Az újraértékelt álláshirdetés

A magyar munkaadók számára hosszú ideig kizárólag a nyomtatott sajtó biztosított lehetőséget álláshirdetéseik megjelentetésére, de néhány évvel ezelőtt az internet térhódítása radikálisan átrendezte a toborzási piacot. Tucatnyi állásközvetítő weboldal "nőtt ki a földből" olcsóbb és egyszerűbb megoldást kínálva a cégek munkaerő-problémáira. Az új médium iránti lelkesedés eleinte elsöprőnek bizonyult: a vállalatok kapva kaptak az alkalmon, és soha nem látott mennyiségű - javarészben szerkesztetlen - álláshirdetést helyeztek el a weboldalakon.

Tű a szénakazalban

A mennyiségi fellendülés ugyanakkor negatívan befolyásolta a hirdetések hatékonyságát, mivel az egyes pozíciók kezdtek elveszni a hirtelen előállt bőség zavarában. A virtuális térben való toborzás varázsa tehát mára megkopott ugyan, ám mindez korántsem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes az interneten hirdetni. A rendelkezésre álló eszközökkel azonban meg kell tanulni finoman és ésszerűen bánni, hogy érvényes választ adhassunk az alábbi kérdésre: hogyan tehető láthatóvá a hirdetés, azaz, hogyan segíthetünk az álláskeresőnek megtalálni a tűt a szénakazalban?

Stratégiai szerep

Mindenekelőtt egy olyan - több neves multinacionális cégnél már létező, máshol még hiányzó - szemlélet kialakítása szükséges, amely a toborzást az adott cég munkaadói arculata részének tekinti, az álláshirdetéseknek pedig szerepet biztosít az átfogó kommunikációs és HR-stratégiában. Ezután már nem tűnik ördögtől való gondolatnak, hogy egy sikeres álláshirdetés komoly odafigyelést és alkalomadtán némi anyagi ráfordítást is igényel. A cégen belül használt munkaköri leírások ugyanis nem elegendőek ahhoz, hogy megragadják a célcsoport figyelmét, viszont annál inkább alkalmasak lehetnek arra, hogy elijesszék a potenciális jelölteket. Az aprólékos szövegírói munka, az egységes vizuális megjelenés és a körültekintő médiatervezés segítségével azonban az elijesztés helyett a cégek akár magukhoz is csábíthatják az álláskeresőket.

Elérni a célcsoportot

A sikeres csábításhoz fontos figyelembe venni azt a toborzási alapigazságot is, mely szerint a jó munkaerő nem feltétlenül jó álláskereső. Nagy részük véletlenszerűen, tudatos tervezés nélkül "kattintgat", így eredményes kampány csak úgy folytatható, ha a színvonalasan elkészített hirdetés a lehető legtöbb weboldalon megjelenik. Mindez azonban - ahogy már fent is említettük - korántsem csak mennyiségi kérdés. A befutott, profitorientált állásközvetítő portálok a hirdetések magas száma miatt adatbázisként funkcionálnak, ahol a kóborló álláskeresők bármikor rátalálhatnak a pozícióra - a cégek jelenléte itt tehát kötelezőnek számít. Ugyanakkor léteznek olyan, elsősorban szórakozási céllal látogatott közösségi weboldalak, amelyek ingyenes lehetőséget biztosítanak álláshirdetések elhelyezésére. Az est.hu és az iwiw a legnépszerűbb honlapok közé tartoznak Magyarországon, így rajtuk keresztül a passzív vagy kevésbé tudatos álláskeresők is könnyebben elérhetők.

Egy lehetséges megoldás

A magyar online toborzási piac telítettsége tehát nem ok a kétségbeesésre, sokkal inkább esély az álláshirdetések és a munkaadók toborzási gyakorlatának újraértékelésére. Az Ashcroft Kommunikációs Ügynökség például öt éve sikerrel működteti "QuickPost" fantázianévre hallgató hirdetési szolgáltatását, amelynek segítségével a cégek 16 weboldalon helyezhetik el pozícióikat, egyaránt kihasználva a nagy adatbázisok és az ingyenes weboldalak előnyeit. A mennyiségi és a minőségi szempont ötvözése, azaz a színvonalasan elkészített hirdetés széles körű megjelentetése így komoly segítséget jelenthet a vállalatok számára munkaerő-problémáik megoldásában, a toborzás pedig nyűgből a cégarculat építésének hatékony eszközévé válhat.

Forrás: Ashcroft Kommunikációs Ügynökség
www.ashcroft.hu