„Az alapítványi és magániskoláknak az oda járó gyerekek szüleinek kell megfelelniük”

Mi az alapvető különbség az alapítványi, magán-, illetve az állami és az egyházi oktatás között? Nem mellékes, mivel szeptember 1-jével megszűnt a magántanulói státusz.

Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint a kiindulópont azonos, vagyis az alapítványi és magániskoláknak ugyanazokkal a feladatokkal kell foglalkozniuk, mint az államiaknak és az egyháziaknak. Persze az alapítványi és magániskolák között is sok különbség van: lehetnek idegen nyelveket oktatók, foglalkozhatnak hátrányos helyzetű gyerekekkel, vannak köztük elit iskolák és működhetnek konzervatív, sőt, őskonzervatív elvek szerint. „Egy dolog van, ami közös az alapítványi és a magániskolákban. Az iskolahasználók igényei határozzák meg, hogy milyen legyen az oktatás, vagyis az oda járó gyerekek szüleinek kell megfelelniük, míg az állami iskoláknak a KLIK-nek, az egyháziaknak pedig az egyházi elöljárónak” - mondta Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke.

Szemléletbeli különbségnek tartja, hogy a magán- és alapítványi iskolákban, akkor tanítanak jól, ha a gyerek hazamegy, és elmondja, hogy milyen jó volt aznap valamelyik óra, míg az állami és egyházi oktatásban akkor, ha a szakfelügyelő mondja azt, hogy jó volt.

A két iskolatípus finanszírozása eltér egymástól. A magán- és alapítványi iskolákban a pedagógusok státuszuknak megfelelő bérét, illetve a kiegészítő segítők (pl. iskolatitkár) fizetését és annak járulékait fizeti az állam. Ennek feltétele, hogy a kormányhivatal számára egyeztetési jogot kell biztosítani a vezető kiválasztásakor. Ezen kívül minden mást, a rezsit, a plusz foglalkozásokat, programokat stb. az oktatási intézmények saját bevételeikből fedezik.