A munkaügyi hűség megállapodás szabályai

Mit tekinthetünk a munkáltató jogos gazdasági érdekének?

Erre a kérdésre a Munka törvénykönyve adja meg ismételten a választ. A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

Üzleti titkon a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot kell érteni, amelynek titokban maradásához a munkáltatónak méltányolható érdeke fűződik. Ilyen lehet az ügyfélköre, a gyártási technológia, az üzleti terve, a bevételek. Ezek alapján a munkáltató jogos gazdasági érdekét már az is veszélyeztetheti, ha a munkavállalója egy hasonló érdekeltségű cégnél helyezkedik el, és meglévő kapcsolatrendszerét ott felhasználja.

Mi a megfelelő ellenérték?

Nem minősülhet megfelelő ellenértéknek a munkavállaló munkabére, még akkor sem, ha ez egy magasabb összeg az átlagnál, ugyanis a munkabér a végzett munka ellenértéke. A megfelelő ellenértéket meg lehet határozni egy fix összegben, vagy az idők folyamán járadék formájában fizetheti ki a munkáltató a munkavállalónak. A járadék sem tekinthető munkabérnek. Más adózási szabályok vonatkoznak rá, továbbá elmaradását nem lehet érvényesíteni. A megkötött megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy ezen járadék nem képezi a munkabér részét.

A megfelelő ellenérték megállapításánál azonban figyelni kell az értékegyensúlyra. Az ellenérték megtámadhatóságára csak a feltűnően nagy aránytalanság adhat alapot.

Hogyan alakul az időbeli korlátozás?

A munkaviszony megszűnését követően, hűségnyilatkozatból eredő kötelezettség a munkavállalót legfeljebb három évig terhelheti. Vagyis a hároméves határidőt nem a szerződéskötés megkötésétől, hanem a munkaviszony megszűnésétől kell számítani.

A titoktartási megállapodásokról

A hűségnyilatkozatok helyett, vagy kiegészítéseként titoktartási megállapodást is köthet egymással a munkáltató és a munkavállaló. A titoktartási megállapodás azért jön létre, hogy meghatározzák a munkajogviszony körében a munkavállaló tudomására jutott bizalmas információk kezelését és továbbítását. A megállapodás keretében a felek megállapodnak abban, hogy minden bizalmas jellegű információt, amit a munkáltató a munkavállaló tudomására hoz, bizalmasan, üzleti titokként kezelnek.

A munkajogviszony hatálya alatt és annak megszűnte után, a megszűnés okától, módjától függetlenül, minden információ, dokumentáció, ügyfélkör, működési folyamatok, vevői - szállítói adatok, know how, szellemi termék legyen az írásbeli vagy szóbeli, direkt vagy indirekt, amely bármilyen módon kerül a munkavállaló tudomására, illetve birtokába, bizalmas és üzleti titoknak minősül.

A titoktartási megállapodás részét képezheti bánatpénz fizetési rendelkezés is. Amennyiben a munkavállaló a szerződésben vállalt kötelezettségeit igazolhatóan megszegi, illetve ezen kívül a munkavállalót jogerősen üzleti titoksértés miatt elítélik, vagy az üzleti titoksértést polgári bíróság megállapítja, úgy bánatpénzt is fizettethet vele a munkáltató.