Amit az egyetem után senki nem mond el – álláskeresés a gyakorlatban

Az ország számos pontjáról érkeztek a különféle gazdasági egyetemek diákszervezeteinek tagjai a DSZ Karrier Fesztre,ami nem egy nyilvános állásbörze. A résztvevői az egyetemisták legproaktívabb 5-15%-a: 400 olyan fiatal, akik hallgatói szervezetekben szerzett, valódi projekttapasztalattal rendelkeznek.

Munkaadói részről jelen voltak nagy nemzetközi cégek, startupok, állami vállalatok. Többek között az EY, a Deloitte, a KPMG, az MVM, az L'Oréal, a Ford Business Solutions, a Veeva, a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogramok és a Hungarian Startup University Program képviselői közvetlen, kötetlenül elérhető formában.

A rendezvény célja ezúttal is az volt, hogy a hallgatók bepillantást nyerhessenek a vállalatok életébe, segítséget kapjanak abban, hogy milyen irányba induljanak el, ha gyakornoki programba jelentkeznének, vagy éppen karriert építenének az egyetem után. A standoknál a cégek aktuális karrierinformációit is beszerezhették az érdeklődők, de praktikus tanácsokkal is ellátták őket a jelentkezéssel, vagy éppen a vállalat jellemzőivel kapcsoltban. 

Recruiterek AI-ügynökök helyett 

Az EY Hungary munkatársai például a sikeres önéletrajz-írás fortélyaiba avatták be a diákszervezeti tagokat, így az érdeklődők megtudhatták, hogy milyen hosszú legyen a CV, mi az, ami fontos, hogy benne legyen, mi kihagyható, vagy éppen mi érdekes és mi nem, a felvételiztető cég számára egy önéletrajzban. Aki CV-vel érkezett, azzal át is nézték az elkészített dokumentumot, majd arról is beszéltek, hogyan készüljön fel az interjúra. 14 kiválasztott hallgató rapid állásinterjún is részt vehetett.

Közvetlen hangnem, bullshit-mentes válaszok

Előkerültek a gyakorlati kérdések: „hogyan érkezz meg az interjúra, hogyan öltözz, mivel készülj fel, mire figyelj, mit akarj megtudni a beszélgetés során”. Természetesen a fizetési igényekről is hangzottak el őszinte kérdések – a válasz szerint jobb tisztázni, hogy a felvételiző milyen bérigénnyel érkezik a céghez és az milyen viszonyban van a realitással. Tapasztalataik szerint bár a diákszervezetek (szakkollégiumok, business clubok, stb.) tagjai sokkal felkészültebbek, mint az átlag hallgatók, a legtöbb résztvevő mégiscsak „tapogatózik”, nem konkrét igényekkel érkezik. Kevesebben vannak, akik tudják, hogy mik szeretnének lenni, a diákszervezetek sokat segítenek nekik megtalálni az irányt – mondják a tanácsadók az asztalnál. 

Úgy látják: a keresgéléskor a cég és pozíció érdekli őket, fontosnak tartják, hogy megtudják, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők tömegéből. Az EY Hungary egyébként számos nyitott pozícióval érkezett, sok pályakezdőnek tudnak állásajánlatot adni nem csak pénzügyi, hanem a határterületeken is: a HR, IT, nemzetközi tanulmányok és a jog területén is. 

Két asztallal arrébb arról volt szó az egyik diákszervezet paneljében, hogy miként a leghatékonyabb az álláskeresés, munkavállalás Z generációsként. A HR Portálnak nyilatkozó Piroska az egyik kerekasztal-beszélgetést követően több diákszervezeti képviselővel együtt arra jutott, hogy hasznos, ha minél hamarabb beadják a CV-jüket egy álláshirdetésre. Meglátása szerint ugyanis így több esélyük van arra, hogy a recruiterek személyesen nézzék át a szakmai anyagaikat és ne AI-ügynökök pörgessék át és rakják félre ezeket.

A kerekasztal-beszélgetések résztvevői hallhattak arról is, hogyan lehet kitűnni a többi jelentkező közül, vagy éppen arról, hogy ha van egy startup ötletük, akkor abból hogyan lehet működő vállalkozás. 

A Ford kerekasztalánál például Schmidt Miklós, FBS Europe Center Leadere fogadta a résztvevőket „Mi kell ahhoz, hogy vezérigazgató legyél?” című beszélgetéssel várta a hallgatóságot, akiket persze érdekelt, hogy hogyan néz ki egy tipikus karrierút egy multinál, mennyi idő alatt lehet pozíciót váltani és feljebb lépkedni a ranglétrán, vagy éppen hogyan lehet valaki a legjobb több, alkalmasnak vélt jelölt között. 

Innovatív gondolkodás és első tapasztalatok

A különtermekben szekcióüléseken szintén számos gyakorlati kérdésben kaphattak praktikus információkat az érdeklődők. Az MVM Smart Future Lab-ban például olyan nagyvállalati innovációval foglalkoznak, amely a belső innováció és startupok világát öleli fel. A karrier-tanácsadásként is funkcionáló prezentációban arra is kíváncsiak voltak, hogy a mintegy 25 fős hallgatóság tagjainak mi az elképzelése a jövőről. Mintegy öten-hatan már „tudják, mit akarnak”, nyolcan-tízen csak „valamennyire”, néhányan viszont „teljesen bizonytalanok” ezügyben. 

