Betegszabadság helyett szabadság a betegségektől!

A betegszabadság fájdalmas és drága. A munkavállaló egészségével fizet, a munkaadó pedig profitja jelentős részével. A KSH 2018-as adatai szerint az elmúlt években kedvezőtlen trendek indultak meg: nőtt a betegség miatti távollét és a betegszabadságok átlagos napszáma is. Hazánkban évente áltagosan 8 nap betegszabadsággal lehet számolni alkalmazottanként, de ahol a cégvezetők hajlandóak ennek a költségnek a töredékét munkahelyi sportprogramokra áldozni, ott ez 3 napra csökkent. Egy tavalyi felmérés szerint a munkavállalók több mint fele krónikus betegségektől szenved, és csak 9%-uk mondja magát teljesen egészségesnek.

Nem kétséges, hogy a betegség miatti hiányzások visszaszorításával mindenki jól jár. A munkaadónak több profitja marad, a dolgozók pedig egészségesek lesznek, és beindul egy pozitív spirál. Egy egészséges ember nyilvánvalóan termelékenyebb és nem csak azért, mert időben többet dolgozik. Hatékonyabb, mert motiváltabb, több energiája van, pozitívabban viszonyul a munkahelyéhez és kollégáihoz, egyszóval jól érzi magát. Legtöbben időhiány miatt nem tudnak sportolni; a munka, a család és az otthoni teendők után legfeljebb bakancslistára kerülhet fel a testmozgás. Pedig mára már tudományosan is bebizonyított tény, hogy az egészségmegőrzés és egyben a stresszkezelés egyik leghatékonyabb módja a sport.

E tekintetben mégsem szolgál pozitív adatokkal az Eurobarometer 2018-as felmérés sem, amelyet az EU 28 tagállamában végeztek a sport és fizikai aktivitásról. Az uniós állampolgároknak közel a fele ugyanis egyáltalán nem sportol (46%), és mindössze 7%-uk mozog rendszeresen, azaz heti 5 alkalommal. 2009 óta a nem sportolók aránya még nőtt is 4%-kal. Szomorú adat az is, hogy az uniós állampolgárok 15%-a összesen 10 percet sem sétál egy hét alatt, míg 12%-uk napi 8 és fél óránál is többet ül.

Mi magyarok sajnos nem javítunk ezen az arányon: 53%-unk egyáltalán nem sportol, ezzel a 28 országból a 18. helyezést foglaljuk el. A romló tendencia is igaz ránk, 2013-hoz képest 9%-kal csökkent a rendszeresen sportolók aránya hazánkban. Érdekes lenne egy párhuzamos kutatás, arról, hogy ez a romló tendencia mennyi plusz költséget okoz a munkaadóknak. Erre hívja fel a figyelmet Czakó Márton, a Legfittebb Munkahely Program projektvezetője: „Az élhető jövőkép része, hogy a munkaadók felelőségteljesen gondolkozzanak a munkahelyi egészségről. A dolgozó emberek egészsége nem egyéni szociális probléma, hanem közös érdek. Számos esettanulmány bizonyítja, hogy a sportprogramokra fordított pénz többszörösen megtérül a cégek számára. A mi feladatunk az, hogy reális és magas színvonalú sportprogrammal támogassuk a fejlődésben a hazai cégeket."

Idén szeptember 30-ig 4 kategóriában lehet jelentkezni a Legfittebb Munkahely Díj-ra www.legfittebbmunkahely.hu oldalon. A nyertesek értékes jutalmakban is részesülnek, de magát a részvételt is díjazzák a szervezők. A munkavállalók anonim kérdőíves válaszai alapján ugyanis minden induló cég egy komplett elemzést kap „fittségi állapotáról”, ami már az első lépés egy egyedi sportprogram és egy tudatosabb, szebb jövő kialakítása felé.