A legjobban fizető szakma Magyarországon: így kerülhetsz be, akár diploma nélkül

Egy kiemelkedően jólfizető hivatásról van szó, de a képzésre való bekerülés korántsem könnyű. Mennyire nehéz megtalálni a megfelelő számú alkalmas jelöltet? 

Bárány Ákos: A legutóbbi toborzókampányunk több mint 1500 jelentkezőt vonzott, de már a kiválasztási folyamat elején a többségük kirostálódik, mert nem alkalmas erre a hivatásra. A beválási arány sajnos alacsony, nagyjából 100-ból öt jelentkező kezdi meg a képzést, ami nem azt jelenti, hogy be is fejezi, mert menetközben még lemorzsolódhatnak azok, akikről kiderül, mégsem ez az ő útjuk. Számunkra azért rendkívül fontos, hogy minél több jelentkező legyen, mert az érdeklődők töredéke végzi csak el a tanfolyamot és szerzi meg a munkára feljogosító szakszolgálati engedélyt. 

Fluck Benedek: Magyarországon uniós összehasonlításban viszonylag sokan jelentkeznek a légiforgalmiirányító-képzésre. A jelentkezés formális feltételei nem szigorúak: betöltött 20. életév, érettségi és komplex középfokú angol nyelvvizsga, büntetlen előélet, EU-s állampolgárság és a magyar nyelv anyanyelvi szintű ismerete. 

Ugyanakkor ezt a hivatást általában egy életre választja az ember, az évtizedes karrierút a szakszolgálati engedély megszerzésétől egészen a nyugdíjazásig tart. Az irányító kollégák 60-65 éves korukig dolgoznak, tehát hosszútávú elköteleződésről van szó, amit minél fiatalabban érdemes elkezdeni, mert azok a készségek, amik a tanfolyam elvégzéséhez és a mindennapi munkához szükségesek, ekkor a leginkább fejleszthetők.

Mondjanak néhány példát ezekre a készségekre!

BÁ: Az egyik legfontosabb például a figyelemmegosztás. Nagyon sok fontos információt kell egyszerre feldolgozni, amik ráadásul több csatornán – monitor, frekvencia, telefon – keresztül érkeznek. Tudni kell közöttük priorizálni is, hogy a megfelelő időben és módon reagáljanak rájuk, mert a repülésbiztonság a legfontosabb, a légi járművek közötti előírt elkülönítési minimum, vagyis távolság nem sérülhet. Az irányítók párban dolgoznak – az egyikük a radarmonitort és az egyéb kijelzőket nézi, a másik a pilótával tartja a kapcsolatot -, így a másokkal való együttműködési képesség is rendkívül fontos, mert a légiforgalmi irányítás csapatmunka. 

Emellett szükség van monotonitástűrésre, erős koncentrációs és jó kommunikáció készségre is. A kiválasztási folyamat során ezekre nagyon odafigyelünk, meglétükön vagy hiányukon múlik sokszor az, hogy egy jelentkező megkezdheti-e a képzést. 

FB: A Eurocontrol által kifejlesztett és üzemeltetett FEAST-tesztekkel például az egyén térlátását is felmérjük, hiszen a térbeli tudatosság és a térérzékelés rendkívül fontos a légiforgalmi irányításban ahhoz, hogy a pilótáknak kiadott utasítások biztonságos manőverezési lehetőségeket teremtsenek. Tervezni is tudni kell, hiszen a repülőgépek folyamatos mozgásban vannak, így egy kicsit előre kell látni a forgalom alakulását, hogy szükség esetén időben lehessen például módosítani az útvonalakon annak érdekében, hogy a gépek sose kerüljenek egymáshoz túl közel. Az osztott figyelem stresszhelyzetet teremt, így a stressztűrés és a reziliencia is igen fontos kritérium. Ezeket a képességeket nem csupán a képzés alatt, hanem a későbbiekben is folyamatosan fejlesztjük. 

