Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső?

A toborzási trendeket, köztük a munkaadók preferenciáit és a munkavállalók felkészültségét vizsgálták legfrissebb kutatásukban a Műegyetemi Állásbörze szervezői.

Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója az eredményeket értékelve elmondta, a több mint 400 munkavállaló bevonásával készült felmérés szerint a többség (82%) álláskereső portálokon keres munkát, de minden második megkérdezett célirányosan a munkáltatók oldalán is kutat. A harmadik legnépszerűbb platform a Műegyetemi Állásbörze (38%), de jelentős számban nézelődnek az álláskeresők a közösségi médiában (37%) és a LinkedIn felületén is (32%).

„Érdekesség, hogy a résztvevők mindössze 30 százaléka volt kimondottan álláskereső, de a nagy többség, 59 százalék nyitott az ajánlatokra úgy is, hogy jelenleg van állása. A megkérdezettek majdnem fele legkevesebb kettő, de maximum öt helyre adja be az önéletrajzát, de 7 százalék úgy felelt, hogy akár 15-nél több munkahelyre is jelentkezik egyszerre” – mutatott rá az 55. Műegyetemi Állásbörze főszervezője.

Arra a kérdésre, hogy a jelentkezés elküldése előtt mit tartanak fontosnak, az emberek 87 százaléka azt felelte, hogy frissítik az önéletrajzukat, négyből hárman megnézik a cég weboldalát, egyharmaduk pedig a kiszemelt vállalat közösségi oldalát is átböngészi. Az állásinterjúra főként kérdések összeírásával, vázlat készítésével és a cég profiljának áttekintésével készülnek.

A szakmai tapasztalat és a bérigény számít leginkább a munkáltatóknak

Orbán Balázs a munkáltatók által kitöltött kérdőívekre rátérve elmondta, a cégek több mint 70 százaléka az aktuális trendek és elvárások alapján állítja össze a toborzási stratégiát, és csak 30 százalékuk a szükség, a kínálat és a büdzsé alapján.

A kutatás szerint átlagosan három körös az interjúzási és kiválasztási folyamat. Ez jellemzően egy telefonos interjúból, egy személyes interjúból és egy próbafeladatból áll össze. A munkáltatók 35 százaléka alkalmaz pszichológiai felmérést, és 95 százalékban eltekintenek a fizikai felméréstől.

„Figyelemre méltó, hogy a hiányzó munkaerőigény meghatározásától a felvételig átlagosan két hónap telik el a megkérdezett cégeknél, vagyis ennyi idő kell az üres pozíciók betöltéséhez. Kiderült az is, hogy a vállalatok 60 százaléka preferálja a munkaerő-átcsoportosítást, és 80 százalékuk támogatja a munkaerő ajánlását” – fogalmazott Orbán Balázs.

Abban a kérdésben, hogy egy egytől ötig terjedő skálán a felsorolt tényezők mennyire befolyásolják a cégeket a kiválasztás folyamatában, a szakmai tapasztalat vezet (4.9), de szintén nagyon fontos a bérigény (4.7), az egyéb, például területvezetőtől származó szakvélemény (4.65) és a személyes megítélés is (4.55). A munkáltatók számára a legkevésbé az számít, hogy a jelentkező melyik oktatási intézményben végzett (2.5), mekkora a munkahely és a lakóhelye közötti távolság (2.4), és hogy milyen a családi állapota (2).

fotó: freepik