IBM: megváltozott szakembereket az új üzleti környezetbe
Az IBM Magyarország március elsején fórumot szervezett a Magyar Tudományos Akadémián a cég és a felsőoktatási intézmények vezetőinek részvételével annak bemutatására, hogy a vállalatoknak milyen szakemberekre van szükségük a megváltozott, mindinkább globális üzleti környezetben, s az intézmények milyen válaszokat adhatnak e piaci kihívásra.
"Az elmúlt három évben Magyarországon jelentős eredményeket értünk el, számos együttműködési programot indítottunk el azokkal a felsőoktatási intézményekkel, amelyek érdekeltnek mutatkoztak a technikai, vagy üzleti innováció fejlesztésében" - mondta Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a vállalati szféra és a felsőoktatás rendkívüli mértékben egymásra utalt, mert nem csak a cégeknek fontos a jó szakember-utánpótlás, hanem az egyetemeknek is szükségük van a vállalatoktól érkező tapasztalatokra. A hallgatóknak is fontos, hogy minél előbb bekapcsolódjanak a munka világába, és betekintsenek azoknak a szervezeteknek a folyamataiba, megoldandó feladataiba, ahol egyszer majd dolgozni fognak.
Magyarországon az idén 17 akkreditált felsőoktatási intézménybe 4600 főt vesznek fel informatikai képzésre. Ez egy óriási szám, de mégis megjelenik a tudáshiány, s az intézmények képzési színvonala között nagy a különbség. A megváltozott piacon ugyanis ma már kevés, ha valaki csak programozni tud. "Ahhoz, hogy képes legyen beilleszkedni egy vállalati vagy akár államigazgatási szervezetbe, át kell látnia az ottani üzleti és munkafolyamatokat, illetve az IBM-technológiákat is" - vélekedett Rehus Péter. Ezért fontos, hogy már az egyetemi, főiskolai évek alatt megoldjanak gyakorlati problémákat, s lehetőség szerint bekapcsolódjanak valódi fejlesztésekbe is. Akik ezekkel az ismeretekkel felvértezve lépnek ki a piacra 3-5 éves előnyre tesznek szert a többiekkel szemben.
A bankvilágban jellemzően nagygépeken (mainframe) futnak a rendszerek, s teljes rendelkezésre állás kell a hét minden napján, s a nap minden percében. A nagyvállalatok általános vállalatirányítási (ERP), ügyfélkezelési (CRM) vagy adatbányászati problémákat akarnak megoldani méghozzá a biztonsági szempontok érvényesítésével, a telekommunikációs cégek legnagyobb gondja a pontos, zökkenőmentes számlázás biztosítása, a kormányzati munkában egyedi speciális rendszereket kell működtetni. Mindezek miatt a felsőoktatásnak olyan szakembereket kell képezni, akik e különféle területeken is képesek megállni a helyüket. Ehhez ismerni kell a szoftver- és hardvertechnológiákat, ráadásul nem elegendőek az általános egyetemi ismeretek, mielőbbi specializációra is szükség van. E folyamat támogatása érdekében az IBM minősített oktatóközpontokat kíván az oktatási intézményekhez kihelyezni.
Kiss Enikő, az IBM hr-igazgatója arról beszélt, hogy miközben a globálisan integrált vállalatok világa már ránk köszöntött, az egyetemi állásbörzéken hozzájuk benyújtott önéletrajzok nem tükrözik az ehhez való alkalmazkodást, a CV-k jentős része ugyanis igen gyenge minőségű. Közben a munkaadók elvárásai is megváltoztak, s másfajta attitűdöt tartanak elfogadhatónak, mint korábban. Aki túl gyakran, egy-két évente vált munkát, az leértékeli magát. Az említett specializáció miatt ugyanis a vállatok kénytelenek szakembereik kiképzésébe jelentős befektetéseket tenni. Ezek az emberek nagyon felértékelődnek a piacon, s szívesen alkalmaznák őket más cégek is. Aki azonban anyagi előnyök miatt túl gyakran vált állást, azzal szemben bizalmatlanná válnak, áll a társaság közleményében.
Magyarországon az idén 17 akkreditált felsőoktatási intézménybe 4600 főt vesznek fel informatikai képzésre. Ez egy óriási szám, de mégis megjelenik a tudáshiány, s az intézmények képzési színvonala között nagy a különbség. A megváltozott piacon ugyanis ma már kevés, ha valaki csak programozni tud. "Ahhoz, hogy képes legyen beilleszkedni egy vállalati vagy akár államigazgatási szervezetbe, át kell látnia az ottani üzleti és munkafolyamatokat, illetve az IBM-technológiákat is" - vélekedett Rehus Péter. Ezért fontos, hogy már az egyetemi, főiskolai évek alatt megoldjanak gyakorlati problémákat, s lehetőség szerint bekapcsolódjanak valódi fejlesztésekbe is. Akik ezekkel az ismeretekkel felvértezve lépnek ki a piacra 3-5 éves előnyre tesznek szert a többiekkel szemben.
A bankvilágban jellemzően nagygépeken (mainframe) futnak a rendszerek, s teljes rendelkezésre állás kell a hét minden napján, s a nap minden percében. A nagyvállalatok általános vállalatirányítási (ERP), ügyfélkezelési (CRM) vagy adatbányászati problémákat akarnak megoldani méghozzá a biztonsági szempontok érvényesítésével, a telekommunikációs cégek legnagyobb gondja a pontos, zökkenőmentes számlázás biztosítása, a kormányzati munkában egyedi speciális rendszereket kell működtetni. Mindezek miatt a felsőoktatásnak olyan szakembereket kell képezni, akik e különféle területeken is képesek megállni a helyüket. Ehhez ismerni kell a szoftver- és hardvertechnológiákat, ráadásul nem elegendőek az általános egyetemi ismeretek, mielőbbi specializációra is szükség van. E folyamat támogatása érdekében az IBM minősített oktatóközpontokat kíván az oktatási intézményekhez kihelyezni.
Kiss Enikő, az IBM hr-igazgatója arról beszélt, hogy miközben a globálisan integrált vállalatok világa már ránk köszöntött, az egyetemi állásbörzéken hozzájuk benyújtott önéletrajzok nem tükrözik az ehhez való alkalmazkodást, a CV-k jentős része ugyanis igen gyenge minőségű. Közben a munkaadók elvárásai is megváltoztak, s másfajta attitűdöt tartanak elfogadhatónak, mint korábban. Aki túl gyakran, egy-két évente vált munkát, az leértékeli magát. Az említett specializáció miatt ugyanis a vállatok kénytelenek szakembereik kiképzésébe jelentős befektetéseket tenni. Ezek az emberek nagyon felértékelődnek a piacon, s szívesen alkalmaznák őket más cégek is. Aki azonban anyagi előnyök miatt túl gyakran vált állást, azzal szemben bizalmatlanná válnak, áll a társaság közleményében.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon