Elkezdődött a visszarendeződés a munkaerőpiacon: nincs elég ember az élelmiszeriparban, a feldolgozóiparban és bizonyos kereskedelmi területeken sem. És még el sem kezdődött a főszezon a Balatonon.

Egy magyar-szovjet egyezmény miatt a Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások nem kaphatnak táppénzt, csedet, gyedet. Hiába fizeti utánuk magyar munkaadójuk az összes közterhet. A visszás helyzetre sokakat a koronavírus-járvány döbbentett rá. Az ukránokat foglalkoztató cégek attól tartanak, nem jön utánpótlás, az itt levők távoznak.

Április 1-jével eltörölték a fordított ÁFA kötelezettséget a szektorban.

Egy évvel ezelőtt állította a feje tetejére a magyar gazdaságot a koronavírus-járvány. Hogyan élték meg ezt az évet a kölcsönzési szolgáltatók, amelyek az egyik legérzékenyebbek az ilyen változásokra? Mennyiben változott az álláskeresők viselkedése, bérigénye és a megbízók elvárása. Körképünk.

A vírushelyzet enyhülésével - akár már az év második felében - újra és nagyon gyorsan munkaerőhiányos helyzet alakulhat ki Magyarországon. A problémával számos ágazat szembesülhet hetek alatt, elsősorban ott, ahol a vendéglátásból, turizmusból vagy a járványhelyzet miatt ellehetetlenülő többi ágazatból kényszerűen szakmát váltó tömegekkel töltötték fel a létszámot.

Április 1-től már nem a megrendelő, hanem a munkaerőt kölcsönbe adó cég számítja fel és fizeti meg az általános forgalmi adót - hívta fel a figyelmet Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

A járvány kitörésekor történt átszervezések eredményeként hirtelen több mint háromszorosára emelkedett az inaktív státuszban lévő kölcsönzöttek aránya, de 2020 áprilisának végére beállt a válság előtt megszokott tíz százalék alatti szintre, idén februárra pedig ennek felére süllyedt.

A cég a felnőtt, diák munkavállalók külföldre közvetítése mellett újabb szolgáltatást kínál.

Nem csökkennek a toborzási költségek, a minőségi munkaerő megtalálása az átmeneti bőség után 2021-ben is nehéz lesz, így továbbra is koncentrálni kell a megtartásra. A kölcsönző cégeknek pedig építeni kell a HR szolgáltatói attitűdöt, amely a kölcsönvevő és a munkavállaló igényeit is kiszolgálja, mondta el a HR Portalnak Dénes Rajmund Roland, a MMOSZ elnöke.

A vendéglátás és idegenforgalom kivételével már minden iparágban annyi kölcsönzött munkavállaló dolgozik Magyarországon, mint a koronavírus-járvány kezdetén, számuk januárban ismét elérte a 180 ezret - közölte a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).

Az MMOSZ adatai szerint szórólappal és a nyomtatott sajtó segítségével főként a betanított és a szakmunka népszerűsíthető.

Bónuszok nélkül bruttó 600 ezer forintot is megkeres egy kölcsönzött informatikus, de egy irodai asszisztens fizetése is megközelíti a 400 ezret.

Azoknak, akik éjfél és reggel 5 között járnak munkába, nincs szükségük munkáltatói igazolásra.

A munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek szerint annak ellenére, hogy állástalanok tömege jelent meg, az üres pozíciók betöltése ugyanakkora, vagy még nagyobb nehézséget jelent, mint a vírus előtti időszakban.