kapubanner for mobile
Megjelent: 2 éve

Ezekre a társasági jogi változásokra figyeljen, ha vállalkozása van!

Év elejétől új szabályozás él az osztalék kifizetése kapcsán.

Január 1-től számos, a társaságok működését érintő Ptk. rendelkezés lépett életbe vagy módosul. Többek között az osztalék kifizetésére és az egy tag kezében összpontosuló üzletrészekre vonatkozó törvényi hivatkozás is változott, mint ahogy a pótbefizetés szabályai is eltérnek a korábbiaktól – mutat rá az act legal Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Cégalapítás osztalékból

Az egyik legfontosabb új rendelkezés, hogy egy kft. alapításakor a tag dönthet úgy, hogy nem fizeti be a törzsbetét rá eső részét a társaság „kasszájába”, hanem vállalja, hogy a vagyoni hozzájárulását egészben vagy részben a neki járó osztalékból fedezi az üzleti év végén, bízva a társaság kezdeti sikereiben. A Ptk. most már rögzíti, hogy legfeljebb 2 év áll a tag rendelkezésére, hogy törzsbetétét teljes egészében befizesse, majd ezt követően veheti fel ő is az osztalékot. Amennyiben ez idő alatt nem teljesíti befizetési kötelezettségét, úgy a társaság akár ki is zárhatja őt a tagjainak sorából. 

Egy tag több üzletrész

Az év elejétől már nem kötelező, hogy az egy kézben összpontosuló üzletrészek egy üzletrésszé olvadjanak össze. Így egy természetes vagy jogi személynek – akár eltérő jogcímen – több üzletrésze is lehet ugyanabban a társaságban. „Meghatározó garanciális szabály azonban, hogy az üzletrészek számától függetlenül a tulajdonos a társasággal szemben egy tagnak számít. Ez azért is fontos, mert szavazatszámai összeadódnak. Ha pedig a vagyoni hozzájárulását határidőben akár csak egy üzletrésze esetében nem teljesíti, akkor a társaságból is kizárható” – hívja fel a figyelmet Dr. Majoros Lilla LL.M., az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.  

Már szinte minden gazdasági társaságnál előírhatják a pótbefizetést

Januártól a pótbefizetésre vonatkozó szabályozás kikerült a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések köréből, és áthelyezték a gazdasági társaságok általános szabályai közé. Ennek következtében immár minden, a tőzsdére nem bevezetett cég esetében (kkt., bt., és zrt.) a tagok számára előírható a pótbefizetés teljesítése abban az esetben, ha a társaságnak veszteségei merülnek fel, azonban a működőképességét e módon biztosítani szeretné.

A vállalkozásokhoz így befolyó, ám fel nem használt forrásokat januártól pedig már nem kell szükségszerűen visszafizetni a befizetők számára, hanem tartalékképzés céljából megtarthatják az összeget. Így a társaságnak nem kell minden egyes, a likviditását negatívan érintő gazdasági esemény alkalmával új pótbefizetést elrendelnie.

Már három napon belül is újra összehívható a megismételt taggyűlés

Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, akkor a megismételt ülést az eredeti időpontot követően 3-15 napon belülre kellett összehívni ahhoz, hogy ugyanazokat a napirendi pontokat tárgyalhassák a tagok, a megjelentek által képviselt szavazati arány mértékétől függetlenül. A törvény továbbra is tartalmazza a minimális 3 napra vonatkozó határidőt, ám ettől a szabálytól a létesítő okiratban már el lehet térni. A gyakorlat szükségtelen szigornak tekintette a taggyűlések közti minimális időre vonatkozó kötelező rendelkezést. Emellett a tapasztalat is azt mutatta, hogy a megismételt taggyűlésen sem jelentek meg többen, mint az eredeti időpontban. A módosítás fényében már lehetősége nyílik a társaságnak, hogy a megismételt taggyűlését az első időponthoz képest 1 nappal vagy akár 1 órával később tartsa meg, amennyiben ezt társasági szerződés megengedi.     

Változó összeférhetetlenségi szabályok

Az év elejétől módosultak az ügyvezetők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok is. Ha a vezető tisztségviselő esetében összeférhetetlenségi ok áll elő, akkor az immár nem jelenti azt, hogy megbízása a törvény értelmében azonnal megszűnik. A jövőben a társaságoknak a létesítő okiratukban nyílik lehetősége meghatározni, hogy milyen jogkövetkezményt fűznek az említett helyzethez. Az indokolás szerint ugyanis a korábbi szabályozás túl szigorú volt, az összeférhetetlenségi ok nem feltétlen jelenti azt, hogy az ügyvezető alkalmatlanná vagy érdemtelenné vált volna a pozíció betöltésére.

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni

A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk

Jubileumi jutalom: összege, kifizetése, kinek jár?

Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk

Temetési segély

Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk