Börtönt kaphat az is, aki elfogadja a feketén adott bért

A fenti gyakorlat elsősorban a kis- és középvállalkozásokat érinti, így például a kereskedelem, vendéglátás vagy az építőipar szegmenseit. Ilyenkor a munkáltató minimálbérre jelenti be a dolgozót, a "többit" pedig zsebbe kapja. Nem ritka, hogy ez az összeg a hivatalos fizetés többszöröse.

Az írásba foglalt munkaszerződéstől eltérő szóbeli megállapodás hátránya a bizonyítási nehézség. Számos példa akad arra, hogy a dolgozó hónapokig rendben megkapja a borítékos pénzét is, majd egy napon, amikor az esedékes lenne, nem kapja meg és időhúzás kezdődik. Az elszámolási vita, illetve a munkáltatói felmondás hozhatja a lebukás veszélyét. Eddig az időpontig egy esetleges adóhatósági ellenőrzés is csak nagyon kivételesen tudja feltárni a szabálytalanságot.

Egy esetleges perben a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy a tényleges munkabére nem egyezett a munkaszerződésben szereplő bérrel. A munkáltató – a fentiek szerint – általában gondosan ügyel arra, hogy ez ne legyen igazolható.

Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Büntető törvénykönyv 396. §-ában szabályozott költségvetési csalás intézményét. Ennek megfelelően, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A minősített eseteknél az okozott vagyoni hátrány függvényében nő a szabadságvesztés tartama. A törvény alapján mindkét fél felelősségre vonható.

A megoldás az lehetne, ha érdekeltté tennék a munkáltatót az adófizetésben a terhek csökkentésével vagy a kedvezmények növelésével.

adózóna.hu