A dinamikus gazdasági növekedésnek köszönhetően várhatóan 20.000 új munkahely létesül 2030-ig a hajdúsági megyeközpontban .

A szakember szerint a nyitottabb, befogadóbb munkahelyi légkör kialakulásához is hozzájárul, ha megváltozott munkaképességű emberek is dolgoznak a csapatban.

A pandémia felgyorsította a munkaerő-piaci folyamatokat, hatékonyabb és rugalmasabb lett a munkaszervezés. Nyárra ismételten kialakult a korábbi évekből már ismert munkaerőhiány, ami miatt az egyre bővülő hiányszakmák esetében hosszabb toborzási idővel és nagyobb költséggel kell számolni a munkaadóknak. A korábbiaknál komolyabb és felelősségteljesebb feladatok várnak az atipikus keretek között foglalkoztatottakra, mert már nemcsak a multinacionális nagyvállalatok, hanem a kkv szektorba tartozó cégek is közülük választanak jelölteket a betöltetlen pozíciókra - közölte az összesen 420 ezer atipikus keretek között foglalkoztatott dolgozó kétharmadát képviselő DiákÉSZ, KÖZÉSZ és MMOSZ a legfrissebb adatok alapján.

A pályaválasztók jóval kevesebb IT területhez kapcsolódó szakmát ismernek, mint ahány létezik. A fiatalok harmada hiszi azt, hogy nincs érzéke az informatikához, holott a többségük esetében éppen ennek az ellenkezője az igaz - ez derül ki egy friss kutatásból. A kutatás készítői szerint részben ez tájékozatlanság és téves önismereten alapuló előítélet az egyik oka az egyre nagyobb méreteket öltő szakemberhiánynak.

Elkezdődött a visszarendeződés a munkaerőpiacon: nincs elég ember az élelmiszeriparban, a feldolgozóiparban és bizonyos kereskedelmi területeken sem. És még el sem kezdődött a főszezon a Balatonon.

Egy magyar-szovjet egyezmény miatt a Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások nem kaphatnak táppénzt, csedet, gyedet. Hiába fizeti utánuk magyar munkaadójuk az összes közterhet. A visszás helyzetre sokakat a koronavírus-járvány döbbentett rá. Az ukránokat foglalkoztató cégek attól tartanak, nem jön utánpótlás, az itt levők távoznak.

Április 1-jével eltörölték a fordított ÁFA kötelezettséget a szektorban.

Egy évvel ezelőtt állította a feje tetejére a magyar gazdaságot a koronavírus-járvány. Hogyan élték meg ezt az évet a kölcsönzési szolgáltatók, amelyek az egyik legérzékenyebbek az ilyen változásokra? Mennyiben változott az álláskeresők viselkedése, bérigénye és a megbízók elvárása. Körképünk.

A vírushelyzet enyhülésével - akár már az év második felében - újra és nagyon gyorsan munkaerőhiányos helyzet alakulhat ki Magyarországon. A problémával számos ágazat szembesülhet hetek alatt, elsősorban ott, ahol a vendéglátásból, turizmusból vagy a járványhelyzet miatt ellehetetlenülő többi ágazatból kényszerűen szakmát váltó tömegekkel töltötték fel a létszámot.

Április 1-től már nem a megrendelő, hanem a munkaerőt kölcsönbe adó cég számítja fel és fizeti meg az általános forgalmi adót - hívta fel a figyelmet Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

A járvány kitörésekor történt átszervezések eredményeként hirtelen több mint háromszorosára emelkedett az inaktív státuszban lévő kölcsönzöttek aránya, de 2020 áprilisának végére beállt a válság előtt megszokott tíz százalék alatti szintre, idén februárra pedig ennek felére süllyedt.

A cég a felnőtt, diák munkavállalók külföldre közvetítése mellett újabb szolgáltatást kínál.

Nem csökkennek a toborzási költségek, a minőségi munkaerő megtalálása az átmeneti bőség után 2021-ben is nehéz lesz, így továbbra is koncentrálni kell a megtartásra. A kölcsönző cégeknek pedig építeni kell a HR szolgáltatói attitűdöt, amely a kölcsönvevő és a munkavállaló igényeit is kiszolgálja, mondta el a HR Portalnak Dénes Rajmund Roland, a MMOSZ elnöke.

A vendéglátás és idegenforgalom kivételével már minden iparágban annyi kölcsönzött munkavállaló dolgozik Magyarországon, mint a koronavírus-járvány kezdetén, számuk januárban ismét elérte a 180 ezret - közölte a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).