Egyre nő az AI szakadék: a legfelkészültebb munkavállalókat veszíthetik el a cégek

A felmérés közel 50 ezer munkavállaló véleményét vizsgálta 48 országban és régióban, és jelentős különbségeket tárt fel a munkavállalók jövővel kapcsolatos várakozásai, karrierkilátásai és munkahelyi tapasztalatai között egy olyan időszakban, amikor egyre többen szembesülnek gyors változásokkal, növekvő munkaterheléssel és emelkedő megélhetési költségekkel.

A válaszadók 51%-a mondta azt, hogy hozzáfér a munkájához szükséges tanulási és fejlődési lehetőségekhez, ez egy évvel ezelőtt még 59% volt. Az eltérés különösen látványos a megkérdezettek 56%-át kitevő, a szervezet működésének gerincét alkotó csoportban (ld. később „engine room workers”). Ők azok, akiknek a készségei kevésbé keresettek, és még nem jutottak messzire az AI használatához szükséges tanulási folyamatban. Közülük mindössze ötből ketten nyilatkoztak úgy, hogy rendelkezésükre állnak a szükséges képzési lehetőségek. A változások hatásait ugyanakkor nem minden munkavállaló éli meg egyformán: az AI-t rendszeresen használók jellemzően optimistábban látják saját lehetőségeiket és karrierkilátásaikat. 

„A munkavállalókra növekvő nyomás nehezedik az egyre nagyobb munkaterhelés, a technológiai változások és a külső bizonytalanságok miatt. A kutatás szerint azok vannak a legkedvezőbb helyzetben, akik nap mint nap használják a mesterséges intelligenciát. Ők magabiztosabbak, ambiciózusabbak, és pozitívabban látják karrierjük alakulását és jövőbeli lehetőségeiket. A vezetők feladata, hogy továbbra is támogassák ezeknek a munkatársaknak a fejlődését, de ne a többi munkavállaló rovására” – véli Csornai Zsuzsanna, a PwC Magyarország szakértője.

Növekvő terhek a munkavállalókon

A dolgozók egyszerre szembesülnek pénzügyi, munkahelyi és technológiai kihívásokkal. A felmérésben megkérdezettek közül minden harmadik válaszadó mondta azt, hogy a hónap végén marad félretett pénze, ami 8 százalékpontos visszaesést jelent az előző évhez képest. Mindemellett a munkavállalók közel harmada (29%) úgy érzi, hogy ma lényegesen gyengébb az alkupozíciója a munkahelyén, mint három évvel ezelőtt. Ez több mint kétszer akkora arány, mint azoké, akik nem értenek egyet ezzel az állítással. A teljes mértékben távmunkában dolgozók körében ez az arány 10 százalékponttal magasabb.

A munkahelyek biztonságát érintő kockázatok közül a munkavállalók többsége a gazdasági bizonytalanságot tartja a legnagyobb fenyegetésnek (57%), megelőzve attól való félelmüket, hogy a mesterséges intelligencia egyre több feladatot vesz át (44%). A Z generáció tagjai valamennyi vizsgált területen nagyobb aggodalomról számoltak be. 

A változásokat tapasztalók 58%-a szerint az elmúlt egy évben több átrendeződés történt, mint a korábbi években. A megkérdezettek 27%-a nyilatkozta, hogy a kimerültség vagy a kiégés érzése rontja a munkateljesítményét. A munkavállalók túlnyomó többségének az elmúlt egy évben új készségeket is alkalmaznia kellett a munkájában, és tízből négyen (40%) úgy vélik, hogy erre nagy vagy nagyon nagy mértékben volt szükség.

A változások gyorsabban érik el a vezetői szinteket. A felsővezetők több mint fele (51%), valamint a középvezetők 46%-a mondta azt, hogy új készségeket kellett alkalmaznia munkakörében. Ez az arány a nem vezető beosztású munkavállalóknál 29%, míg a pályakezdőknél 38%.

Az AI-t használók előnyben érzik magukat

Az elmúlt 12 hónapban a válaszadók közel kétharmada (64%) használt AI-eszközöket a munkája során, ami 10 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. A generatív mesterséges intelligenciát napi szinten használók aránya ugyancsak emelkedett: 14%-ról 22%-ra.

A munkavállalók mintegy háromötöde (59%) számít arra, hogy a következő egy évben többet fog AI-t használni a munkája során. E csoport tagjai körében nagyjából ötször annyian érzik úgy, hogy a technológia használata energiát és nagyobb mozgásteret ad, mint ahányan fárasztónak vagy kiszolgáltatottságot okozónak tartják.