Nagy multi cég és a magyar nemzetbiztonsági szervezet egymás mellett kereste a jövő szakembereit

A résztvevők hasonlóan gondolkodnak az innováció jelentéséről. Úgy vélték, valamilyen új dolgot, kitörés jelent a szokásosból, az előadó szerint inkább folyamatos fejlődésnek fordítható le. Elhangzott: a karriertervezést a “wicked” típusú komplex problémák (makacs problémák, amelyeknek nincs végleges megoldása vagy egyértelmű definíciója. – a szerk.) befolyásolják pl. „hogyan válasszak olyan pályát, ami hosszú távon érdekel és illeszkedik az értékrendemhez”. Az innovatív gondolkodás segít, hogy az ember megbirkózzon és legjobbat hozza ki az ismeretlen helyzetekből, ami éppen egy fiatal karrierútja is lehet. 

A Ford workshopjában „Első fokozat – Amit az egyetem után senki nem mond el az interjúkról” címmel boncolgatták az álláskeresés gyakorlati tudnivalóit. A gyakorlatban ez úgy festett, hogy kiosztottak egy junior pozícióról szóló álláshirdetést, majd interjúzni lehetett a cég szakértőivel. Szó esett arról, milyen legyen az önéletrajz, mivel tudja a jelentkező felkelteni a cég érdeklődését. Szászkay Miklós, a Ford Business Solutions Talent of Organization Development managere ezt úgy értette meg a hallgatósággal, hogygondolkodjanak el azon, milyen olyan dolgot tudnak, ami egy HR-es számára érdekes lehet. Milyen tapasztalatot gyűjtöttél be azokból a feladatokból, amiket eddig elvégeztél és mi lehet hasznos ebből a cégnek? – adta meg a kezdő lökést a manager. 

A KPMG workshopjában több területet is felvillantottak a résztvevőknek, a fiatal tanácsadók bemutatták a szakmai múltjukat, elmondták, hogyan kerültek az egyetemről gyakornoki, aztán később junior pozíciókba. A tanácsadói munka részleteiről, a különféle területekről, de a cégkultúráról is esett szó: milyen személyes benyomásokat szereztek a céggel kapcsolatban, mik voltak a tapasztalataik az első időszakban, mennyire támogatja a cég a fejlődési lehetőségeket.

Akár száz jelentkező egy gyakornoki posztra

„Régóta felismertük, hogy a fiatal generációt a személyes beszélgetésekkel jobban meg lehet fogni és ösztönözni arra, hogy hozzánk csatlakozzanak. Az ilyen eseményeken ráadásul nem csak egy-egy szakterületet, hanem az egész vállalatot széleskörűen be tudjuk mutatni a munkaerőpiacra belépők számára” – mondta a HR Portálnak Gonda Dávid, a KPMG Recruitment & Employer Branding Managere. Hozzátette: minden évben megfordul egyetemi és diákszervezeti expókon, rendezvényeken, ám ezek tapasztalatai szerint manapság inkább többnyire márkaismertség növelésére és személyes kapcsolatfelvételre szolgálnak.

Ezeken a börzéken olyan kérdéseket is fel tudnak tenni az érdeklődők, amiket más fórumokon nem mernek, vagy nincs ezekre lehetőségük. „A diákszervezeti rendezvényeken azonban már konkrét leadeket, konkrét pozíciókra feliratkozókat is lehet gyűjteni” – tette hozzá Gonda Dávid. Szerinte ezeken a rendezvényeken azok a cégek tudnak előnybe kerülni, akik egy-egy speciális pozíció mellett általánosabb álláslehetőségeket is hoznak magukkal, mint például management consulting, tech consulting, IT vagy egyéb pénzügyi tanácsadás. A hallgatói szervezetek képviselőit ezek mellett nagyon sok támogatói pozíció érdekli, pl. HR, marketing vagy akár belső finance. „Ezek a területeken, ha elérhetővé teszünk egy gyakornoki pozíciót, akár száz jelentkezés is befuthat. A cégek viszont szeretik a diákszervezetben és szakkollégiumokban ilyen pozíciót betöltő hallgatókból válogatni, őket magukhoz csábítani” – avatott be a részletekbe a KPMG szakembere.

„Hogy mivel távozik az ember, az attól is függ, hogy mennyire vette ki a saját részét az eseményből. Több Big4 cégnél is fel tudtam tenni a kérdéseimet” – így összegezte résztvevőként az eseményt a HR Portálnak a Pécsről érkezett Dávid. „Kiderült, hogy az egyik tanácsadó cégnek van gyakornoki helye Pécsett is, ez nagyon kecsegtető számomra, egy másik standnál lévő fiatalembertől pedig azt tudtam meg, hogy hasonló cipőben járt, mint én és elmondta a tapasztalatait, hogy mit, miért tett, ez nagyon hasznos számomra” – jegyezte meg a helyszínről távozóban a fiatalember.