Az őszinteség ára
Néhány évvel ezelőtt egy multi leányának a főkönyvelője felfedezett a társaság működésében egy komoly szabálytalanságot. Felelős személyként munkaköri kötelessége volt, hogy amit talált, azt az igazgatók elé tárja.
A könyvelő tisztességgel, és a rábízott feladat súlyának a vállalásával végezte a munkáját. Ugyanakkor, mint a szakmája iránt elkötelezett dolgozó szilárdan hitte, hogy ha hibára lel, akkor a felettesei mindent meg fognak tenni azért, hogy azt helyre hozzák.
Ám nem így történt, mivelhogy az igazgatók érdeke azt diktálta, hogy a szabálytalanságot elhallgassák. Ugyanis a problémát nem lehetett úgy megoldani, hogy arról az anyacégben ne szerezzenek tudomást. Ha pedig a főhadiszálláson megneszelik a bakit, akkor előbb-utóbb rájönnek arra is, hogy a ballépésért a felelősség a legmagasabb szintű menedzsereket terheli.
A főkönyvelő várta, hogy felettesei az ügyben megtegyék az ilyenkor szükséges lépéseket. Ám amikor a fejlemények iránt érdeklődött, a főnöke vagy elmismásolta a választ, vagy érezhetően bosszúsan közölte, hogy a megoldás már nem a főkönyvelő kompetenciája. De ő nagyon is úgy érezte, hogy köze van hozzá. Mert, ha elfogadja, hogy a hatásköre csak a kockázatok feltárásáig terjed, és nem tovább, és hidegen hagyja, hogy a menedzserek a szőnyeg alá söprik a melléfogásaikat, akkor mi értelme egyáltalán a munkájának? Ráadásul, hogyha néma marad, akkor menthetetlenül az elhallgatók cinkosává válik.
Hosszasan őrlődött nappalokon és éjszakákon át. Végül úgy döntött, hogy átlépi a hivatali jogköre határait, és az anyacég tudomására hozza a szabálytalanságot. Amint az várható volt, a kedélyek hirtelen és vadul fellángoltak, és ő rövid időn belül az utcán találta magát. Elbocsájtását a felettesei azzal indokolták, hogy elvesztették a beléje vetett bizalmukat, és ezek után nem kockáztathatják, hogy bármely információt arra illetéktelenek adjon tovább.
Nem meglepő módon a történtek hamarjában felszították a folyosói pletykákat. Sokak elcsépelt mondásokat pufogtattak, úgymint, nem teregetjük ki a szennyest, vagy, hogy bolond az, aki beleharap abba a kézbe, amelyik enni ad.
Akik az eset kapcsán megnyilvánultak, szinte kivétel nélkül velük értettek egyet. A többiek hallgattak.
drai
Photo by Fabian Keller on Unsplash