A szövetkezetekbe vitt nyugdíjasok sem biztos, hogy segítenek

A munkaerőhiányra adott újabb válaszadái kísérletrő ír a Vasárnapi Hírek.

A nyugdíjas szövetkezetekben a tagoknak vagyoni hozzájárulást kell vállalni, a megkeresett pénz pedig egy szövetkezeti alapba kerül, amelyet „a szövetkezet tagjának vagy vele közös háztatásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni.” Ez azt jelenti, hogy a szövetkezeti keretek között dolgozó nyugdíjasok számára az élelmiszer- juttatás vagy -utalvány a minimálbér erejéig adómentes lenne, csakúgy, mint a szövetkezettől kapott segély vagy támogatás - írta a lap.

Ugyanakkor a versenyszférában bizonyos korlátozások, felső jövedelmi határ mellett most is dolgozhatnának a nyugdíjasok, ha nagyon szeretnének.

Kérdéses azonban, hogy ez az intézkedés alkalmas-e az országban tapasztalható munkaerőhiány megoldásra, a KSH adatai szerint 2016 utolsó negyedévében több mint 55 ezer betöltetlen álláshely volt az országban, ebből 3800 például az oktatásban és 6800 a humán-egészségügyi területen, ahol probléma nélkül „megférhetnek” a nyugdíjasok. Az ipar különböző területeiről hiányzó legalább 23 ezer embert viszont valószínűleg nem képesek pótolni, legalábbis csak kis részben.

Ráadásul a probléma valószínűleg eddig is inkább az volt, hogy nem nagyon akad számukra megfelelő munka, és kevés az olyan munkáltató, akinek a problémáit megoldja egy nyugdíjas munkavállaló. Vélhetően a most bedobott szövetkezeti modellnél jobban ösztönözné az idősek munkába állását, ha foglalkoztatásuk adó- és járulékmentes lenne a cégek számára. A kormány inkább a szövetkezeteket erőlteti, ezek ugyanis teljes köztehermentességet kapnának, és nagy előnybe kerülnek a többi munkáltatóval szemben. Ha a tervezetet elfogadják, a jövőben jó üzlet lehet a szövetkezetalapítás azok számára, akik könnyen el tudják helyezni az idős munkaerőt, különösen, ha ezért állami támogatás is jár.

Vasárnapi Hírek