Hogyan lehet menedzselni a művészetet? - Zoránnal "a színfalak mögött"

Évtizedek óta pedánsan összeállított munkarend: koncertek, turnék, albumok és közben szinte változatlan támogatói névsor. Vajon hogyan képes ezt egyedül menedzselni? - ezt a kérdést járták körül a közelmúltban megrendezett 8. Emberierőforrás-menedzsment Szakkiállítás egyik legnépszerűbb előadásán.

Zorán, a művészeti menedzser

- Zorán tökéletesen megtestesíti a művészeti menedzseri alkatot, ami nagyon fontos ahhoz, hogy valaki hosszú időn keresztül sikeres tudjon maradni ebben a szakmában. Aki figyelemmel kíséri pályafutását, látja, hogy régóta együttműködő csapattal, zenészgárdával dolgozik, akár az alkotópárost, akár a zenekart említjük. Ugyanez igaz a támogatóira is. Minden azt mutatja, hogy olyan szellemiséggel állunk szemben, ami páratlan ebben a szakmában - emelte ki felvezetőjében a beszélgetés moderátora, Tóth Csaba, a Roland East Europe Kft. ügyvezetője.

Csak úgy, mint tavaly, idén is azzal a kérdéssel indult a beszélgetés, milyen foglalkozást űzne a híres zenész, ha nem erre a pályára került volna. - Nem tudnám elképzelni magam egyetlen polgári foglalkozásban sem. Ha azonban a dolgok másképp alakulnak, valószínűleg az elektronikában dolgoznék, ugyanis villamosmérnöknek készültem. Azonban mint a mellékelt ábra is mutatja: zenész lettem - válaszolt őszintén a Kossuth-díjas zeneszerző-előadó.

Sztevanovity Zorán

Évtizedekkel ezelőtt teljesen magától értetődő volt, hogy egy zenész egyúttal önmagát is menedzselte. Egyrészt azért, mert ez a szakma akkoriban hazánkban egyáltalán nem létezett, másrészt azért, mert pejoratív értelemmel bírt - derült ki a beszélgetésből. A zenélés mellett egy személyben feleltek a fellépések szervezéséért, az ezzel kapcsolatos tárgyalásokért, és olyan "apróságok" elintézése is rájuk várt, mint például a működési engedély beszerzése. A munka ezen - hétköznapi - részének elvégzésére ki kellett lépniük a zenei művészi világból. Idővel kifejlődött bennük a kompromisszum-, tárgyalási készség és taktikai érzék, amelyek elengedhetetlenek a menedzseri feladatok ellátásához. Ez a kettősség a zenészek egész pályafutását körüllengte, meghatározta. Zorán elmesélte, az elmúlt évtizedekben helyt állt eme két szerepkörben és semmilyen segítsége nem volt, egészen az elmúlt hónapokig. 2011-ben ugyanis annyira összesűrűsödtek feladatok - koncertek, lemezkészítés, promóció -, hogy hosszú évek gyakorlatával szakítva, felfogadott egy menedzsert. - A feladatok delegálásában még járatlan vagyok. Mindenesetre, ha tudtam volna, milyen sok terhet levesz a vállamról, valószínű, előbb megléptem volna - vallotta be a zenész.

Autokratikus vagy demokratikus vezető-e Zorán?

"Meg kellett volna változnom,
Talán nem is egyszer, de sokszor."

Zorán vezetési stílusa folyamatosan változott az idők során. - Bár tudom, hogy egy csapatnak szüksége van vezetőre, nem szeretem ezt a fajta attitűdöt, és nem is játszom el a főnököt - vallotta be a zenész, aki azzal is tisztában van, hogy a túlzott demokrácia az egész produkció hátrányára válhat, hiszen van, ami nem szavazás kérdése. Zorán a keménykezű - autokratikus - és a szabadjára engedő, cselekedni hagyó - demokratikus - vezetési stílus között egyensúlyozik. - Nagy veszteség lenne, ha a zenészek nem mernének előállni ötleteikkel a hangszerelés során. Márpedig ez történne, ha parancsuralmi rendszer uralkodna. Kell tehát egyfajta nyitottság, hogy mindenki érezze, az ő szavának is súlya van - érvelt az énekes.

