Az olcsósággal és bulikkal vonzzuk a külföldi diákokat

A felmérésben 250 magyar és külföldi METU-s diákot kérdeztek meg kulturális és oktatási kérdésekről, jövőbeli terveikről és pénzköltési szokásaikról.

Magyarországon tanulni olcsó

A külföldi diákok 61 százaléka az alacsony árak, 40 százaléka Budapest vonzereje, 26 százaléka az aktív és színes hallgatói élet miatt választotta Magyarországot tanulmányai színhelyéül. Hazánk mellett az itt tanuló diákok az Egyesült Királyság, Németország és Spanyolország képzési helyeit célozták meg, de nagy népszerűségnek örvend Olaszország is. A külföldiek többsége (60%) szerint Magyarország tíz év múlva versenyképes gazdasággal, és egyre több álláslehetőséggel rendelkezik majd. A magyar válaszadók szerint Magyarország ebben a tekintetben nem fog változni az elkövetkező egy évtizedben, sőt, többen gyengébb gazdaságra, szűkülő munkalehetőségekre is számítanak.

Család, megbecsülés, függetlenség

A külföldi és magyar hallgatók közötti különbségek élesen rajzolódtak ki a kutatás néhány kérdésénél. Míg a magyarok számára elsősorban a család, második helyen pedig az anyagi megbecsülés és az egészséges élet egyenlő mértékben jelenti a sikert, a külföldiek számára a siker legerősebb jele a független időbeosztás. A külföldiek szerint a munkában a legfontosabb tulajdonság a kreativitás és az innovatív gondolkodásmód, míg a második helyen a szakmai tudás gyakorlatban történő alkalmazása és a tanulásra való hajlandóság áll.

A saját vállalkozás a cél

Arra a kérdésre, hogy milyen pozícióban látják magukat 1-3 évvel a diploma megszerzése után, a külföldiek 57 százaléka azt válaszolta, hogy saját vállalkozás tulajdonosaként képzeli el magát. A hazai kitöltők 42 százaléka ezzel szemben a középvezetői pozíciót jelölte meg válaszként, ha a rövid távú tervekről van szó. A METU korábbi, Karrierterv kutatása azonban azt bizonyította, hogy hosszú távon a magyar fiatalok is a saját vállalkozás létrehozását tartják a legvonzóbb jövőképnek. A külföldiek egyharmada tervez Magyarországon dolgozni a diploma után, 83 százalékuk pedig magyarul is szeretne tanulni.

Kevés magyar diák költ lakhatásra

A külföldi hallgatók 37 százaléka saját bevallása szerint a tandíjon kívül havonta több mint 150 ezer forintot költ magára, a lakhatással együtt. A magyar METU-s diákok 38 százaléka ezzel szemben havonta 30 ezer forintból kijön. Ezt a különbséget jelentős részben az magyarázza, hogy lakhatásra a magyar válaszadók 62 százaléka egyáltalán nem költ, míg a külföldiek egy két- vagy háromágyas kollégiumi szobáért havi közel 60 ezer forintot fizetnek. Arra a kérdésre, hogy átlagosan mennyit költenek egy hónapban szórakozásra, mindkét csoportnál az 5-20 ezer forint közötti értéket jelölték meg a legtöbben. Utazásra mindkét csoport többségében 5 ezer forint alatt költ havonta.

A magyar piac még nem készült fel

„Azzal, hogy kiléptünk a nemzetközi térbe, még nagyobbá vált számunkra a verseny, hiszen nyugat-európai egyetemekkel versenyzünk a hallgatókért, ami számunkra is kihívás - hívta fel a figyelmet Dr. Vass László rektor. „Az ideérkező külföldiek fejében viszont szerencsére egy nagyon pozitív Magyarország-kép van.” Kassó Katalin, az intézmény KarrierCentrumának karrier-tanácsadója kiemelte: „A magyar piac nincsen felkészülve a külföldi munkavállalók fogadására. Nem vagyunk egy nyelveket jól beszélő ország, pedig a külföldiek már az első naptól kezdve érdeklődnek KarrierCentrumunk diákmunkái iránt. ”