Ezek a változások várhatók az adózásban 2023-ban

Személyi jövedelemadó

A javaslat biztosítaná, hogy az állami adó- és vámhatóság a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban olyan üzemanyag fogyasztói árát is közzétegye, amelynek forgalmazását jellemzően csak egy nagy cég végzi országos hatáskörrel (CNG).

A szöveg ezen kívül több kisebb módosítást is tartalmaz, például, hogy a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosultak a jövőben nemcsak a munkáltatójuknak vagy a számukra rendszeres bevételt juttató kifizetőknek tehetnének nyilatkozatot arról, hogy nem kérik a kedvezmény érvényesítését, hanem minden kifizetőnek, így elkerülhető az év végi adófizetési kötelezettség.

Szintén újdonság, hogy az igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek között a jövőben szerepelne a tölthető hibrid járművek használata esetén igazolás nélkül elszámolható üzemanyagfogyasztási norma meghatározása, valamint az, hogy tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó- és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összeg számolható el igazolás nélkül.

A javaslat az önálló tevékenységet végző magánszemélyek saját tulajdonú (bérelt, lízingelt) járművének hivatalos célú használatával összefüggésben üzemanyag-felhasználás címén elszámolható összeg meghatározásához választható módszerek felsorolása pedig kiegészül a tölthető hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművekre vonatkozó módszerekkel.

Társasági adó

A Kormány adóalap-korrekció gyanánt új tételeket vezetne be. Csökkentené az adóalapot a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – értékvesztés összegéből az a rész, amellyel visszaírásként még nem történt adóalap-csökkentés. Ugyanakkor növelné az adóalapot az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.

A törvényjavaslat a transzferárazással összefüggésben is tartalmaz változásokat, többek közt megjelenne egy új kötelezettség: a transzferárnyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózó a társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatszolgáltatásra is köteles lesz. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát a transzferárrendelet határozza meg.

Módosításra kerülnének a szokásos piaci árra vonatkozó szabályok is. Ez alapján, ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül van, akkor transzferár-kiigazításnak nincs helye, az ellenérték szokásos piaci árnak tekintendő. Ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor a mediánt kell szokásos piaci árként figyelembe venni, a transzferár-kiigazítást ez alapján kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett ezt az értéket kell alkalmazni.

Általános forgalmi adó

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás erről nem rendelkezik, a javaslat előírja, hogy a csoportos adóalanyiság fennállásának időszakával megegyezően a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő tehet a megszűnt csoportos adóalany nevében érvényes jognyilatkozatot az áfakötelezettség vonatkozásában.

A törvényjavaslat alapján pénzvisszafizetés esetén az utólagos adóalapcsökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést úgy biztosítja, hogy azt nem közvetlenül a végső fogyasztó részére teljesíti. A javaslat ezzel a rendelkezéssel olyan értékesítési konstrukciókat kíván kezelni, amikor az értékesítő adóalany az értékesítési láncban nincs közvetlen kapcsolatban azzal a vevővel, aki azt a terméket, szolgáltatást megvásárolja.

A javaslat értelmében a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetésből fakadó utólagos adóalapcsökkentési igény érvényesítése esetén az adóalanynak nem kellene önellenőrzést végeznie, hanem legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakban számolhatná el az érintett összeget.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

A törvényjavaslat szerint nem jelentkezhetnének be az adózók a KATA hatálya alá, ha szankciós adószámtörléssel érintettek, függetlenül az adószám törlésének időpontjától. A módosítást a Kormány azért tartja indokoltnak, mivel egyes adózók arra a következtetésre juthatnak, hogy bár törölték az adószámukat, azonban mivel arra két évnél régebben került sor, ez nem akadályozza a bejelentkezésüket a KATA hatálya alá.

Innovációs járulék

A módosítás értelmében innovációs járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyének is, beleértve a fióktelepet. Az így az innovációs járulék hatálya alá kerülő telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítaná meg, vallaná be és fizetné meg. Járulékelőleg a 2022. adóévre a járulékalanyiság napjaira arányosan számított, várható fizetendő összeg. A 2023. adóév első két negyedévére is kell járulékelőleget fizetni, a negyedéves összeg a 2022-re várható fizetendő járulék egynegyede.

Jövedéki adó

A dohánygyártmányokon belül külön kategória jönne létre a hevített dohánytermékekre vonatkozóan, amelynek célja, hogy az egyre népszerűbb, hevítéssel fogyasztható, azonban dohányt vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek is jövedékiadó-köteles termékekké váljanak.