Fluck Benedek

Mivel a képzésbe való bekerüléssel egy életen át tartó tanulási időszak kezdődik, ezért a tanulási hajlandóság megléte is elengedhetetlen. A szakma tehát nagyon komplex, rendkívül magas felelősséggel párosul, ami fokozott stresszhelyzetet teremt és állandó összpontosítást igényel a kollégák részéről, így a megbecsültsége is ennek megfelelő. A forgalom volumene folyamatosan növekszik, tavaly csaknem 9% százalékkal haladta meg az előző évben mért adatokat, ami 1,4 milliónál is több kezelt gépet jelent. Ez indokolja a kapacitásbővítési törekvéseinket, mert az irányítók terhelhetősége véges, és mindenkinek az az érdeke, hogy kipihent és felkészült szakemberek legyenek szolgálatban. 

Mit lehet tudni ennek az összetett képzésnek a menetéről? 

BÁ: Ez nem egy klasszikus iskolarendszerű képzés, nagyjából három szakaszra osztható. Intenzív elméleti kurzusokkal indítunk, amelyek során a hallgatók megismerik például a különböző repülőgéptípusok szerkezetét és fontos műszaki ismérveit, a repülésmeteorológiának is szentelünk kellő időt, ahogy a légi közlekedés különleges nyelvének, a fóniának az elsajátítására is. A második fázis a szimulációs szakasz, ahol egyre komplexebb forgalmi helyzetekben kell helytállniuk az aspiránsoknak. Ez már gyakorlott irányítók vezetése mellett zajlik, ők látják legjobban, kik alkalmasak erre a hivatásra. A legvégső fázis pedig az úgynevezett on-the job tréning, amikor már élesben, de felügyelet mellett tanulják a szakmát a hallgatók. Sok egymásra épülő kihívással néznek tehát szembe. Előfordul például olyan, hogy valaki nagyon jól teljesít a szimuláció során, élesben mégis lefagy, romlik a teljesítménye. Természetesen alapvetően az az érdekünk, hogy aki elkezdi a képzést, be is fejezze azt, úgyhogy ehhez részünkről mindenki megkapja a maximális, személyre szabott támogatást.

Van felső korhatára a képzés megkezdésének? 

BÁ: Nincs, de azt szoktuk mondani, hogy bizonyos életkor felett a már romlanak a felsorolt kognitív készségek, amit az említett FEAST-tesztek jól kiszűrnek. A célcsoportunk elsősorban a 20 és 30 év közötti korosztály, mert ők a legfogékonyabb az új ismeretekre és azokat gyorsan be tudják építeni a gyakorlatba. 

Bárány Ákos

FB: Előfordul, hogy 30 év felettiek is bekerülnek a képzésre, de az a tapasztalatunk, hogy ezeknél a jelentkezőknél a tanulási képesség vagy a stressztűrés csökken. Abban a korban a személyiségi struktúrája is jobban megmerevedik az embernek, amit már nehezebb alakítani. A képzés sikeres elvégzéséhez hatalmas alázat és elköteleződés szükséges, de cserébe egy kiszámítható és hosszútávú karriert kínál. Fontos kihangsúlyozni, hogy a képzés térítésmentes, ráadásul a hallgatók anyagi juttatásban is részesülnek, vagyis fizetést kapnak azért, hogy tanuljanak. A képzés vonzóbbá tételéért a járandóságot tavaly megemeltük, illetve lakhatási támogatást is nyújtunk a távolabbról érkező jelentkezőknek. 

Mennyit keres egy légiforgalmi irányító? 

BÁ: Ez nagyon sok tényezőtől függ. Nem titok, hogy a légiforgalmi irányítás a legjobban fizetett szakmák között szerepel, hétszámjegyű bérekkel, mert a nagy felelősséget el kell ismerni. A keresetet befolyásolja, hogy egy irányító mennyi többletmunkát vállal, amiért többletjuttatás jár, például részt vesz egy fejlesztési projektben. Kijelenthető, hogy egy stabil és jól fizető munkakör.  

