HR-esek figyelem: a bértranszparencia új szabályai versenyjogi csapdákat rejtenek

A 2026. június 7-ig hatályba lépő bértranszparencia irányelv jelentős változásokat hoz a HR-gyakorlatban. Az irányelv célja, hogy megszüntesse a nemek közötti bérszakadékot, és biztosítsa, hogy az azonos értékű munkáért azonos bér járjon. Ennek érdekében a vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk a várható bérsávokat az álláshirdetésekben.

Ugyanakkor a transzparencia versenyjogi kockázatokat is hordoz. A vállalatok HR-munkatársai nem oszthatnak meg szenzitív bérinformációt a versenytársakkal, még akkor sem, ha az irányelv az átláthatóságot előírja.

A tapasztalat szerint a HR-osztályok már most sincsenek mindig tisztában azzal, milyen információt oszthatnak meg versenytársaikkal, és ezt a bértranszparencia irányelv csak növelni fogja

– mondja dr. Horányi Márton, a Baker McKenzie nemzetközi partnere, a budapesti versenyjogi praxis vezetője. – Az új szabályok miatt a HR-esek még inkább igénylik majd a belső és jogi egyeztetést, miközben nem mindig egyértelmű, hogy mely versenytársak számítanak a jogi keret szerint.

Ezért a HR-vezetőknek érdemes most felkészülni:

• Bérsávok kommunikációja: biztosítani kell, hogy minden nyilvános álláshirdetés megfeleljen az irányelvnek, de közben ne kerüljön jogsértő információ a versenytársak kezébe.

• Belső szabályozás: a munkavállalók részletes tájékoztatása és versenyjogi tréningek segíthetnek elkerülni a bírságokat.

• Kapcsolattartás jogi szakértőkkel: a versenyjogi megfeleléshez elengedhetetlen a folyamatos jogi konzultáció a HR-es folyamatoknál.

A bértranszparencia HR-es szempontból kiemelt jelentőségű, hiszen a jogsértés akár jelentős versenyjogi bírságot is vonhat maga után, így a HR-munkatársak szerepe kulcsfontosságú a vállalat biztonsága szempontjából.

Versenyhatósági fókuszterületek 2026-ban

A bértranszparencia mellett a GVH és az Európai Bizottság több más területet is kiemelten vizsgál:

• Mesterséges intelligencia: a GVH felméri a magyar nyelvű generatív MI fejlesztés feltételeit. A Microsoft-ügy példája mutatja, hogy a versenyhatóság versenyjogi eszközökkel támogathatja a magyar nyelv érvényesülését az MI területén.

• Egyoldalú nyilvános közlések („signalling”): a pénzügyi eredmények és jövőbeni stratégiák nyilvános közlése bizonyos esetekben versenykorlátozó lehet, ezért az earning callok és hasonló közlemények elemzését a hatóságok kiemelten figyelik.

• Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok: a GVH aktívan vizsgálja a fogyasztók megtévesztésére irányuló marketinggyakorlatokat, és a bírságok akár az előző évi nettó árbevétel 15%-át is elérhetik.

kép: freepik