Az őszinteségnek ára van
Egy főkönyvelő története, aki el akarta végezni a munkáját, de ezzel azt érte el, hogy elbocsátották. A Vezetői Mesterműhely bloggerének, Andó Ildikónak írása a HR Blogon jelent meg.
Néhány évvel ezelőtt egy multi leányának a főkönyvelője felfedezett a társaság működésében egy komoly szabálytalanságot. Felelős személyként munkaköri kötelessége volt, hogy amit talált, azt az igazgatók elé tárja.
A könyvelő tisztességgel, és a rábízott feladat súlyának a vállalásával végezte a munkáját. Ugyanakkor mint a szakmája iránt elkötelezett dolgozó szilárdan hitte, hogy ha hibára lel, akkor a felettesei mindent meg fognak tenni azért, hogy azt helyre hozzák.
Ám nem így történt, mivelhogy az igazgatók érdeke azt diktálta, hogy a szabálytalanságot elhallgassák. Ugyanis a problémát nem lehetett úgy megoldani, hogy arról az anyacégben ne szerezzenek tudomást. Ha pedig a főhadiszálláson megneszelik a bakit, akkor előbb-utóbb rájönnek arra is, hogy a ballépésért a felelősség a legmagasabb szintű menedzsereket terheli.
A teljes írás a HR Blogon olvasható.
A könyvelő tisztességgel, és a rábízott feladat súlyának a vállalásával végezte a munkáját. Ugyanakkor mint a szakmája iránt elkötelezett dolgozó szilárdan hitte, hogy ha hibára lel, akkor a felettesei mindent meg fognak tenni azért, hogy azt helyre hozzák.
Ám nem így történt, mivelhogy az igazgatók érdeke azt diktálta, hogy a szabálytalanságot elhallgassák. Ugyanis a problémát nem lehetett úgy megoldani, hogy arról az anyacégben ne szerezzenek tudomást. Ha pedig a főhadiszálláson megneszelik a bakit, akkor előbb-utóbb rájönnek arra is, hogy a ballépésért a felelősség a legmagasabb szintű menedzsereket terheli.
A teljes írás a HR Blogon olvasható.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?