A stressz nem csak a kiégés, hanem az elhízás oka is lehet

Megkülönböztetünk mobilizáló és debilizáló szorongást (Füredi, Harmatta, 2009). Amennyiben a szorongás eléri az egyén optimális szintjét, debilizálóvá válik, és szétzilált teljesítményhez vezethet. Számos területen: (a munkában, a sportban, a magánéletben) a teljesítménykényszer nagy terhet ró az egyénre. A teljesítményszorongással való megküzdés előrelépést jelent a mindennapi életben, illetve az olyan megmérettetések esetében, amelyek az egyén szempontjából meghatározóak. A túlzott, kontrollálhatatlan stressz felmorzsolja az egyén szellemi fizikai energiáit és kiégést (burn out-ot) okoz.

Körülbelül egy évtizede ismert az a tény, hogy a krónikus stressz és az elhízás között szoros összefüggés áll fenn. Daryl B. és munkatársai a stressz és a nassolás gyakorisága között egyértelmű összefüggést mutattak ki. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a magas stressz többszörösére emelte az ételfogyasztás gyakoriságát. Napjainkban az elhízás a világ számos országában rémisztő méreteket ölt. Jelenleg is számos kutatócsoport vizsgálja az elhízás okait, és a túlsúly okozta problémák kezelési lehetőségeit. Nemzetközi összehasonlítások alapján más európai országokhoz képest a magyarok között magasabb az elhízottak aránya.

Az OÉTI 2014-es országos táplálkozási és tápláltsági állapotvizsgálatának eredményei alapján, 2013-ban a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyosnak vagy elhízottnak számított, a nők 62 százalékának, a férfiak 67 százalékának, összesen mintegy 5 millió embernek volt súlytöbblete. 2009-hez képest a 18-34 év közötti elhízott férfiak aránya 9-ről 20 százalékra nőtt. Ennek lehetséges okai között említhető a mozgásszegény életmód, amelynek egyik faktora, hogy sok esetben kis távolságokra az emberek autóval közlekednek, illetve, hogy az elmúlt húsz évben másfél-kétszeresére nőtt az ételadagok mennyisége. Az elhízás első számú kockázati tényezője a magas vérnyomás, amely minden harmadik felnőttet érint, hatására pedig különféle szív- és érrendszeri betegségek is kialakulhatnak.

Az elmúlt években sem tapasztalható jelentős változás a krónikus betegségekben szenvedők arányában, évek óta 40 százalék körül alakul ez a szám. Életkor szerint azonban jelentős különbségek mérhetők: 56-65 év között közel 60 százalék, 65 év felett pedig 65 százalék szenved valamilyen tartós betegségben. Az iskoláskorú gyermekek egészségi állapota is aggasztó. Hazánkban minden tizedik iskolás elhízott. A gyermekek nagyon kis hányada – kevesebb, mint 20 százaléka mozog eleget, azaz naponta legalább egy órát. A tanulók 70-80 százaléka nem végez számottevő sportmozgást az iskolai testnevelés órán kívül, a középiskolások között 13 százalék körüli a tartási rendellenességek előfordulása.

A sport és a tánc stresszoldó hatása kiváló, jól használható a feszültség levezetésére, ebből a meggondolásból végeztünk tudományos kutatást táncosok körében Kutatásunk tárgyát képezte még a különböző sportágakat űzők személyiségének vizsgálata, amelynek fontos része az edző intencionális tevékenysége. Jelentős a fizikai képességek, testi képességek fejlődése a sportági tevékenység hatására, aminek mindig van személyiségbeli vonzata, de ez csak akkor tekinthető a nevelés hatására bekövetkezett változásnak, ha a jelem is fejlődik általa, és értékes szokások alakulnak ki. Vizsgálataink elsődleges célja volt, hogy empirikus adatokat nyerjünk különböző sportágakat űző élsportolók és nem sportoló nők Eysenck által tipologizált személyiségjegyeinek összehasonlításával…

További hasznos és érdekes információkat tudhatnak meg személyesen Dr. Batta Klárától, amennyiben ellátogatnak a szeptemberi Stressz-M konferenciára.

Szerző: Stressz-M, Dr. Batta Klára