A magyar egyetemista vállalkozna, a külföldi multihoz menne
Az elsőéves hallgatók harmada próbálna szerencsét külföldön a diploma megszerzése után, míg a vidéki munkavállalás csupán a fiatalok töredéke számára ideális jövőkép - derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) legfrissebb Karrierterv kutatásából.
A hazai diákok számára a saját vállalkozás létrehozása a legvonzóbb lehetőség, míg a külföldiek inkább ismert multinacionális cégeknél vagy nemzetközi szervezeteknél dolgoznának. A diplomázástól az elsőévesek idehaza elsősorban magasabb jövedelmet és biztos megélhetést, a külföldiek a tudás és műveltség megszerzését várják.
Az elsőéves egyetemisták 35 százaléka tervezi, hogy a diploma után külföldön vállal munkát, míg 58 százalékuk Budapesten kezdené meg karrierjét a METU Karrierterv kutatása szerint. A felmérés évente vizsgálja az intézményben nappali szakon tanuló, aktív hallgatók karrierrel kapcsolatos elvárásait, terveit és motivációit. A közel 350 magyar és külföldi elsőéves diák véleményét reprezentáló kutatás idén először lehetőséget ad a két hallgatói csoport közötti hasonlóságok és különbségek vizsgálatára.
Hogyan választanak egyetemet a hallgatók?
A felsőfokú tanulmányaikat idén kezdő fiatalok úgy ítélik meg, hogy az egyetemre való jelentkezéskor összességében a gyakorlati életre való felkészülés lehetősége, a képzés színvonala, az oktatók segítőkészsége, az oktatás színvonala és a megszerezhető diploma piacképessége voltak a legfontosabb döntési szempontok. A METU-ra az idei felvételi időszakban 36 országból, 3652 fő összesen 5127 jelentkezést adott le. Az alapszakok esetén a két százalékos országos csökkenéssel szemben az intézménynél két százalékkal nőtt a jelentkezők száma.
Munka az egyetem mellett
A kutatás során megkérdezettek fele már jelenleg is dolgozik tanulmányai mellett, a magyar hallgatóknál 58 százalék, míg a külföldieknél 26 százalék ez az arány. Az elsőéves diákok átlagosan 18 órányi munkát végeznek egy héten. A METU 2016-os Karrierterv kutatása alapján elmondható, hogy a hallgatók egyre nagyobb arányban vállalnak munkát a képzés előrehaladtával, és a fiatalok munkával töltött ideje is hosszabbodik. A korábban vizsgált harmadévesek 2014-ben még átlagosan heti 17,6 órát, 2015-ben 20,1 órát, 2016-ra pedig már 24,8 órát dolgoztak.
Itthon a saját vállalkozás, a külföldiek körében a multi a népszerű
Változatlanok a saját vállalkozás létrehozásával kapcsolatos tervek, a magyar fiatalok számára a METU 2016-os Karrierterv kutatásához hasonlóan továbbra is ez a legvonzóbb jövőkép. Az évfolyam tagjai körében a második legnépszerűbb munkahelynek a multinacionális cégek bizonyultak, a harmadik helyen pedig az uniós vagy egyéb nemzetközi szervezetek állnak. A külföldi diákok körében kevésbé népszerű a saját vállalkozás létrehozása, listájukon csak a harmadik helyen szerepel, lemaradva az ismert multinacionális cégektől és a nemzetközi szervezetektől. Mindkét csoportban a közszféra, valamint a nonprofit szervezetek és alapítványok vonzereje a legkisebb, de a külföldi hallgatók magasabbra értékelték ezeket a szektorokat.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A magyar egyetemista vállalkozna, a külföldi multihoz menne
2. oldal - Külföldi ambíciók
Az elsőéves egyetemisták 35 százaléka tervezi, hogy a diploma után külföldön vállal munkát, míg 58 százalékuk Budapesten kezdené meg karrierjét a METU Karrierterv kutatása szerint. A felmérés évente vizsgálja az intézményben nappali szakon tanuló, aktív hallgatók karrierrel kapcsolatos elvárásait, terveit és motivációit. A közel 350 magyar és külföldi elsőéves diák véleményét reprezentáló kutatás idén először lehetőséget ad a két hallgatói csoport közötti hasonlóságok és különbségek vizsgálatára.
Hogyan választanak egyetemet a hallgatók?
A felsőfokú tanulmányaikat idén kezdő fiatalok úgy ítélik meg, hogy az egyetemre való jelentkezéskor összességében a gyakorlati életre való felkészülés lehetősége, a képzés színvonala, az oktatók segítőkészsége, az oktatás színvonala és a megszerezhető diploma piacképessége voltak a legfontosabb döntési szempontok. A METU-ra az idei felvételi időszakban 36 országból, 3652 fő összesen 5127 jelentkezést adott le. Az alapszakok esetén a két százalékos országos csökkenéssel szemben az intézménynél két százalékkal nőtt a jelentkezők száma.
Munka az egyetem mellett
A kutatás során megkérdezettek fele már jelenleg is dolgozik tanulmányai mellett, a magyar hallgatóknál 58 százalék, míg a külföldieknél 26 százalék ez az arány. Az elsőéves diákok átlagosan 18 órányi munkát végeznek egy héten. A METU 2016-os Karrierterv kutatása alapján elmondható, hogy a hallgatók egyre nagyobb arányban vállalnak munkát a képzés előrehaladtával, és a fiatalok munkával töltött ideje is hosszabbodik. A korábban vizsgált harmadévesek 2014-ben még átlagosan heti 17,6 órát, 2015-ben 20,1 órát, 2016-ra pedig már 24,8 órát dolgoztak.
Itthon a saját vállalkozás, a külföldiek körében a multi a népszerű
Változatlanok a saját vállalkozás létrehozásával kapcsolatos tervek, a magyar fiatalok számára a METU 2016-os Karrierterv kutatásához hasonlóan továbbra is ez a legvonzóbb jövőkép. Az évfolyam tagjai körében a második legnépszerűbb munkahelynek a multinacionális cégek bizonyultak, a harmadik helyen pedig az uniós vagy egyéb nemzetközi szervezetek állnak. A külföldi diákok körében kevésbé népszerű a saját vállalkozás létrehozása, listájukon csak a harmadik helyen szerepel, lemaradva az ismert multinacionális cégektől és a nemzetközi szervezetektől. Mindkét csoportban a közszféra, valamint a nonprofit szervezetek és alapítványok vonzereje a legkisebb, de a külföldi hallgatók magasabbra értékelték ezeket a szektorokat.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A magyar egyetemista vállalkozna, a külföldi multihoz menne
2. oldal - Külföldi ambíciók
Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig