Bérből és lehetőségből kevesebb jut a nőknek

A kutatás alapvető célja annak felmérése volt, hogy a megkérdezettek megítélése szerint milyen tényezők gátolják a nők szakmai kibontakozását.

“A legélesebb helyzet talán a diszkrimináció kapcsán mutatkozik” - mondta Tóbiás Andrea, a Jobline Női Karriernap védnöke, a HVG Kiadói Zrt. marketing igazgatója. “A válaszadók harmada tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, igaz további 10 százaléknyian kifejezetten előnyként élték meg női mivoltukat.

Miközben a nők 55 százaléka szerint ez valójában nem játszik lényeges szerepet, mégis, a “nőiség” inkább hátránynak tekinthető mint előnynek. Miközben szakmai továbbképzési lehetőségek elnyerése kapcsán 58, leépítések, átszervezések kapcsán pedig 57 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy nőként soha nem kerültek hátrányba, addig 35 százaléknyian diszkriminatívnak tartották a javadalmazás, 31 százaléknyian a munkahelyen való előrejutás, 22 százaléknyian pedig szakmai tudásuk elismerésének ügyét. Hogy ez utóbbi nem puszta megérzés, elég arra utalni, hogy országos reprezentatív felmérések szerint is a mai napig is lényeges eltérés van a hasonló életkorú és végzettségű férfiak és nők jövedelme között.” - mondta Tóbiás Andrea.

A karriertervezést illetően a női “tudatosság” kérdésében megoszlanak a válaszadók. Szinte egyenlő arányban vannak a szakmai pályájukat hosszú távon tudatosan tervezők és az ezt elutasítók, előbbit a megkérdezettek 47, utóbbit 50 százaléka vallja. A tudatos tervezők a gyermekvállalást is igyekeznek a karrier szakaszokkal összhangba hozni: sokan már a felsőfokú tanulmányok alatt gyereket vállalnak, több gyermek esetén igyekeznek minél kisebb korkülönbséget teremteni a gyerekek között, a kisgyermekük nevelése idején pedig az atipikus foglalkoztatás keretei között, távmunkában és részmunkaidőben dolgoznak.

Velük szemben elsősorban a váratlan élethelyzetekre, az egzisztenciális bizonytalanságra és a gyessel és gyeddel, illetve a cégek hozzáállásával kapcsolatos korábbi keserű tapasztalatokra utalnak azok, akik karrierjük tudatos tervezését nem vállalják. “A válaszok szerint a nők 31 és 40 éves koruk között szeretnék szakmai pályafutásuk csúcsát elérni, ami alatt elsősorban a bizonyos jövedelmi szint elérését, a biztos, hosszú távú állást, egy adott munkakör betöltését vagy épp egy vezetői beosztás elnyerését értik.” - mondta Tóbiás Andrea.

“Mivel erre az életszakaszra esik a gyermekvállalás és a kisgyermek nevelésének időszaka is, nem csoda, hogy a fiatal nők, édesanyák minden nap számos egyedi kihívással szembesülnek. Ez magyarázza azt is, hogy a kisgyerekesek - és ezen belül elsősorban a gyermeküket egyedül nevelők - körében kiugróan magas a családbarát munkahelyet preferáló nők aránya.

A megkérdezettek körében az álláskeresés legfontosabb szempontját a versenyképes fizetés és a feladatkör egyértelmű meghatározása jelenti. Az összesen hét lehetséges szempont között a családbarát szemlélet és az atipikus munkavégzés csak az ötödik helyre került, jelezve, hogy az egzisztenciális igények és kényszerek - a kisgyerekes anyákat kivéve - lényegesen megelőzik a gyermekvállalás szempontjait.

A munkahely és a család közötti egyensúly megteremtésére a válaszadók 26 százaléka a kis cégeknél, 16 százaléka pedig a nagyvállalatoknál látott nagyobb esélyt, előbbieknél a kollegiális hozzáállásra és a közvetlen, személyes kapcsolatokra, utóbbiaknál pedig a rendszer által biztosított, szervezeti garanciákra és lehetőségekre építve. A megkérdezettek 35 százaléka egyébként hasonlónak ítélte meg ebből a szempontból a cégek hozzáállását. A saját vállalkozás mindeközben inkább álomnak tűnik: bár a válaszadók 35 százaléka a saját vállalkozást tartja a munkahelyi és a családi feladatok összehangolásához ideális megoldásnak, addig ténylegesen vállalkozóként jelenleg száz válaszadó közül négyen dolgoznak, míg további kilencen pedig korábban dolgoztak saját vállalkozás keretei között.