FB: Az életpálya nálunk nem csak egy szófordulat, hanem írott megállapodás: a kezdőbér, ami eleve magas szintről indul, húsz év alatt szinte megduplázódik. Kevés olyan szakma van, ahol két év tanulást követően ez megvalósul, ráadásul az alapbér különböző extra juttatásokkal tovább növelhető.  Például, ahogy említettük, a tapasztalt irányítók oktatnak is vagy szakmai projektekben vesznek részt – ez mind plusz jövedelmet jelent.  A HungaroControl állami feladatot ellátó és tulajdonban lévő vállalat, amely a légiforgalmi irányítókért a nemzetközi munkaerőpiacon versenyez, de fontos kiemelni, hogy a bevételeink nem adófizetői pénzből, hanem a légitársaságoktól származnak, a nekik nyújtott szolgáltatások ellenértékeként. Ebből adódóana bérszinteket a nyugati és közel-keleti országokhoz kell igazítani, mert ha valaki el akar tőlünk menni, akkor a nálunk szerzett tapasztalattal és tudással bárhol megállja a helyét.  

Szerencsére nem nagy a fluktuáció, az elmúlt évben jelentősen nőtt a munkatársi elkötelezettség is, ami annak is köszönhető, hogy a stratégiánkban világosan kimondtunk: az egyik legfontosabb célunk, hogy a kollégák boldogan jöjjenek munkába, jól érezzék magukat a munkahelyükön. Igyekszünk hidakat építeni a különböző munkavállalói csoportok között, mert bár gyakran csak az irányítókról beszélünk, rajtuk kívül számos műszaki és támogató szakterület dolgozik az üzemfolytonosság fenntartása érdekében, az ő munkájuk is elengedhetetlen a vállalat működése szempontjából.  

Beszélne egy kicsit az elmúlt másfél év stratégiai változásairól és ennek hatásáról a szervezeti kultúrára? 

FB: Nagyon fontos az együttműködés kultúrája. Ahogy mondani szoktam: itt vagy együtt tudunk nyerni, vagy sehogy. A cég folyamatos mozgásban van, az év minden napjának minden órájában. Nem csupán a kereskedelmi és teherszállító repülőgépeknek nyújtunk léginavigációs szolgáltatásokat, hanem a hobbirepülős társadalomnak, az úgynevezett kisgépeseknek is, de a különböző szakszolgálatok - mentők, rendőrség, katasztrófavédelem – repüléseit is támogatjuk. Emellett a katonasággal is szorosan együttműködünk, hiszen egy légteret használunk. Nagyon széleskörű és sokrétű csapatmunkára van szükség. 

A kollégák elégedettségéhez nem csak a fizetések mértéke járul hozzá, hanem az elérhető képzési lehetőségek, a belső kommunikáció, a közös programok, a társadalmi felelősségvállalási projektek, amiken keresztül jobban megismerik egymást, és a folyamatos vezetőfejlesztés is. 

Mindezt lefektettük a HR és kommunikációs stratégiában, az elmúlt év pedig az implementáció kezdete volt. Eddig pozitív visszajelzéseket kaptunk. A transzparens jövőkép része a szakszervezetekkel való együttműködés, és egy ötéves bérmegállapodás megkötése is, ami kiszámíthatóvá teszi mindenki számára, hogy anyagilag mire számíthat a közeljövőben. 

Mennyire működik a tudásmegosztás ebben az iparágban? Milyen jó gyakorlatot vettek át más cégek a HungaroControltól?

BÁ: Maga a toborzáskommunikáció felkeltette a nemzetközi partnerek figyelmét. Az elsődleges célközönségünket – a Z és lassan az alfa generációt – teljesen más csatornákon keresztül kell megszólítani, mint a korábbi jelentkezőket. A világ felgyorsult, a digitális térben pedig nagy a zaj, nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell, sőt, ki kell tűnnünk a tömegből. Fontos, hogyan használjuk a TikTokot és az Instagramot, a köztéri felületeket, vagy akár a klasszikus médiát is formabontó módon, hogyan választunk influenszereket, akikkel együttműködünk. Az elmúlt évek kitartó munkája meghozta a gyümölcsét, ami a jelentkezők számában tükröződött. Ugyanis fontos, hogy ne csak az érdeklődést keltsük fel, hanem azt elköteleződéssé formáljuk, hiszen abból lesz a tényleges jelentkezés. 

