A második hullámban nem számolnak a tavaszihoz hasonló leállással a magyar cégek

Átlagosan korábbi termelési kapacitásuk 90%-ára tudtak visszakapaszkodni a magyar cégek idén őszre. Ez jelentős eredménynek számít, hiszen a munkaerő-közvetítéssel, munkaerő-kölcsönzéssel és HR-szolgáltatásokkal foglalkozó WHC saját ügyfélbázisára épülő adatai szerint tavasszal, másfél hónap leforgása alatt kölcsönzött munkaerejük mintegy kétötödét építették le a hazai vállalatok. A trend fordulni látszik, hiszen a második hullámban nem számolnak a tavaszihoz hasonló leállással a gazdasági szereplők, akik egyre nyitottabbak a kölcsönzött munkaerő alkalmazására, hiszen ezzel biztosítható a kellő rugalmasság a jelenlegi kiszámíthatatlan piaci környezetben - mondta el Gyarmati Szilvia, a WHC Humán Üzletág Fejlesztési vezetője a HR Fest online szakmai konferencián.

Júliusra korábbi termelési kapacitásuk átlag 40-60%-ával tudtak újraindulni a hazai cégek a járvány első hullámát kísérő gazdasági sokk után. Ezt követően, néhány hónap leforgása alatt viszont látványos visszapattanás következett: hiszen szeptemberre már átlagosan a járvány előtti termelési szintek 90%-án működtek a vállalatok - derül ki a több mint 300 hazai vállalatnak változatos személyügyi szolgáltatásokat nyújtó, regionálisan is aktív WHC Csoport saját adataiból.

„A tavaszi drámai gazdasági visszaesés drasztikusan érintette a hazai vállalatok kölcsönzött munkaerőállományát, hiszen a járvány elleni védekezés miatti kényszerű létszámleépítés első körben a kölcsönzött munkavállalókat érintette. A WHC kikölcsönzött munkaerőállományának mintegy 40%-át megrendelőink leépítései miatt tavasszal másfél hónap leforgása alatt elveszítette” - hívta fel a figyelmet Gyarmati Szilvia, a WHC Humán Üzletág Fejlesztési vezetője a HR Fest online szakmai konferencián.

A nyár folyamán azonban ismét éles fordulat következett be, a hazai termelő vállalatok általánosságban megtanultak együttélni a vírussal, szigorú járványvédelmi protokollokat dolgoztak ki és intézkedéseket foganatosítottak, melyekkel biztosítani tudják munkavállalóik egészségvédelmét, és így az üzletmenet-folytonosságot.

„Meglepően gyorsan fordult a kocka nyár közepétől, hiszen az ügyfelkörünkbe tartozó cégek elkezdték gőzerővel felpörgetni termelési volumenüket, így hírtelen ismét a korábbi években megszokottá vált munkaerőhiánnyal szembesültek, a leépített humán erőforrás kapacitásokat elkezdték pótolni, így hírtelen radikálisan más jellegű kihívásoknak kellett cégünknek is megfelelni, hiszen újra a toborzás került előtérbe. A WHC felé partnereinktől heti szinten akár többszáz fő kölcsönzött munkaerő felvételére vonatkozó igény érkezett az elmúlt hónapokban” - folytatta a szakember.

Ez nagy kihívást jelentett, hiszen a minőségi munkaerő nagyon gyorsan elfogyott a magyar piacon. A tavaszi leépítési hullám során sok vállalat próbálta ugyanis megtartani a jó minőségű munkaerejét, és első körben azokkal a munkavállalókkal szakították meg együttműködését, akiket kevésbé kompetensnek értékeltek.

Ismét nagy az igény a minőségi szerb és ukrán vendégmunkásokra

A kialakult helyzet miatt a nagy létszámot foglalkoztató hazai termelő, kereskedelmi és logisztikai vállalatok részéről ismét megnőtt az igény a minőségi vendégmunkásokra, akiket jellemzően kölcsönzötti jogviszonyban alkalmaznak a cégek.

„Az idén 30 éves WHC nagy tapasztalattal rendelkezik külföldi munkaerő-toborzás és kölcsönzés terén főleg Szerbáiát és Ukrajnát tekintve. A vírushelyzet miatt a külföldi munkaerő mozgatásában is jelentős, korábban ismeretlen kihívásokkal szembesültünk. Meg kell felelnünk a kötelező karantén szabályoknak, folyamatos teszteléssel meg kell oldanunk az esetlegesen fertőzött munkavállalók kiszűrését, elkülönítését, orvosi ellátását és étkeztetését is. Ezekre a WHC villámgyorsan, a hazai piacon az elsők között dolgozta ki saját szakmai protokollját. Így biztonságosan és stabilan tudjuk kiszolgálni partnereink kölcsönzött munkaerő iránti igényét” - hangsúlyozta Virágh András, a WHC Humán Üzletág Fejlesztési vezetője.

Azt látszik jelenleg, hogy a magyar cégek hajlandóak a korábbiaknál magasabb arányban alkalmazni kölcsönzött munkaerőt, hiszen szükségük van arra a rugalmasságra, amit ez a foglalkoztatási forma biztosít a jelenlegi, még mindig bizonytalan gazdasági környezetben.

„Fogalmazhatunk úgy, hogy kezdünk szemléletmódban felzárkózni Nyugat-Európához, ahol a kölcsönzött munkaerőre abszolút stratégiai eszközként, a flexibilitás egyik zálogaként tekintenek a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató vállalatok” - zárta gondolatait Gyarmati Szilvia.

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.