Depresszió, fekély, szívritmus-zavar: a stressz nem válogat

A munkahelyi stressz gyakori jelenség napjainkban, és az is bizonyított, hogy a tartós stressz számos betegség okozója. A munkahelyi káros stressz elleni fellépés azonban mégsem kézenfekvő sem a munkáltató, sem a munkavállaló részére, ezért is fontos kiemelten kezelni ezt a kérdést - figyelmeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium a TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 azonosítószámú, "A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése" című projektje keretében.

A munkahelyi stressz uniós felmérések szerint a második leggyakrabban előforduló munkahelyi probléma, amely minden ötödik európai munkavállalót érint. A munkából kiesett napok több mint feléért a tartós, káros stressz, vagy az annak nyomán kialakuló betegség a felelős.

Mik a munkahelyi stresszt kiváltó tényezők?

Európai vállalatok körében végzett 2015-ös felmérés szerint a legnagyobb pszichoszociális kockázati tényező az ügyfelek - például tanár-diák viszonyban a diákok, vagy ápoló-beteg viszonyban a betegek - által okozott feszültség. Ez azonban csak egyes ágazatokra jellemző probléma, leginkább az oktatásban, a humán-egészségügyben, a szociális ellátásban, valamint a közigazgatás területén dolgozók esetében fordul elő.

A második leggyakoribb tényező az időhiány miatti stressz, ami viszont minden ágazatot érint, de sok helyen van feszültség a hosszú vagy rendszertelen munkaidő miatt is. Egyes ágazatokban a rossz munkakörülmények a stressz forrásai: előfordulhat, hogy a munkavállalónak erős zaj, fény- vagy hőhatásnak kitéve kell napi 8-10, rosszabb esetben 12 órát dolgoznia. Sokaknak az egzisztenciális bizonytalanság okoz feszültséget, de adódhatnak problémák a munka és a magánélet egyensúlyának felborulásából is.

Mi a munkahelyi stressz következménye?

A munkavállalók egyéni fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait ellensúlyozni, illetve megfelelő határok között tartani. A szerencsésebb alkatú dolgozók jobban tudnak alkalmazkodni a stresszt okozó munkahelyi tényezőkhöz, könnyen lesöprik magukról a negatív érzelmi hatásokat, mások viszont akár bele is rokkanhatnak ezekbe, ugyanis a stressz nyomán kialakuló betegségek is egyéni hajlamtól függenek.

Bizonyos viselkedési és magatartási zavarok - mint például a feledékenység vagy a koncentrációs képesség romlása - szintén a stressznek tudhatók be, és ezek nem csak az egészséget, hanem a munkavégzés biztonságát is veszélyeztetik, mert növelik a hibázás lehetőségét, így akár a munkabalesetek számát is.

A munkahelyi problémák továbbá hatással vannak a magánéletre is, mert okai lehetnek a családi és baráti kapcsolatok leépülésének. Szintén gyakori, hogy az egyén nem megoldja a helyzetet, hanem különböző addiktív anyagok (alkohol, cigaretta, drog) használatával próbál enyhülést találni.

A legsúlyosabb pszichés betegségek a depresszió, vagy a menedzser betegségnek tartott "kiégés-szindróma". Ezenkívül számos konkrét fizikai tünetegyüttes mutat a káros stressz tartós jelenlétére, ilyen lehet például a krónikus fáradtság, a különböző alvászavarok, a nyak-, váll- és hátfájdalom, vagy a hízásra hajlamosaknál a túlsúly. A stressz nyomán kialakuló szív- és érrendszeri betegségek (például a vérnyomás problémák, szívritmus-zavar), valamint a gyomor- és bélrendszeri betegségek (például a fekély) szintén gyakoriak, és a daganatos betegségek kifejlődését is elősegíti az állandó nyomás a munkahelyen még akkor is, ha az ok-okozati összefüggés ezen betegségek esetében nehezen mutatható ki.

Mit tehet a stressz ellen a munkáltató?

A munkáltatónak nemcsak a stressz következtében munkából kiesett napok nagy száma miatt kell foglalkoznia a kockázatokkal, hanem jogszabály is kötelezi erre, mégis nehéz a probléma kezelése az információhiány és a sok elhallgatás miatt. A pszichoszociális kockázatok kialakulását a munkahelyi igénybevétel és a nyomás csökkentését célzó átszervezéssel lehet megelőzni, de megoldás lehet az is, ha a munkáltatók meghallgatással, tanácsadással segítenek a munkavállalóknak.

Egyes vállalatok konfliktuskezelési technikák oktatásával küzdenek a problémával, míg máshol a túlzottan hosszú, vagy a rendszertelen munkaidő lehetőségét minimalizálják. Más cégeknél a függőségek (dohányzás, alkohol, kábítószerek) megelőzésével kapcsolatos ismeretterjesztéssel hívják fel figyelmet a stressz kezelésének fontosságára, míg van, ahol a tudatos táplálkozást, valamint a munkaidőn kívüli sporttevékenységeket népszerűsítik ugyanezen céllal.

Mit tehet a stressz ellen a munkavállaló?

Az egyén is sokat tehet a stressz káros következményei ellen, ha ismeri és tudatosan alkalmazza a stresszcsökkentő módszereket. Ezek közül a mozgás a leghasznosabb, ami nemcsak a felgyülemlett feszültséget vezeti le, de a betegségeket is megelőzi: elég napközben elvégezni egy pár nyújtó gyakorlatot vagy egy kis gerinctornát, már ez is hozhat eredményt. Csökkenti a stressz negatív hatásait a problémák megbeszélése, vagy az, ha naponta legalább fél órát olyan dologgal tölt az ember, amiben örömét leli.

A cikk a Nemzetgazdasági Minisztérium TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 azonosító számú „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése” című kiemelt projekt keretében, az Európai Unió Szociális Alapjának támogatásával készült.