Ez a tulajdonság az egyik legértékesebb kompetencia a munkahelyen - és még fejleszthető is

Nem az IQ az egyetlen, ami meghatározza a sikert

Amikor egy vállalat új munkatársat keres, gyakran a szakmai tudásra, a tapasztalatra vagy éppen az intelligenciára helyezi a hangsúlyt. A tudományos eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy létezik egy másik tényező is, amely jelentősen befolyásolja a tanulási képességet, a fejlődést és végső soron a munkahelyi teljesítményt: a kíváncsiság.

Egy kutatás szerint az intelligencia továbbra is a legerősebb egyedi előrejelzője a tanulmányi teljesítménynek. Ugyanakkor az intellektuális kíváncsiság és a szorgalom egymástól függetlenül járulnak hozzá a teljesítményhez, együttes előrejelző erejük pedig megközelíti az intelligenciáét.

A kíváncsiság nem azonos az intelligenciával

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a magas IQ és a kíváncság nem ugyanazt jelenti. Valaki lehet kiemelkedően intelligens úgy is, hogy kevésbé nyitott az új ismeretekre, míg átlagos intelligenciával is felhalmozható jelentős tudás, ha valaki folyamatosan keresi az új információkat és tanulási lehetőségeket.

HR-szempontból ez különösen fontos üzenet: a kiválasztás során nem csupán azt érdemes vizsgálni, hogy egy jelölt mit tud jelenleg, hanem azt is, mennyire motivált új készségek elsajátítására és mennyire nyitott az ismeretlen helyzetekre.

A kíváncsi munkavállalók gyorsabban tanulnak

A kíváncsiság szerepe nemcsak az oktatásban, hanem a munkahelyeken is megjelenik.

Egy másik kutatásban 233 szolgáltatóipari dolgozó adatait elemezte. Eredményeik szerint a kíváncság közvetve javítja mind a technikai, mind az interperszonális teljesítményt azáltal, hogy növeli a munkahelyi tanulás hatékonyságát. Azok a munkavállalók, akik aktívabban keresik az információkat és nyitottabbak az új ismeretekre, könnyebben sajátítanak el új feladatokat és eredményesebben alkalmazkodnak a változásokhoz.

Jó hír a HR-nek: a kíváncsiság fejleszthető

A kíváncsiság nem kizárólag veleszületett adottság. A rendelkezésre álló kutatások alapján célzott fejlesztési programokkal is erősíthető.

Egy 2022-es metaanalízis, amely 41 randomizált vizsgálat és közel 4500 résztvevő eredményeit összegezte, arra jutott, hogy a kíváncság statisztikailag szignifikáns mértékben fejleszthető. A programok javították többek között a tanulási motivációt, az érdeklődést, a problémamegoldó képességet és az új dolgok kipróbálására való hajlandóságot.

Mit jelent ez a vállalatok számára?

A gyors technológiai változások és az AI térnyerése miatt a vállalatok számára egyre fontosabbá válik, hogy olyan munkatársakat alkalmazzanak, akik képesek folyamatosan tanulni és alkalmazkodni.

A kutatások alapján a kíváncsiság hozzájárulhat:

• a gyorsabb tanuláshoz;
• a nagyobb innovációs hajlandósághoz;
• a kreatív problémamegoldáshoz;
• az együttműködés javításához;
• valamint a hosszú távú szakmai fejlődéshez.

Ez azt is jelenti, hogy a kiválasztás során nem feltétlenül annak van a legnagyobb előnye, aki jelenleg tud a legtöbbet, hanem annak, aki a legnagyobb eséllyel képes új tudást megszerezni.

A kíváncsiság nemcsak a tanulást segíti, hanem számos olyan munkahelyi eredménnyel is összefügg, amelyek a vállalatok számára közvetlen üzleti értéket jelentenek. A kíváncsibb dolgozók általában magasabb munkahelyi elégedettségről, erősebb munkavállalói elköteleződésről, nagyobb innovációs hajlandóságról és jobb munkahelyi kapcsolatokról számoltak be. Emellett szívesebben vállaltak új feladatokat és aktívabban alakították saját munkakörüket (job crafting). Egy kutatás arra is rámutatott, hogy a munkahelyi kíváncsiság ezeknek a pozitív kimeneteknek még a mindfulnessnél is jobb előrejelzője volt.

Ezután jöhetne egy másik rövid alcím:

Nem egyféle kíváncsiság létezik

A kutatók négy olyan dimenziót azonosítottak, amelyek együtt alkotják a munkahelyi kíváncsiságot:

• örömteli felfedezés (Joyous Exploration);
• a tudáshiány megszüntetésének vágya (Deprivation Sensitivity);
• a bizonytalanság tűrése (Stress Tolerance);
• nyitottság mások ötleteire (Openness to People's Ideas). 

A munkahelyi környezet is számít

A legfrissebb kutatási irányok szerint a kíváncsiság fenntartása nem kizárólag az egyénen múlik. A pszichológiai biztonság, a vezetői támogatás, az autonómia és a kísérletezés lehetősége mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozók bátrabban kérdezzenek, új megoldásokat keressenek és folyamatosan fejlődjenek.

Mindez arra utal, hogy a kíváncsiság nem pusztán kellemes személyiségjegy, hanem olyan stratégiai kompetencia lehet, amely a jövő munkaerőpiacán egyre nagyobb versenyelőnyt jelenthet mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára.

Az őszinte kíváncsiság lesz a tanulás alapja a digitális korban is

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: magnific