Cafeteria: nem olyan egyszerű az évközi váltás

Az alakuló Parlament az elsők között tárgyalhatja az adócsökkentésről szóló kérdéseket, így a személyi jövedelemadó változások mellett júliustól akár a béren kívüli juttatásokat terhelő adók is csökkenhetnek vagy megszűnhetnek. A válság és a januári adóváltozások együttes hatásaként zömmel a kisebb cégek törölték el, vagy be sem vezették a cafeteria rendszert, összességében azonban nem változott lényegesen a vállalatok gyakorlata, sőt, voltak olyan nagyobb vállalkozások is, ahol a cafeteriára fordítható keret még növekedett is. Bár tegyük hozzá, hogy csak elenyésző számban.

A béren kívüli juttatásokat a jogszabályváltozások ellenére, még az adóteherrel együtt is költséghatékonyabb megoldásnak tartják a cégek, mintha ugyanazt az összeget bérként kellene kifizetniük a dolgozóknak. Szembetűnő változás ugyanakkor, hogy az új terheket sokan áthárították a munkavállalókra, így a 25 százalékos adóval terhelt üdülési csekk, az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás és az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás értéke csökkent, míg a közel 100 százalékos adóval terhelt hideg étkezési utalvány, a kultúra és az ajándék utalvány forgalma jelentősen visszaesett, miközben melegétel utalványt és internetes hozzájárulást többen adtak. Vagyis legtöbbször összességében megmaradtak a juttatások, csak a nettó értékük csökkent.

Ezt érezték a Fundamenta Lakáskassza Zrt. dolgozói is, ahol ugyan a válság hatására nem alakították át a cafeteria-rendszert, de az adóterheket a munkatársakra terhelték, így valamelyest csökkent a felhasználható keretük - tudtuk meg Kazár Natália személyügyi vezetőtől. Mint mondta, 2005-től működtetnek béren kívüli juttatási rendszert, amely náluk igen kedvelt és rendkívül hatékony, emellett a HR vezető motivációs szempontból is nagyon jól eltalált kompenzációs formának tartja.

Nem egyszerű az átállás

Éppen emiatt üdvözli a cafeteria-adó eltörléséről szóló híreket, ám szerinte bármilyen adóváltoztatás évközi átvezetése egy összetettebb cafeteria és bérszámfejtési informatikai rendszert üzemeltető munkáltató szempontjából egyáltalán nem egyszerű. Mint mondta, a Fundamenta cafeteria rendszere meglehetősen komplex, változó keretösszegekkel és jogosultsági szintekkel, folyamatos keret-igénybevétellel, ezért ennek évközi átalakítása meglehetősen sok adminisztrációt, kommunikációt, adott esetben IT-program kiigazítást is vonna maga után.

Kazár Natália ugyanakkor kiemelte, hogy a hatékony adótámogatással bíró cafeteria elemek az azokat elfogadó szektorok - éttermek, szálláshelyek - megélhetését segítik, tehát ezen az oldalon biztosan erősítheti a munkahelyteremtést az adócsökkentés.

Fata László cafeteria szakértő is úgy véli, hogy pénzügyileg segítséget jelenthet a jogszabály változás, de a munkáltatókat nem a 25 százalékos adó foglalkoztatja leginkább, sokkal fontosabb lenne számukra, hogy a szabályozás hosszú távon pontosan kiszámítható legyen és kevesebb adminisztrációval járjon. A távolsági közlekedés költségtérítéssel kapcsolatos kormányrendelet - amelynek alapján 86 százalékos térítés jár a dolgozóknak - is újabb adminisztrációt ró a munkáltatókra - hozott példát a szakember, hozzátéve: rendbe kellene tenni olyan többféleképpen értelmezett szabályokat is, mint ami például a hideg és a meleg étkezési utalvány felhasználhatóságát érinti.

Gazdaságélénkítés és új munkahelyek

A cafeteria adó évközi eltörlésére reális esélyt lát Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Mint portálunknak elmondta, mindenképpen munkavállaló barátnak tekintenék ezt az intézkedést, ami ugyanakkor a vállalkozások és a gazdaság számára is érezhető előnyökkel járna. Példaként a korrupció és a feketegazdaság visszaszorítását említette az érdekvédő, de szerinte az a legfontosabb, hogy a dolgozók zsebében több jövedelem maradjon. - A Liga Szakszervezetek mindig is ellene volt a cafeteria szétverésének, ezt a szabályozást vissza kell állítani, a legfontosabb emellett, amit az új kormánytól várunk az az új munkahelyek létrehozása, a pénzügyi források aktivizálása, amelyeken jelenleg a bankok ülnek, és a szuperbruttó eltörlése - hangsúlyozta Gaskó István, hozzátéve: ha a dolgozók több bért kapnak, azzal a fogyasztás is növekedni fog, ami egyértelműen élénkíti a gazdaságot.

Hová kerül a 25 százalékos adó?

Ezt támasztja alá az a friss kutatás is, amely 226 munkáltató körében azt vizsgálta, mire fordítaná azt a 25 százaléknyi adót, amelyet nem kellene befizetni a cafeteria után az APEH-nek. Ebből kiderült, hogy a vállalkozások 51,3 százaléka közvetlenül a munkavállalóknak adná (vissza) a megmaradt összeget, vagyis ezzel elsősorban a dolgozók nettó juttatásai gyarapodnának - mondta Fata László, aki szerint nemcsak a gazdaságra lenne jó hatással az adó eltörlése, hanem a munkáltatókat és a munkavállalókat is optimizmussal töltené el, hogy a kormány betartja az ígéreteit, és a jelenlegi negatív lelki attitűdből kimozdulnának az emberek.

A szakember szerint ugyanakkor a vállalkozások kevésbé fogják saját büdzséjükön érezni a változást: a megkérdezetteknek ugyanis mindössze 38,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkáltatónál hagyja a megmaradt adórészt, ezzel javítva az ő pénzügyi helyzetét, míg 10,2 százalékuk osztozna a megmaradt pénzen a munkavállalóval, ebben az esetben valószínűleg a mostani teherviselés arányában jutnának a felek plusz pénzekhez.

A kisebb, egyszerűbb cafeteria rendszereket visszaállítják

Fata László nem számít arra, hogy az adó csökkentése után tömegesen, hirtelen vezetnének be cafateria-rendszereket, hiszen nem is olyan nagy mértékben fordultak el tőle 2009 végén, ugyanakkor a kisebb cégek részéről várható, hogy ismét efelé fognak kacsintgatni a zsebbe fizetés helyett.

Kazár Natália is úgy látja, hogy a legtöbb helyen megtartották ezt a kompenzációs formát, szerinte az egyetlen problémát az évközi változás jelentheti. - Az újbóli bevezetés attól függ, mennyiben változtattak a rendszereiken a munkáltatók és azok mennyire összetettek. Az egyszerűbb, néhány elemes, vagy a kisebb dolgozói létszámot segítő rendszereket biztosan többen visszaállítják - jegyezte meg a HR vezető.