Integrált kampányainkat díjazta több szakmai szervezet is. Az egyik során egy budapesti közlekedési csomópontban például felállítottunk egy installációt, ahol az érdeklődők játékos módon mérhették fel az irányításhoz szükséges kulcskészségeiket vagy reflexeiket. Az eszközt influenszerek is kipróbálták, majd hírét vitték, ami bevált, mert azt tapasztaltuk, hogy az információ eljutott a célcsoportokhoz és a munkáltatói márkára nézve is pozitív hatással volt. 

A tudásmegosztásra visszatérve, idén egy nemzetközi HR konferenciát szervezünk, amire sok iparági szereplőt meghívtunk. Célunk éppen tapasztalatcsere és a tudásmegosztás a toborzás témakörében és egyéb HR kérdésekben. 

HungaroControl munkaállomás

A digitalizációból ma kihagyhatatlan a mesterséges intelligencia kérdése? Hol tart ez jelenleg a cégnél? 

FB: A mesterséges intelligencia nagy mértékben tudja segíteni a munkánkat, például előrejelzések, elemzések készítésével. Ugyanakkor nem fogja kiváltani az irányítói munkakört, és nem helyettesítheti a kollégák helyzetmegoldási képességeit. Az AI a döntéseket fogja segíteni, de nem váltja ki a döntéshozókat. Legnagyobb hasznát a műszaki fejlesztő és üzemeltető terület látja, itt jelenti a legnagyobb plusz erőforrást. A HR-ben szintén támogató, a folyamatokat gyorsító szerepet tölthet be, például a kulcsképességek, CV-k szűrésében, összefoglalásában. A digitalizáció, a mobiltelefonról történő HR ügyintézés pedig már alapelvárás.

Mit tudnak tenni egy ilyen magas stressz-szinttel járó munkában a kiégés ellen? 

FB: Sok energiát fordítunk a reziliencia, a változáskezelési készségek kialakítására, de a kollégák bármikor jelezhetik azt, ha úgy érzik, elfáradtak. Egy fáradt légiforgalmi irányító repülésbiztonsági kockázat, így ezt a problémát nagyon komolyan vesszük. 24 órás pszichológiai asszisztenciát biztosítunk, ami a stresszforrások feloldásában vagy a lelki problémák– legyen az magánéleti vagy munkahelyi – kezelésében segíthet. Az esetleges krízishelyzetek kezelését is rendszerszinten támogatjuk.

Az iparágat a „just culture” kultúra jellemzi, ami azt jelenti, hogy nem a felelősöket keressük, hanem a probléma kialakulásának okát, arra fókuszálva, hogy a jövőben megelőzzük és elkerüljük a bajt. Bárki kerülhet nehéz helyzetbe, ezért fontos, hogy mindenki aktívan közreműködjön ezeknek a helyzeteknek az kielemzésében. A repülésbiztonság mindenek felett áll, és ez a fajta kultúra garancia arra hogy saját magunktól és másoktól is egyaránt tanuljunk.  

A légi közlekedésben korábban a tél volt a nyár, vagyis a pihenési időszak, de a forgalom mindkét időszakban egyre inkább növekszik. Ennek ellenére a csendesebb időszakokban rekreációs lehetőségeket biztosítunk és komplex well-being programot működtetünk, amibe beletartozik a magánegészségügyi biztosítás, ingyenes szűrések és egészségügyi felvilágosító képzések. Van sportegyesületünk is, edzőtermünk házon belül, és a futóversenyeken való részvételben is támogatjuk a kollégákat.