Érdekes kérdés, vajon a művészvilágban is van-e értékelő megbeszélés egy-egy koncertet követően, és ha igen, követi-e azt jutalmazás vagy büntetés. Zorán zenekarában nincs büntetés, melyet így indokolt a zenész: "Felnőtt emberek vagyunk. Ha valaki hibázik egy élő koncert során, jobban tudja, mint én, aki vagy meghallja azt, vagy nem. Egy élő koncertbe belefér egy-két rossz hang. A fegyelmezés az más kérdés." Olyan fegyelmezési problémák ugyanis náluk is előfordulnak, hogy valaki késik, de Zorán felfogása szerint szankciókra nincs szükség. - Nagyon jó a csapat, ezért nem igényel ilyen fajta kordában tartást - magyarázta az előadóművész.

A zenésztársak kiválasztásának fontos szempontjai

A HR fontos eleme a kiválasztás, amely a zeneiparban sincs másként. Tóth Csaba azon kérdésére, zavarja-e, hogy csapatában zenél hazánk három legjobb gitárosának egyike, Zorán nemmel felelt és elmesélte, hogyan esett a választása eme híres gitárosra. Tudniillik 1993-ban az előadó unplugged koncertek szervezésébe kezdett. Áthangszerelte az egész műsort, ami a zenekar lecserélését vonta maga után. Ezt egy vállalat teljes átszervezéséhez lehetne hasonlítani - fogalmazott a HR nyelvén az előadóművész. Olyannyira nem csinált abból presztízskérdést, hogy a gitáros jobban játszik-e nála avagy sem, hogy a zenekar tagjainak kiválasztásánál épp a játék minősége számított. Így került a csapatba Sipeki Zoltán. A kiválasztásnál fontos szempont volt az is, hány fajta hangszeren játszik az illető. Alapelve ugyanis, hogy a csapat legyen a lehető legjobb, mert a közönség az egész produkciót értékeli.

Mitől válik négy-öt egyenként kiváló zenész csapattá?

Az, hogy minden dolgozó a maga területén a legjobb, az még nem garantálja azt, hogy együtt is tudnak majd dolgozni, és - esetükben - egy összehangolt zenekarrá válnak. Éppen ezért érdekes, miként építik a csapatot a zenei életben, kell-e ebbe tudatosan beavatkozni.

Egy zenészcsapat rendkívüli egyéniségekből, virtuózokból áll, akik egészen más világban mozognak, mint egy hétköznapi ember - hangzott el az előadáson. - Minél nagyobb képességű egy zenész, minél nagyobb virtuózitással játszik, annál nehezebb őt megközelíteni más szempontból. Meg kell találni a közös hangot ezen érzékeny emberekkel annak érdekében, hogy egy csapatként tudjunk együttműködni. Konfliktusok, emberi problémák ugyanis nem tesznek jót a zenélésnek - emelte ki az egyik legfontosabb zenei menedzseri feladatot Zorán.

Nem lehet ugyanis úgy együtt zenélni, koncertet tartani, - folytatja a neves előadóművész -, ha összeveszett a csapat három tagja, vagy épp nem figyelnek egymásra. Miként a vállalati életben, úgy a zenei világban is függ tehát a teljesítmény az emberek lelki állapotától, egymás közötti kapcsolataitól, a munkahelyi légkörtől, csak épp itt hatványozottan jelentkeznek ezek a tényezők. A zenélés során ugyanis kiderül, ki hogy viszonyul a másikhoz. - Ez egy érzelmi műfaj, amelyhez nem elég a szakmai tudás, bár az is nagyon lényeges. Ahhoz ugyanis, hogy valakiből művész váljon, szükséges egyfajta lelki alkat, érzelmi töltetség, miként kitartás, rengeteg munka is - magyarázta a neves előadó.

Az idő Zoránt igazolja. Csapata hosszú évek óta egy húron pendül. Összetartozásuk alapja a szimpátia és az egymás hangszertudása iránti tisztelet. A hosszú évek során lemorzsolódott, aki nem illett bele - pl. konfliktusgeneráló viselkedés, rossz életvitele miatt - a csapatba.