A szakképzés lehet a megoldás a regionális egyenlőtlenségekre

Itthon, az MGYOSZ szakemberei a szakképzés megerősítésében látják a lassabban fejlődő országrészek felzárkóztatásának kulcsát.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legtöbb tagországában a nők széleskörű munkába állásának és az időskorú munkavállalók munkában maradásának köszönhetően emelkedett a foglalkoztatási ráta a Szervezet közelmúltban kiadott Foglalkoztatási Kilátások 2019 tanulmánya szerint.

A technológiai fejlődéssel és az automatizációval párhuzamosan negyedével nőtt a magasan képzett munkaerő aránya és - főként a fejlődő országokban - jelentős pozitív változás ment végbe a foglalkoztatási formák területén is: több munkavállaló dolgozik szerződéssel, a munkatörvények által védve, mint korábban bármikor.

A tisztázott munkaviszonyoknak árnyoldala is van, gyorsan emelkedik az önfoglalkoztatottak száma az újonnan megjelenő munkatípusok esetében. A munkaképesség csökkenése vagy a munkából való kiesés esetén, az ilyen foglalkoztatási típusban dolgozók közel fele semmilyen vagy csak nagyon csekély bérezésben részesülhet - hívja fel a figyelmet a tanulmány.

Az oktatás a kulcs

Az elmúlt húsz év során megszűnt a gyártáshoz kapcsolódó állások 20 százaléka, miközben a szolgáltatási szektorban dolgozók száma több, mint negyedével nőtt. Az OECD prognózisa alapján ez a trend folytatódik: a digitalizációnak köszönhetően a jelenlegi munkák 14 százaléka eltűnik és további harmada radikálisan átformálódik a következő két évtizedben. „Az előttünk álló időszakban kulcsszerep jut majd az oktatásnak az országok gazdaságpolitikájában. A megfelelő keretrendszer megteremtése mellett a döntéshozók legfontosabb feladata a tudás megszerzéséhez ideális környezet megteremtése lesz” - emelte ki Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, aki egyben az OECD Gazdasági Tanácsadó Testületében, a párizsi székhelyű BIAC-ban is alelnöki feladatokat lát el.

Veszélyes regionális egyenlőtlenségek


Az OECD év elején közzétett, Magyarországról készült tanulmánya hangsúlyozza, hogy a 2019-re prognosztizált 3,9%-os és a 2020-ra becsült 3,3%-os növekedési cél tartásához szükséges a szakismeretek megszerzésének támogatása, valamint a mobilitást és a regionális növekedést elősegítő politikák előtérbe helyezése.

A nyugati országrész esetében a külföldről érkező befektetéseknek, a budapesti régió pedig a kiterjedt agglomerációból származó előnyöknek köszönhetően sokkal gyorsabban növekszik, mint az ország más területei, ahol alacsonyabb a foglalkoztatási ráta és több a szociális rendszerre utalt állampolgár. „A jelenlegi, ritkán tapasztalható gazdasági fejlődés legnagyobb kockázata a hazai régiók közti egyenlőtlenség.

Ahhoz, hogy a mérleg nyelvét középre állítsuk, a helyi szakoktatási és szakképzési programokat kell fejleszteni, így kielégítve a helyi munkaerőpiac igényeit” - foglalta össze Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke és szakképzésért felelős terület vezetője. A Szövetség a szakoktatást egy átfogóbb, a helyi gazdasági döntéseket előtérbe helyező, a piaci szereplők bevonásával létrehozott program keretein belül tartja megvalósíthatónak.