A válság vezetése vagy a vezetés válsága?

Ha a válságért alapvetően a rossz vezetés a felelős, akkor a kivezető utat csakis jó vezetők segítségével találhatjuk meg. A "jó vezető" ismérvei, a jó vezetés alapelvei már kiállták az idők próbáját, újfajta megközelítést a mostani válság sem igényel. Ugyanakkor van néhány olyan tulajdonság, amiről kevesebbet hallunk, pedig éppoly elengedhetetlenek a siker érdekében, mint a "hagyományos" kvalitások. Cikkünkben az alázatosságot, a megközelíthetőséget és a hiteles kommunikáció képességét elemezzük mint olyan tulajdonságokat, amelyek az új időszak kihívásai közepette a nagy vezetők legfontosabb erősségének tekinthetők.

Alázat vagy a státusz bűvölete?

A felsővezetői pozíciók jellegzetes státuszszimbólumokkal járnak. Ha ezek öncélúak és nem a munkakör kihívásainak könnyebb leküzdését szolgálják, az "egyszerű" munkavállalók számára gyakran irritálóvá válnak. Az alábbiakban lássunk néhány példát arra, hogyan élnek (illetve hogyan élnek vissza) a vezetők ezen juttatásokkal a státusz bűvöletében:

(A nagyításhoz kattintson a képre!)

A krízis hatására bekövetkező általános költségcsökkentések, megszorítások idején még zavaróbbá válnak a látványos státuszszimbólumok. Célszerű a költségcsökkentéseket arányosan, vagyis a vezetők kiváltságait is érintve végrehajtani.

Az elefántcsonttorony lakójának megközelíthetősége - ufók és "Mátyás királyok"

A nagyobb és diverzifikált vállalatok esetében elementáris erővel jelentkezik a hierarchiában alacsonyabb fokon lévő munkavállalók igénye a felsővezetéssel való találkozásra. Korunk elfoglalt menedzserei - bár általánosságban érzékelik ezen elvárásokat - nehezen tudnak prioritást adni az ilyen jellegű kötelezettségeiknek. Szerencsére vannak még "Mátyás királyok", akik fejükre teszik a munkavédelmi sapkát/hajhálót, felkapják vatta-kabátjukat, és - bár nem titokban - ott vannak a sorokon, munkaterületeken, hogy kapcsolatot teremtsenek munkavállalóikkal. Az igazi "Mátyás királyokat" az is jellemzi, hogy előre köszönnek és soha nem az ellenőrzés, hanem a kötetlen, informális beszélgetés szándékával közelítenek a - legtöbbször meglepett és megilletődött - munkatársaikhoz. Vannak persze olyan felsővezetők is, akiket az alkalmazottak csak ufóként emlegetnek, hiszen csodaszámba megy a felbukkanásuk. Az ilyen vezetők kevéssé élvezik a munkavállalók bizalmát. Ez a bizalmatlanság a munkavállalókban a válság hatására erősödő bizonytalansággal karöltve egyértelműen a teljesítmény rovására megy.

Alapvető vezetői hazugságok

A hiteles kommunikáció jelentősége válság idején hatványozottan felerősödik: bizonytalan helyzetben ugyanis még nagyobb súlya van a vezetők megnyilvánulásainak - a munkatársak még inkább rendszeres és még részletesebb tájékoztatást igényelnek a normál üzletmenetben megszokotthoz képest. Ilyen helyzetben pedig valóban nem mindegy, mikor, mit és hogyan kommunikálnak a céget irányító vezetők. Scott Adams A Dilbert elv című könyvében összegyűjti a legnépszerűbb vezetői hazugságokat - napjainkban érdemes ezekre még inkább odafigyelni, hisz ugyanezek a csapdák a hazai vállalatok kultúrájában is azonosíthatók:

Válság idején a fenti elrettentő példák káros következményei gyakorlatilag felbecsülhetetlenek, mivel a belső kommunikáció egyik legfontosabb céljává a bizalom erősítése, a dolgozói motiváció fenntartása, elkötelezettségük erősítése válik. Ha a vezető tudatában van a hiteles kommunikáció súlyának, és fokozottan érzékeny a dolgozói hangulat változásaira, akkor képes idejében észlelni és kezelni a dolgozókban levő bizonytalanságot. A krízisben is hatékony belső kommunikáció elemzésére cikksorozatunk befejező részében fogunk visszatérni.

Balla Gyula
Hewitt Humán Tanácsadó Kft.