A munkaerőpiaci boldogulás kulcsa a digitális tudásszint növelése

Az Európai Unió (EU) munkaprogramjának egyik kiemelt területe a kontinens digitális jövőjének megtervezése. A digitális és ökológiai transzformáció az Európai Bizottság szerint csakis egymással párhuzamosan valósítható meg.

Noha az informatikai tanács elismeri a digitális írástudás elterjesztése érdekében tett eddigi lépéseket, a CEPIS digitális készségek fejlesztéséért felelős munkacsoportja nemrlgiben olyan állásfoglalást tett közzé honlapján, amelyben további konkrét lépéseket javasol az Európai Bizottság számára, amelyek révén az unió tényleges javulást érhet el a digitális készségek elterjesztése terén.

A Neumann Társaság a CEPIS magyarországi tagszervezeteként támogatja és képviseli ennek megállapításait.

Dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke a szervezet közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentum szövegét a készítők egyebek mellett munkaerőpiaccal, szociális jogokkal, innovációval, kultúrával, oktatással foglalkozó EU-biztosok stábjaival való egyeztetések nyomán fogalmazták meg.

Az észrevételek közül kiemelte: “Nem szerencsés, hogy a digitális írástudást vizsgáló uniós kutatások önbevalláson alapulnak, így nem tükrözik a teljes valóságot, hiszen a felhasználók hajlamosak túlbecsülni saját informatikai ismereteiket. Ez tükröződik állásfoglalásunkban is, amelyben javasoljuk, hogy a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente publikált EU-s index, a DESI megállapításakor is ki kell váltani az önbevalláson való adatokat a felhasználók valós informatikai ismereteit tükröző adatokkal.”

A CEPIS munkacsoportja azt is fontosnak tartja, hogy egy digitális készségekre fókuszáló fejlesztési programmal orvosolja a problémát a következő öt év során. Ennek részeként finomhangolja a meglévő DigComp keretrendszert, ami a digitális készségek oktatására és tanúsítására irányuló programokat fogja össze, és fontos lenne egységesen akkreditáltatni ezt a tagállamok szintjén is, a Digitális Európa program keretében. Ez lehet alapja a pontos mérhetőségnek, a célok előzetes kitűzésétnek, és a későbbi számon kérhetőségnek

“Problémás, hogy a népesség egyes csoportjai, így például a gyerekek, idősek, nem informatikai hivatásúak, illetve általánosságban az európai munkavállalók körében a digitális tudásszint növelésének üteme nem elég gyors, noha ez különösen fontos a munkaerőpiacon való boldoguláshoz” - mondta dr. Beck György.

A CEPIS a gyakorlati digitális készségek fokozását célzó programok finanszírozását négy jól körülhatárolható csoport számára javasolja:

● a munkavállalók és a kkv-k ösztönzése a digitális készségek fejlesztésére és tanúsítására a munkaerő-piaci követelményeknek megfelelően,

● digitális készségek a diákok számára - lehetővé téve a digitális technológiák szélesebb körű alkalmazását a formális és informális oktatásban, a magas szintű digitális készségek megszerzését az oktatók számára, és a digitális ismereteket igazoló tanúsítvány megszerzését a diplomások számára,

● valamennyi polgár digitális befogadása - azon gyakorlati készségek programjának finanszírozása, amely elsősorban az időskorúak számára lehetővé teszi a digitális szolgáltatások igénybevételét és a digitális szakadék megszüntetését,

● fejlett digitális készségek - speciális programok finanszírozása a szakemberek számára a szükséges készségek elsajátításához, különös tekintettel az adott munkakörükhöz.

Az UNESCO Statisztikai Hivatalának 2018-as felmérése szerint az ECDL a legelfogadottabb nem-kormányzati digitális keretrendszer, amely maximálisan megfelel az említett digitális írástudás a DigComp szabványnak.

Ez jó alapot adhat hazánknak a digitális transzformáció mutatókban való előrelépéshez, hiszen az ECDL-képzések, melyek Magyarországon két évtizede a Neumann Társaság koordinál, rendelkezésre állnak, folyamatos megújításuk a fenti elvek mentén folyik, s készen állunk az újabb fél millió állampolgárt a digitális tudás magasabb szintjére juttatni.

A CEPIS szerint a valós digitális kompetenciák megszerzését biztosító képzési programok sikeres kivitelezéséhez a tagállamoknak is allokálni kell forrásokat ezek bevezetéséhez, és meg kell állapodni arról is, hogy a digitális készségek fokozását célú képzéseket részben közpénzből, részben a munkáltatók költségeiből kell fedezni, és szükség van konkrét célok kitűzésére is: például meghatározni, hogy egy adott évben a munkavállalók mondjuk 2 százalékának kell megszereznie a képesítést.

A hatékony lebonyolításhoz az is elengedhetetlen, hogy a képzési programokat bonyolító szervezetek egyszerűsített folyamaton keresztül férhessenek hozzá a szükséges támogatásokhoz - hívja fel a figyelmet a Neumann Társaság közleménye.