Hogyan keressünk állást pályakezdőként?
Mit írhat bele az önéletrajzába az, akinek nincsen szakmai tapasztalata? Az eduline.hu utánajárt a diploma megszerzése után hogyan lehet állást találni és milyen az első pár hét a munkahelyen - írják.
Pályakezdőként nem egyszerű önéletrajzot írni, az egyetemisták és a frissen végzettek sokszor jönnek zavarba amikor egy állásinterjún az a kérdés hangzik el, hogy milyen szakmai tapasztalata van - írja az oldal.
Az önéletrajzba bele lehet írni az iskolai végzettségen felül (középiskola, egyetem neve, szak, nyelvvizsga), hogy milyen TDK-n és az OTDK-n vett részt valaki és ott milyen eredményt ért el, mi volt a téma. De akár be lehet számolni a kiemelkedő sportteljesítményről, vagy a korábban elnyert ösztöndíjakról, szakkollégiumi tevékenységről, szakmai diákszervezetekben betöltött tisztségről és az ott végzett feladatokról is.
Ha valaki Erasmus vagy más programmal külföldön tanult fel kell tüntetni, hogy hol, milyen szakon és hány szemesztert végzett el. Felmérések szerint 15 százalékkal könnyebben talál munkát az, aki külföldön is tanult.
Érdemes beleírni az önkéntes munkát, vagy ha részt vett valamilyen szakmai konferencia megszervezésében, lebonyolításában.
Ha valaki diákmunkát végzett, annak mindenképpen érdemes szerepelnie az életrajzban: ilyenkor a céget és a munkakört is fel kell tüntetni. Ezek azt üzenik a HR-esnek, hogy az illető szorgalmas, sokoldalú.
Mindig érdemes az adott pozícióhoz alakítani az önéletrajzot, kiemelni mindent, ami kapcsolódik a leendő munkahelyhez, feladatkörhöz. Például ha valaki szerkesztői, újságírói munkára jelentkezik referencia lehet az általa írt blog, vagy ha tanári állást pályáz meg, akkor a magántanárként szerzett tapasztalat.
Az állásinterjútól nem kell félni, magabiztosnak kell mutatkozni. Fel kell készülni az adott cégből, átgondolni, hogy milyen kérdéseket tesznek majd fel. Erről mi is írtunk már korábban.
Meg kell győzni a toborzást végző személyt, hogy a pályázó nem fél a munkától, a feladatoktól, a kihívásoktól. Az interjú végén fel kell tenni kérdéseket a HR-esnek.
Ha valaki új egy munkahelyen előfordulhat, hogy kezdetben csak unalmasabb feladatokat kap. Fontos az első perctől a szakmai alázat a munkával és a kollégákkal szemben, és ennek jelét is kell adni.
Fotó: Pixabay
eduline.hu
Az önéletrajzba bele lehet írni az iskolai végzettségen felül (középiskola, egyetem neve, szak, nyelvvizsga), hogy milyen TDK-n és az OTDK-n vett részt valaki és ott milyen eredményt ért el, mi volt a téma. De akár be lehet számolni a kiemelkedő sportteljesítményről, vagy a korábban elnyert ösztöndíjakról, szakkollégiumi tevékenységről, szakmai diákszervezetekben betöltött tisztségről és az ott végzett feladatokról is.
Ha valaki Erasmus vagy más programmal külföldön tanult fel kell tüntetni, hogy hol, milyen szakon és hány szemesztert végzett el. Felmérések szerint 15 százalékkal könnyebben talál munkát az, aki külföldön is tanult.
Érdemes beleírni az önkéntes munkát, vagy ha részt vett valamilyen szakmai konferencia megszervezésében, lebonyolításában.
Ha valaki diákmunkát végzett, annak mindenképpen érdemes szerepelnie az életrajzban: ilyenkor a céget és a munkakört is fel kell tüntetni. Ezek azt üzenik a HR-esnek, hogy az illető szorgalmas, sokoldalú.
Mindig érdemes az adott pozícióhoz alakítani az önéletrajzot, kiemelni mindent, ami kapcsolódik a leendő munkahelyhez, feladatkörhöz. Például ha valaki szerkesztői, újságírói munkára jelentkezik referencia lehet az általa írt blog, vagy ha tanári állást pályáz meg, akkor a magántanárként szerzett tapasztalat.
Az állásinterjútól nem kell félni, magabiztosnak kell mutatkozni. Fel kell készülni az adott cégből, átgondolni, hogy milyen kérdéseket tesznek majd fel. Erről mi is írtunk már korábban.
Meg kell győzni a toborzást végző személyt, hogy a pályázó nem fél a munkától, a feladatoktól, a kihívásoktól. Az interjú végén fel kell tenni kérdéseket a HR-esnek.
Ha valaki új egy munkahelyen előfordulhat, hogy kezdetben csak unalmasabb feladatokat kap. Fontos az első perctől a szakmai alázat a munkával és a kollégákkal szemben, és ennek jelét is kell adni.
Fotó: Pixabay
eduline.hu
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek



Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?