Diákmunkásokkal csökkenthetik költségeiket a cégek

Az állandó munkaerő mellett egy átlagos cégnek jellemzően a nyári szabadságolások idejére vagy szezonális munkára lehet szüksége további munkatársak bevonására. Sokszor azonban nem kifizetődő ezért employer branding kampányokat indítani és végig vinni egy teljes toborzási folyamatot. Ilyenkor lehet jó megoldás a diákok bevonása, akiket jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül lehet elérni. „Sok diák dolgozik iskola mellett egész évben – heti átlagosan 20 órát – de nyaranta ezrével jelentkeznek a fiatalok, akik nyári munkával szeretnének némi jövedelemre szert tenni. Ez az iskolai szünetben akár már 15 éves kortól lehetséges” – mondja Lator Sándor, a MADS - Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. 

„Idén a tavalyihoz hasonló számokat várunk, tehát a potenciális fiatal munkavállalókból nem lesz hiány.” De miért éri meg egy vállalatnak a még iskolás korosztály bevonása? Egyrészt azért, mert már idejében kötődést tud így kiépíteni a jövőbeli munkavállalókkal, akár adatbázist is tud építeni, amely jól jön majd, amikor hosszabb távra keres képzett munkaerőt. Másrészt a Z-generáció számára a legfontosabb igazodási pont a saját korosztályuk, és a jó munkáltatónak a diákmunkások hírét viszik. Ez pedig többet ér bármilyen csillogó employer branding kampánynál. Fontos szempont, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diákok bejelentése és a foglalkoztatás adminisztrációja sem a vállalat felelőssége, a munkabért pedig nem terhelik egyéb járulékok. Az elmúlt évek tapasztalati alapján a legtöbb diákmunkás a gyorséttermek, nagy kávézóláncok, illetve a logisztikai és a gyártó szektor területén helyezkedik el, de sokan dolgoznak fesztiválokon és szezonális vendéglátóhelyeken, strandokon is.

„Május végétől a diákok intenzíven keresik a munkalehetőségeket, amelyeket június közepétől-végétől be tudnak tölteni” – mondja Virág Viktor, a MADS – Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. – „Ezért azok a vállalatok, amelyek későn kapcsolnak és csak júliusban kezdenek munkaerő-keresésbe, lecsúsznak a legrátermettebb fiatalokról. Érdemes minél előbb tervezni a munkaerő pótlását a nyárra és a jól terhelhető, motivált diákoknál nem létezik hatékonyabb megoldás.”

A Meló-Diák felmérése szerint az 1990 óta rögzített minimálbér összegét a diákmunkások átlagkeresete minden évben meghaladta. A különbség általában 10 százalék körüli volt, de 2023-ban – az 1334 forintos minimál-órabérhez viszonyítva – akár a 25 százalékot is elérheti. A fiatal munkavállalók jellemzően autóra, jogosítványra, utazásra, műszaki cikkre gyűjtenek, de sokan a családjukat támogatják, és egyre többen vannak, akik félreteszik a keresetüket. A legnépszerűbb munkakörök között találjuk az irodai, áruházi, vendéglátós állásokat, valamint a telefonos értékesítést vagy piackutatást. A rugalmas, otthonról is végezhető elfoglaltságok a diákmunkások körében is kedveltek, de nagyjából ötödük szívesen vállal fizikai – gyári vagy raktári – munkát is. Az idei felmérés is megerősítette, hogy a diákmunka egyáltalán nem korlátozódik a szünidőre: a válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy szívesen dolgozik/dolgozna iskola vagy egyetem mellett is.