terheket vesznek le a szülők és az állam válláról, a munkavégzéshez kapcsolódó szabályokat is megtanítják, és megismertetik az ezzel járó felelősséget is, így a diákok tanulmányaik végeztével gyakorlottabban, ezáltal versenyképesebben léphetnek ki az "igazi" munkaerőpiacra - hangsúlyozza közleményében a Diák Ész.

Köztudott, hogy a diákok keresményük több mint 60 százalékát közvetlenül vagy közvetve tanulmányaikkal kapcsolatos kiadásokra (könyv, albérlet, vizsgadíjak stb.) költik. Ez is mutatja, hogy az iskolaszövetkezetek társadalmi szerepvállalása megkérdőjelezhetetlen.

A Diák Ész, mint az iskolaszövetkezeteket összefogó társadalmi szervezet, egyik fő céljának tekinti a diákvállalkozások működési feltételeinek folyamatos javítását, az iskolaszövetkezetekben végzett munka jogaszabályi környezetének folyamatos szakmai kontrollját. A Diák Ész tagszervezetei - köztük a hat legnagyobb létszámban foglalkoztató iskolaszövetkezet - a munkavédelmi és munkabiztonsági szabályoknak megfelelően, a törvényes munka- és pihenőidők betartásával, nagy gondossággal és odafigyeléssel biztosítanak munkát tagjaiknak.

Összefoglalva tehát az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás biztonságos, stabil és rugalmas:

biztonságos foglalkoztatás, mert

- törvényes,
- ellenőrzött,
- kiszámítható,

stabil foglalkoztatás, mert

- az Európai Unió elismeri,
- az állam támogatja,
- a feketemunka lehetősége kizárt,

rugalmas foglalkoztatás, mert

- a cégek igényeire épül
- a tanulmányi szempontok elsődlegességét figyelembe veszi,
- egész- vagy részmunkaidős, alkalmi vagy rendszeres jövedelemszerzési lehetőséget kínál.