Állásinterjú: ezt kell mondani az AI-ról, ha meg akarjuk kapni az állást

Az álláskeresők számára új interjúdilemmává vált, hogyan beszéljenek az AI-ról. A technológia iránti lelkesedés ugyanis egyre értékesebbnek tűnik a munkaerőpiacon, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek jelentős összegeket fektetnek az AI-ba és közben új munkatársakat is keresnek.

A Business Insider több álláskereső példáján keresztül mutatja be, hogy a jelöltek már tudatosan készülnek arra, hogy az interjún milyen AI-tapasztalatokról tudnak beszámolni. Van, aki új eszközöket tanul meg, más a meglévő munkájából próbál olyan példákat keresni, amelyekben az AI segítséget jelentett.

A probléma akkor jelentkezik, ha valaki kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, vagy egyszerűen nem hisz az AI körüli lelkesedésben.

„Mintha újra meg kellene tanulnunk mindent”

Felisha Case-t májusban bocsátották el a LinkedIn programmenedzseri pozíciójából. Azóta rendszeresen megkérdezik az állásinterjúkon, hogyan használta az AI-t korábbi munkájában.

Csakhogy kevés konkrét tapasztalatot tud felmutatni. Elmondása szerint a LinkedIn csak röviddel a távozása előtt kezdte igazán ösztönözni a munkatársakat a technológia használatára. Emiatt úgy érzi, mintha az álláskeresőknek utólag kellene egy teljesen új AI-képzést megszerezniük ahhoz, hogy versenyképesek legyenek.

A jelenség nem egyedi. Egy korábbi Microsoft-munkatárs például AI- és gépi tanulási tanúsítványt szerzett, majd ezt feltüntette az önéletrajzában, ám az interjúztatók eddig nem mutattak különösebb érdeklődést iránta.

Nem kell rajongani az AI-ért, de tudni kell beszélni róla

Az interjúk tapasztalatai alapján nem feltétlenül az a döntő, hogy egy jelölt valóban rajong-e az AI-ért. Sokkal fontosabb lehet, hogy konkrétan meg tudja mutatni, mire használta a technológiát, milyen problémát oldott meg vele, és hol látja a korlátait.

Egy technológiai vállalatnál dolgozó, jelenleg állást kereső munkavállaló például kisebb programozási feladatokhoz és dokumentumok átnézéséhez használ AI-eszközöket, a technológia körüli általános lelkesedést azonban nem osztja. Úgy látja, hogy az AI-pozíciókban van a pénz, és a technológiai szektor jelentős része ebbe az irányba tart, ezért ilyen állásokra is jelentkezik.

Közben attól tart, hogy az AI-val kapcsolatos szkepticizmusa egy állásinterjún hátrányt jelenthet. Úgy gondolja, hogy ha nagyobb lenne rajta az anyagi nyomás, valószínűleg ő is jobban megpróbálná eljátszani a lelkesedést.

Az álláskeresők próbálják „olvasni a szobát”

Az AI-val kapcsolatos elvárások ráadásul gyorsan változnak. Egy korábbi Big Tech-munkatárs, aki kommunikációs területen dolgozott, arról számolt be, hogy a megpályázott PR-pozícióknál szinte mindenhol kíváncsiak arra, hogyan tudná használni az AI-eszközöket.

Ezért ő is kísérletezni kezdett velük, például azzal, hogyan lehet az AI segítségével követni a médiamegjelenéseket és elemezni a hangulatot.

Az utóbbi időben azonban azt tapasztalta, hogy egyre több szó esik az AI költségeiről és túlhasználatáról. Emiatt az interjúkon már kevésbé az általános lelkesedést hangsúlyozza, inkább azt, hogy mely feladatoknál lehet valóban hasznos a technológia.

Más álláskeresők pedig már maguk kérdeznek rá az interjún, hogy a vállalat támogatja-e az olyan AI-eszközök használatát, mint például a Claude Code.

A túlzott AI-szkepticizmus is visszaüthet

Az álláskeresőknek ugyanakkor nem feltétlenül kell úgy tenniük, mintha feltétel nélkül hinnének az AI-ban. A kiválasztási szakértők szerint a jelölt nyugodtan beszélhet a technológiával kapcsolatos fenntartásairól is, ha közben azt is megmutatja, milyen területeken lát benne valódi lehetőséget.

Josh Bersin HR-elemző és tanácsadó szerint sok vállalat még mindig keresi, hogyan tudja a legjobban használni az AI-t. Ezért a jelölt számára akár előnyös is lehet, ha nem egyszerűen kijelenti, hogy támogatja vagy ellenzi a technológiát, hanem kérdéseket tesz fel arról, hogyan alkalmazza azt a vállalat.

A munkaadók ugyanis elsősorban olyan munkavállalókat keresnek, akik alkalmazkodóképesek és nyitottak az új technológiákra. Kareem Osman, a Robert Half munkaerő-közvetítő cég alelnöke szerint az interjúztatók azt szeretnék látni, hogy a jelölt konkrétan hogyan használta az AI-t, például egy probléma megoldására vagy egy folyamat hatékonyabbá tételére.

A lényeg tehát nem feltétlenül az, hogy a jelentkező kijelentse: imádja az AI-t. Sokkal inkább az, hogy képes legyen megmutatni: ismeri az eszközöket, tudja, mire érdemes használni őket, és azt is felismeri, amikor nem az AI a legjobb megoldás.

A túlzott lelkesedés helyett ezért egyre értékesebb lehet a tudatos, konkrét és árnyalt hozzáállás – különösen akkor, ha a jelölt példákkal is alá tudja támasztani, hogyan használta már a technológiát a munkájában.

A mesterséges intelligenciával töltött munkaidő csaknem felét a hibák kijavítása emészti fel

- olvassa el korábbi cikkünket! 

Kép forrása: magnific