Folytatódnak az egyeztetések az ápolási díjról
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és a többi érdekvédelmi szervezet folytatja az egyeztetéseket a kormánnyal az ápolási díj ügyében, mert szerintük csak átmeneti megoldás született és a többi 33 ezer érintettre nézve hátrányos a döntés - írja az MTI.
A MEOSZ közleményében arra reagált, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a nap folyamán bejelentette: emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj összege a jövő évtől. Novák Katalin elmondta, a szerdai kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével.
A közleményben az áll: az ötszázezer, fogyatékosságban érintett embert képviselő hat országos érdekvédelmi szervezet - a MEOSZ, az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, valamint a Siketvakok Országos Egyesülete - üdvözli a kormány ápolási díj ügyében hozott döntését, amely a jelenlegi helyzetben nagy segítséget jelent az érintetteknek, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány "diszkriminatív módon különbséget tesz" a szeretteiket ápolók között. Hangsúlyozták: a kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelő családok helyzetét ugyan részben rendezte, azonban a többi ápolási díjban részesülő érintettet és családját "méltatlanul háttérbe szorította".
Idézték Kovács Ágnest, a MEOSZ elnökét, aki úgy fogalmazott: nem részmegoldásokra, hanem hosszú távú érdemi változásokra van szükség az ápolásra szoruló érintettek és a velük sorstársi közösségben élők helyzetének rendezéséhez. Az érdekvédelem ezért felkéri a kormányt, hogy a korábbi megállapodás alapján folytatódjanak a kormányzati szintű egyeztetések az ápolási díj komplex rendszerének átfogó, hosszú távú rendezéséért. Ez a döntés azt a 33 ezer embert hagyja ugyanabban a méltatlan helyzetben, aki testvérként, gyermekként vagy nevelőszülőként végzi ezt feladatot - tette hozzá. Kovács Ágnes elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Emmi a folyamatban lévő egyeztetéseket figyelmen kívül hagyva, az érdekvédelmet megkerülve nyújtotta be javaslatát a kormány elé.
Közölték továbbá: ahhoz, hogy az érdekvédelem által javasolt minimálbérhez igazítsák az ápolási díj összegét, "a jelenlegi 23,855 milliárd mellé 88,349 milliárd" forint költségvetési kiegészítés szükséges. Ideje ezt fedezni a költségvetésben az érintettek megbecsülése miatt, mert így régi adósságot törlesztene az ország - nyomatékosították.
MTI
A közleményben az áll: az ötszázezer, fogyatékosságban érintett embert képviselő hat országos érdekvédelmi szervezet - a MEOSZ, az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, valamint a Siketvakok Országos Egyesülete - üdvözli a kormány ápolási díj ügyében hozott döntését, amely a jelenlegi helyzetben nagy segítséget jelent az érintetteknek, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány "diszkriminatív módon különbséget tesz" a szeretteiket ápolók között. Hangsúlyozták: a kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelő családok helyzetét ugyan részben rendezte, azonban a többi ápolási díjban részesülő érintettet és családját "méltatlanul háttérbe szorította".
Idézték Kovács Ágnest, a MEOSZ elnökét, aki úgy fogalmazott: nem részmegoldásokra, hanem hosszú távú érdemi változásokra van szükség az ápolásra szoruló érintettek és a velük sorstársi közösségben élők helyzetének rendezéséhez. Az érdekvédelem ezért felkéri a kormányt, hogy a korábbi megállapodás alapján folytatódjanak a kormányzati szintű egyeztetések az ápolási díj komplex rendszerének átfogó, hosszú távú rendezéséért. Ez a döntés azt a 33 ezer embert hagyja ugyanabban a méltatlan helyzetben, aki testvérként, gyermekként vagy nevelőszülőként végzi ezt feladatot - tette hozzá. Kovács Ágnes elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Emmi a folyamatban lévő egyeztetéseket figyelmen kívül hagyva, az érdekvédelmet megkerülve nyújtotta be javaslatát a kormány elé.
Közölték továbbá: ahhoz, hogy az érdekvédelem által javasolt minimálbérhez igazítsák az ápolási díj összegét, "a jelenlegi 23,855 milliárd mellé 88,349 milliárd" forint költségvetési kiegészítés szükséges. Ideje ezt fedezni a költségvetésben az érintettek megbecsülése miatt, mert így régi adósságot törlesztene az ország - nyomatékosították.
MTI
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon