A szülési szabadság alatt is teljeskörű a munkavállaló védelme
Előző elemzésemben a várandóssággal és az emberi reprodukciós eljárással foglalkoztam részleteiben. Ahogyan az időben haladunk eljutunk a szülési szabadsághoz, valamint a gyermek gondozása céljából kivehető fizetés nélküli szabadsághoz. Nézzük ezeket egyenként.
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. Ezt mondja az Mt. 127.§-a hiszen a magyar anya enélkül munkával töltené ezt az időszakot is. A magyar jogrendszer szociális hagyományait dicséri a szabályozás, hiszen a vonatkozó 89/391/EGK irányelv csupán 14 hetet ír elő szülési szabadságként. Fontos, hogy szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen, de eltérően is meg lehet állapodni. Arra is rá kell mutatni, hogy a szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.
A fizetés nélküli szabadságot akkor kell kiadni, amikor azt a munkavállaló kéri
Az Mt. 128.§-a alapján a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fontos ezzel összefüggésben arra rámutatni, hogy nem teheti meg a munkavállaló azt, hogy másnaptól bejelenti a távollétét. Az Mt.133.§-a kimondja ugyanis, hogy legalább 15 nappal korábban ÉS írásban kell bejelenteni a fizetés nélküli szabadság igénybe vételét. A fizetés nélküli szabadság megszűnése szintén a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban az erre irányuló munkavállalói nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül történik.
Bizonyos esetekben a gyermek 10 éves koráig tarthat a fizetés nélküli szabadság
Vannak olyan esetek is, amikor a szülő hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadságra jogosult. Ennek a feltétele az, hogy a munkavállaló jogosult legyen gyermekgondozási segélyre. Ez akkor illeti a szülőt, ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét saját háztartásában neveli. E tekintetben a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-a mérvadó. A törvény azt is meghatározza, hogy mikor kell a gyermeket tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősíteni. A törvény szerint ilyennek minősül az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.
Mindkét szülő igényelheti a fizetés nélküli szabadságot
A fizetés nélküli szabadságot bármelyik vagy mindkét szülő igényelheti. Amennyiben mindkét szülő igénybe veszi, abban az esetben viszont az Mt.65.§(6) bekezdése szerint a felmondási védelem csupán az anyát illeti meg. Ennek a logikáját ne firtassuk. Ezzel összefüggésben azonban fontos arra is rámutatni, hogy az Ebktv. rendelkezései az apaságot is védett tulajdonságként ismerik el, így a munkaviszony megszüntetése jogilag fordított bizonyítási teherrel támadható.
Mire használhatom a fizetés nélküli szabadságot
Gyakran felvetődik az a kérdés, hogy vállalhat-e a munkavállaló munkát más munkáltatónál a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A szakirodalomban többféle állásponttal is találkozhatunk ebben a tárgykörben. Én magam is sokat hezitáltam a kérdéssel összefüggésben, de úgy vélem, hogy mivel a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló gyermek gondozása céljából kapja, így azzal és a felek együttműködési kötelezettségével nem fér össze az, amennyiben a munkavállaló más munkáltatónál munkát vállal.
Ellátások
A gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára a munkavállalót társadalombiztosítási ellátások - gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/A-42/D. §), gyermekgondozási segély (Cst. 20-22. §) - illethetik meg. Az egyes ellátások vonatkozásában érdemes az OEP oldalát felkeresni, amelynek használhatósága kiemelkedően jó!
Eltérési lehetőségek
A fizetés nélküli szabadság és a szülési szabadság körében is érdemes figyelni az általános szabályokat, valamint az eltérő rendelkezéseket. Fő szabály szerint ugyanis a munkaszerződés (és a felek megállapodása) a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el. Bizonyos esetekben azonban a törvény a pozitív eltérést is tiltja. Ezzel a szülési szabadság rendelkezéseinél találkozunk, melyek nagy része kogens, azaz semmiféle eltérést nem enged.
Dr. Kéri Ádám
Ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda
A fizetés nélküli szabadságot akkor kell kiadni, amikor azt a munkavállaló kéri
Az Mt. 128.§-a alapján a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fontos ezzel összefüggésben arra rámutatni, hogy nem teheti meg a munkavállaló azt, hogy másnaptól bejelenti a távollétét. Az Mt.133.§-a kimondja ugyanis, hogy legalább 15 nappal korábban ÉS írásban kell bejelenteni a fizetés nélküli szabadság igénybe vételét. A fizetés nélküli szabadság megszűnése szintén a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban az erre irányuló munkavállalói nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül történik.
Bizonyos esetekben a gyermek 10 éves koráig tarthat a fizetés nélküli szabadság
Vannak olyan esetek is, amikor a szülő hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadságra jogosult. Ennek a feltétele az, hogy a munkavállaló jogosult legyen gyermekgondozási segélyre. Ez akkor illeti a szülőt, ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét saját háztartásában neveli. E tekintetben a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-a mérvadó. A törvény azt is meghatározza, hogy mikor kell a gyermeket tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősíteni. A törvény szerint ilyennek minősül az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.
Mindkét szülő igényelheti a fizetés nélküli szabadságot
A fizetés nélküli szabadságot bármelyik vagy mindkét szülő igényelheti. Amennyiben mindkét szülő igénybe veszi, abban az esetben viszont az Mt.65.§(6) bekezdése szerint a felmondási védelem csupán az anyát illeti meg. Ennek a logikáját ne firtassuk. Ezzel összefüggésben azonban fontos arra is rámutatni, hogy az Ebktv. rendelkezései az apaságot is védett tulajdonságként ismerik el, így a munkaviszony megszüntetése jogilag fordított bizonyítási teherrel támadható.
Mire használhatom a fizetés nélküli szabadságot
Gyakran felvetődik az a kérdés, hogy vállalhat-e a munkavállaló munkát más munkáltatónál a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A szakirodalomban többféle állásponttal is találkozhatunk ebben a tárgykörben. Én magam is sokat hezitáltam a kérdéssel összefüggésben, de úgy vélem, hogy mivel a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló gyermek gondozása céljából kapja, így azzal és a felek együttműködési kötelezettségével nem fér össze az, amennyiben a munkavállaló más munkáltatónál munkát vállal.
Ellátások
A gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára a munkavállalót társadalombiztosítási ellátások - gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/A-42/D. §), gyermekgondozási segély (Cst. 20-22. §) - illethetik meg. Az egyes ellátások vonatkozásában érdemes az OEP oldalát felkeresni, amelynek használhatósága kiemelkedően jó!
Eltérési lehetőségek
A fizetés nélküli szabadság és a szülési szabadság körében is érdemes figyelni az általános szabályokat, valamint az eltérő rendelkezéseket. Fő szabály szerint ugyanis a munkaszerződés (és a felek megállapodása) a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el. Bizonyos esetekben azonban a törvény a pozitív eltérést is tiltja. Ezzel a szülési szabadság rendelkezéseinél találkozunk, melyek nagy része kogens, azaz semmiféle eltérést nem enged.
Dr. Kéri Ádám
Ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda
A három kötet lefedi a munka világában felhasználható pszichológiai ismeretek jelentős részét. 
Aki kérdez: Gerőcs Krisztina
Villámkarrier: statisztából rendező