A szülési szabadság alatt is teljeskörű a munkavállaló védelme

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. Ezt mondja az Mt. 127.§-a hiszen a magyar anya enélkül munkával töltené ezt az időszakot is. A magyar jogrendszer szociális hagyományait dicséri a szabályozás, hiszen a vonatkozó 89/391/EGK irányelv csupán 14 hetet ír elő szülési szabadságként. Fontos, hogy szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen, de eltérően is meg lehet állapodni. Arra is rá kell mutatni, hogy a szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.

A fizetés nélküli szabadságot akkor kell kiadni, amikor azt a munkavállaló kéri

Az Mt. 128.§-a alapján a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fontos ezzel összefüggésben arra rámutatni, hogy nem teheti meg a munkavállaló azt, hogy másnaptól bejelenti a távollétét. Az Mt.133.§-a kimondja ugyanis, hogy legalább 15 nappal korábban ÉS írásban kell bejelenteni a fizetés nélküli szabadság igénybe vételét. A fizetés nélküli szabadság megszűnése szintén a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban az erre irányuló munkavállalói nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül történik.

Bizonyos esetekben a gyermek 10 éves koráig tarthat a fizetés nélküli szabadság

Vannak olyan esetek is, amikor a szülő hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadságra jogosult. Ennek a feltétele az, hogy a munkavállaló jogosult legyen gyermekgondozási segélyre. Ez akkor illeti a szülőt, ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét saját háztartásában neveli. E tekintetben a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-a mérvadó. A törvény azt is meghatározza, hogy mikor kell a gyermeket tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősíteni. A törvény szerint ilyennek minősül az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.

Mindkét szülő igényelheti a fizetés nélküli szabadságot

A fizetés nélküli szabadságot bármelyik vagy mindkét szülő igényelheti. Amennyiben mindkét szülő igénybe veszi, abban az esetben viszont az Mt.65.§(6) bekezdése szerint a felmondási védelem csupán az anyát illeti meg. Ennek a logikáját ne firtassuk. Ezzel összefüggésben azonban fontos arra is rámutatni, hogy az Ebktv. rendelkezései az apaságot is védett tulajdonságként ismerik el, így a munkaviszony megszüntetése jogilag fordított bizonyítási teherrel támadható.

Mire használhatom a fizetés nélküli szabadságot

Gyakran felvetődik az a kérdés, hogy vállalhat-e a munkavállaló munkát más munkáltatónál a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A szakirodalomban többféle állásponttal is találkozhatunk ebben a tárgykörben. Én magam is sokat hezitáltam a kérdéssel összefüggésben, de úgy vélem, hogy mivel a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló gyermek gondozása céljából kapja, így azzal és a felek együttműködési kötelezettségével nem fér össze az, amennyiben a munkavállaló más munkáltatónál munkát vállal.

Ellátások

A gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára a munkavállalót társadalombiztosítási ellátások - gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/A-42/D. §), gyermekgondozási segély (Cst. 20-22. §) - illethetik meg. Az egyes ellátások vonatkozásában érdemes az OEP oldalát felkeresni, amelynek használhatósága kiemelkedően jó!

Eltérési lehetőségek

A fizetés nélküli szabadság és a szülési szabadság körében is érdemes figyelni az általános szabályokat, valamint az eltérő rendelkezéseket. Fő szabály szerint ugyanis a munkaszerződés (és a felek megállapodása) a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el. Bizonyos esetekben azonban a törvény a pozitív eltérést is tiltja. Ezzel a szülési szabadság rendelkezéseinél találkozunk, melyek nagy része kogens, azaz semmiféle eltérést nem enged.

Dr. Kéri Ádám
Ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda