Állásinterjú kérdések és rájuk adható válaszok

A strukturált viselkedésalapú kérdések

Egy profi interjúvezetőnél ma már a viselkedésalapú (másnéven kompetenciaalapú) kérdések teszik ki a kérdések döntő többségét, így az interjúra szánt idő nagyobb részét is. A viselkedésalapú kérdésekkel múltbeli helyzetekre, viselkedésekre és eredmények bemutatására kérik a jelentkezőket. A válaszokból, egyedi történetekből pedig sokrétű következtetéseket vonnak le. Például a jelentkező készségeire (melyek viselkedésformákon alapulnak), hozzáállására, eredményeire, gondolkodásmódjára és a személyiségbeli jellemvonásaira vonatkozóan.

„…ezek a kérdések következetes és megbízható alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy az egyszerűen jó jelöltek közül ki tudjuk szűrni az igazán kiválókat, mert a kiválóaknak sokkal, de sokkal jobb példáik lesznek, és a tetteiket is jobban meg fogják indokolni. Világosan látszik majd a kiválók és átlagosak közötti különbség.”

A fenti idézetet a Google HR-vezetőjének, Laszlo Bocknak a Google-titok c. könyvéből kölcsönöztem. Valóban, ezekkel a kérdésekkel a tapasztalatok melyére lehet ásni, és könnyen meg lehet győződni azok igaz voltáról is. Ahhoz, hogy az interjún a lehető legjobbat hozza ki magából, alaposan át kell gondolnia a tapasztalatait, hogy megtalálja a saját, legjobb példáit.

Viselkedésalapú kérdésekre adandó válaszok modellje

A viselkedésalapú kérdésekre adandó válaszoknak van egy egyszerű modellje, amit érdemes követni:

• Először írja le a helyzetet vagy problémát (HELYZETLEÍRÁS)
  
• Aztán mondja el, miként viselkedett, mit tett az adott helyzetben (VISELKEDÉS)
  
• Végül írja le, mi történt (EREDMÉNY).
  

Nem feltétlenül ebben a sorrendben kell beszélni erről a három dologról. Legjobb, ha arról a részről beszél először, ami az interjúvezetőt leginkább érdekli. Például ha az eredményei felől érdeklődik, akkor indítson azzal, és azt követően fejtse ki, milyen alaphelyzetből és milyen cselekedeteken keresztül jutott el odáig. Ez már egy előrehaladottabb stratégia, de ha nem biztos benne, hogy az interjúvezető mit akar hallani, akkor kövesse a fent bemutatott sorrendet.

Hogyan válaszoljunk a viselkedésalapú kérdésekre?

Nézzünk egy gyakran előforduló kérdést, amivel a konfliktuskezelés témakörét szoktuk körbejárni:

“Beszéljen nekem az elmúlt egy évben felmerült legsúlyosabb nézeteltérésről, amely ön és valamely
munkatársa, beosztottja vagy főnöke között alakult ki.”

Helyzet: Miként mutatkozott meg az önök közt lévő feszültség vagy indulat (ha volt ilyen)?

Viselkedés: Mit tett annak érdekében, hogy megértse partnere szempontját? Milyen közös alapot találtak nézőpontjaik egyeztetésére? Végül hogyan oldották meg a konfliktust?
Eredmény: Milyen a kapcsolata most a másik féllel?

Tipp: Azt kell megmutatnia, hogy felismeri a munkája során felmerülő nézeteltéréseket. Nem hátrál meg a
konfliktusok elől, lehetőségként tekint rájuk, és képes a vitákat konstruktívan és méltányosan elrendezni.

A helyzetet előadhatja párbeszédes formájában is, azaz mit mondott ön, mit mondott a partnere, ön arra hogyan reagált… A lényeg, hogy mindezt nagyon röviden tegye.

Ez a típusú kérdés olyan formában is felmerülhet, hogy arra kérik, olyan esetről beszéljen, amikor nem sikerült megoldania egy konfliktust. Tehát egy kudarcot vallott verzióra is készüljön. A konfliktusos helyzetek megoldásának kulcsa, hogy minél jobban meg kell ismerni a másik ember nézőpontját,
szükségletét.

Mintaválasz konfliktus kezelésére vonatkozóan

Keressen olyan tipikus eseteket, amikor előfordul, hogy nézőpontkülönbség alakult ki önök között, és válasszon ki egyet, amikor nagyon hitt a saját meglátásában, és képes volt kiállni önmagáért. Vagy választhat egy látszólag negatív példaként induló esetet, ami jól végződik. Ha az interjúvezető talál az ön történetében számára elegendő értékes, használható információt, akkor más témára vált.

„Legutóbb egy algoritmussal kapcsolatban merült fel nézeteltérés. A témával ezt megelőzően már sokat foglalkoztunk a csapatommal, akikkel végül közösen kialakítottunk egy álláspontot. Főnökömnek fenntartásai voltak, és számos kérdést tett fel. Megbeszéltük az összes felvetését, hátha rávilágít olyan aspektusra, amire nem gondoltunk. Mivel új szempontokat ő sem tudott felhozni, és az én érveim erősebbeknek bizonyultak, maradtunk az eredeti álláspontnál.”

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Állásinterjú kérdések és rájuk adható válaszok
2. oldal - Gyakran előforduló nem strukturált állásinterjúkérdések