Hol és mennyit keresünk?
Már általánosan jellemző és ismert tény, hogy nagyon nehéz a munkavállalókat megszólítani, igényeiknek megfelelni. A cégek alkalmazkodási kísérletei többnyire az egyre magasodó fizetésekre (a leggyorsabban fejlődő szektorokban), a munkáltatói márkaépítésre, a céges kultúra ápolására, a hiteles jelenlétre való törekvésre terjed ki. A Cpl Jobs Kft. összegyűjtötte a hazai IT, mérnöki fizetések jelenleg aktuális, valamint a kelet-közép-európai régió szolgáltató szektorának béradatait.
A bér kényes információnak számít, a bérfeszültségek pedig magas fluktuációhoz vezethetnek. Ez pedig a jelenlegi, egyébként is változékonyabb munkaerőpiacon tipikusan egy olyan dolog, amit a munkaadók a lehető legkisebbre szeretnének redukálni. Épp ezért van, ahol már az álláshirdetés legelső pillanatában el is árulják a fizetés összegét. Néhány nemzetközi cég gyakorlatától eltekintve azonban még nem ez az általános itthon.
Főként a szolgáltató szektorban igaz, hogy a néhány évvel ezelőtt bekerült dolgozó már nem érzi versenyképesnek a fizetését, adott esetben egy frissen, kevesebb tapasztalattal csatlakozó jelölt pedig nála jobban jöhet ki a változások kínálta helyzetből. A diszkrét információk, a találgatások azonban öngerjesztőként hatnak a fent említett mechanizmusban, a megjelenő aránytalanságok bebetonozzák a bérinformációk titkosítását. Egyéni karrierszinten pedig kiemelten fontos lenne, hogy a jelenlegi helyzetünket reálisan tudjuk megítélni, valamint későbbi karrierutunkban is láthassuk a perspektívát.
Magyarországi helyzet
Magyarországon mind az ipari, mind a szolgáltató szektorban foglalkoztatottság-növekedés figyelhető meg Magyarországon. Elmondható, hogy a korábbi trendeknek megfelelően Budapest és Pest megye jár az élen, tőle az ország nyugati régiói körülbelül 20%, a keletiek pedig minimum 30%-os lemaradással szerepelnek a bértáblákban. A munkanélküliségi ráta 2006 óta összesen 42%-kal csökkent, ugyanakkor az üres álláshelyek aránya 50%-kal nőtt. Az IT és pénzügy foglalkoztatottjai kiugróan magasabb fizetésre számíthatnak a többi szektorral szemben, a mérnöki területek közül pedig a villamosenergia tűnik ki (a havi bruttó átlagjövedelmünk 297 017 Ft, ehhez képest 510-562 ezer Forintig elmegy az átlagösszeg az említett területeken). Az adminisztatív és szolgáltatást támogató tevékenységek köre nagy ütemben fejlődik, a foglalkoztatottak számának növekedése tíz év távlatában körülbelül másfélszeresére nőtt csak itt. A top fizetések az IT és mérnöki szektorban az 1 800 000 Ft-ot, pénzügyben és business services esetén az 1 300 000 Ft-ot is elérhetik, ahol a vezetői díjazások akár 3 000 000 Ft-ot is jelenthetnek. Legmagasabb kezdőfizetések a szolgáltatóközpontok és az IT szektor belépőinél láthatóak.
A bérfelmérés mint megoldás
Egyrészt a jelölt akár belépő, akár már meglévő, tapasztalatot igénylő pozíciójából meg tudja ismerni saját értékét, piacon elfoglalt helyének megfelelően tud önérvényesíteni. Másodsorban pedig a munkaadók is tisztában lehetnek azzal, mik a reális igények és azoknak megfelelően készülhetnek fel egy-egy pozíció megnyitásakor - ezt nyújthatja a rendszeres bérfelmérések tanulmányozásának gyakorlata. Az oda-vissza irányú kommunikáció a transzparenciát, a párbeszédet és a diszkréció megtartása mellett kiegyensúlyozottabb piaci helyzetet tehetne lehetővé. Kiemelten fontos ez az adathalmaz a nők esetében, akik a szolgáltató szektorban közel a férfiakkal megegyező arányban vannak jelen, az ipari szektorban azonban 60%-kal kevesebben, s fizetésük általánosságban is gyakran aránytalanul alacsony.
Fotó: Pixabay
Főként a szolgáltató szektorban igaz, hogy a néhány évvel ezelőtt bekerült dolgozó már nem érzi versenyképesnek a fizetését, adott esetben egy frissen, kevesebb tapasztalattal csatlakozó jelölt pedig nála jobban jöhet ki a változások kínálta helyzetből. A diszkrét információk, a találgatások azonban öngerjesztőként hatnak a fent említett mechanizmusban, a megjelenő aránytalanságok bebetonozzák a bérinformációk titkosítását. Egyéni karrierszinten pedig kiemelten fontos lenne, hogy a jelenlegi helyzetünket reálisan tudjuk megítélni, valamint későbbi karrierutunkban is láthassuk a perspektívát.
Magyarországi helyzet
Magyarországon mind az ipari, mind a szolgáltató szektorban foglalkoztatottság-növekedés figyelhető meg Magyarországon. Elmondható, hogy a korábbi trendeknek megfelelően Budapest és Pest megye jár az élen, tőle az ország nyugati régiói körülbelül 20%, a keletiek pedig minimum 30%-os lemaradással szerepelnek a bértáblákban. A munkanélküliségi ráta 2006 óta összesen 42%-kal csökkent, ugyanakkor az üres álláshelyek aránya 50%-kal nőtt. Az IT és pénzügy foglalkoztatottjai kiugróan magasabb fizetésre számíthatnak a többi szektorral szemben, a mérnöki területek közül pedig a villamosenergia tűnik ki (a havi bruttó átlagjövedelmünk 297 017 Ft, ehhez képest 510-562 ezer Forintig elmegy az átlagösszeg az említett területeken). Az adminisztatív és szolgáltatást támogató tevékenységek köre nagy ütemben fejlődik, a foglalkoztatottak számának növekedése tíz év távlatában körülbelül másfélszeresére nőtt csak itt. A top fizetések az IT és mérnöki szektorban az 1 800 000 Ft-ot, pénzügyben és business services esetén az 1 300 000 Ft-ot is elérhetik, ahol a vezetői díjazások akár 3 000 000 Ft-ot is jelenthetnek. Legmagasabb kezdőfizetések a szolgáltatóközpontok és az IT szektor belépőinél láthatóak.
A bérfelmérés mint megoldás
Egyrészt a jelölt akár belépő, akár már meglévő, tapasztalatot igénylő pozíciójából meg tudja ismerni saját értékét, piacon elfoglalt helyének megfelelően tud önérvényesíteni. Másodsorban pedig a munkaadók is tisztában lehetnek azzal, mik a reális igények és azoknak megfelelően készülhetnek fel egy-egy pozíció megnyitásakor - ezt nyújthatja a rendszeres bérfelmérések tanulmányozásának gyakorlata. Az oda-vissza irányú kommunikáció a transzparenciát, a párbeszédet és a diszkréció megtartása mellett kiegyensúlyozottabb piaci helyzetet tehetne lehetővé. Kiemelten fontos ez az adathalmaz a nők esetében, akik a szolgáltató szektorban közel a férfiakkal megegyező arányban vannak jelen, az ipari szektorban azonban 60%-kal kevesebben, s fizetésük általánosságban is gyakran aránytalanul alacsony.
Fotó: Pixabay
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki kérdez: Kulcsár Zoltán
Álommeló Jennifer Lopezzel