Az AI-t napi szinten alkalmazók optimistábbak is. Közülük 68% bízik munkahelye hosszú távú biztonságában, szemben a nem rendszeres használók 57%-ával. Ez a csoport emellett nagyobb valószínűséggel kezdeményez előléptetést (+12 százalékpont), jobban bízik a felsővezetésben (+15 százalékpont), és magabiztosabb abban is, hogy képes új készségeket elsajátítani (+21 százalékpont).  

A munkaerőpiac új törésvonala

Bár a munkavállalók többsége (61%) bízik abban, hogy képes alkalmazkodni a változásokhoz, mindössze 51% érzi úgy, hogy hozzáfér az ehhez szükséges tanulási és fejlődési lehetőségekhez. Ez jelentős visszaesés az egy évvel korábbi 59%-hoz képest. 

A kutatás a munkavállalókat négy csoportba sorolta: 

• Éllovasok (14%): olyan munkavállalók, akik ritka, keresett szaktudással és magas szintű AI-kompetenciákkal rendelkeznek. 

• Újítók (18%): készségeik kevésbé számítanak ritkának, de az AI használatával többet tudnak kihozni a munkájukból. 

• Kulcsszereplők (11%): értékes, nehezen helyettesíthető szaktudással rendelkeznek, ugyanakkor még az AI alkalmazásának korai szakaszában járnak. 

• „Engine room workers” – a szervezet motorja (56%): ők azok, akiknek a szaktudása kevésbé számít keresettnek, és a mesterséges intelligencia használatában is a kezdeti lépéseknél tartanak.

A PwC felmérése kiemeli, hogy a munkáltatóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalók többségét alkotó csoportra. Ők a szervezet motorja, mégis ritkábban kapnak elismerést azért, hogy új készségeket sajátítanak el, AI-eszközöket használnak, vagy megkérdőjelezik a bevett munkamódszereket. Pedig e csoport adja a munkaerő több mint felét, és jellemzően náluk összpontosulnak a szervezet mindennapi működését biztosító feladatok.

Egy hazai PwC-s kutatás szerint az AI-jal kapcsolatos egyenlőtlenségeket nemcsak a készségek, hanem a hozzáférési lehetőségek különbsége is okozza. A megkérdezett munkavállalók mindössze 27%-a rendelkezik a vállalata által biztosított AI-eszközzel, ezért sokan saját vagy ingyenes megoldásokkal próbálják pótolni ezt a hiányt. A szervezetek előtt tehát nemcsak képzési, hanem hozzáférési kihívás is áll: a technológiát elérhetővé és a mindennapi munkafolyamatok részévé kell tenniük.

„Sok szervezet még mindig elsősorban készségfejlesztési kérdésként tekint az AI-ra, de a hozzáférés legalább ennyire fontos tényező. Ha a munkavállalók nem kapnak megfelelő eszközöket, iránymutatást és lehetőséget a technológia mindennapi használatára, akkor a mesterséges intelligencia előnyei csak a szervezet egy szűk csoportjához jutnak el. A feladat nem csupán az AI-ismeretek fejlesztése, hanem annak biztosítása, hogy minél többen tudják a technológiát a munkájuk részeként használni" – mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője.

Az „engine room workers” csoporttal szemben viszont az „éllovasok” egyértelműen profitálnak kedvező helyzetükből. Körükben a globális átlagnál másfélszer nagyobb valószínűséggel jutalmazzák a bevett munkamódszerek megkérdőjelezését, és 20%-kal gyakrabban ismerik el az új készségek elsajátítását. Emellett ők 33 százalékponttal nagyobb valószínűséggel kezdeményeznek előléptetést is. Mindez komoly kihívást jelent a munkáltatók számára legértékesebb munkavállalóik megtartásában: az „éllovasok” közel harmada (29%) ugyanis azt mondta, hogy nagyon vagy rendkívül valószínűnek tartja, hogy a következő egy évben munkahelyet vált. 

A PwC korábbi Global AI Jobs Barometer kutatása szintén arra mutatott rá, hogy a mesterséges intelligencia nem egységesen alakítja át a munkaerőpiacot: egyes munkakörökben növeli a szakértelem értékét és a fejlődési lehetőségeket, míg más területeken fokozza a lemaradás veszélyét.

„Valós a veszélye annak, hogy a munkaerőpiacon új törésvonal alakul ki. A munkavállalók több mint fele egyelőre nem ugyanúgy részesül a mesterséges intelligencia és a készségfejlesztés nyújtotta lehetőségekből, mint a keresett szaktudással és fejlett AI-skillekkel rendelkezők. Utóbbiak viszont egyre magabiztosabbak, könnyebben váltanak munkahelyet, és kedvezőbb helyzetből építhetik a karrierjüket. A vezetőknek alaposan át kell gondolniuk, hogy mely készségek fejlesztésébe fektetnek, hogyan segítik a munkavállalókat az alkalmazkodásban, és miként tudják megtartani a szervezet számára legértékesebb tehetségeket” – mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.