Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról

Az elmúlt év egyik nagy figyelmet keltő dokumentumfilmje az Amerikai gyáregység volt, amiről korábban mi is írtunk. A film Oscar-díjat kapott, és ismertségéhez hozzájárult az is, hogy Michelle és Barack Obama produkciós cége gyártotta. Az American Factoryben egy kínai milliárdos újraéleszt egy korábban bezárt General Motors üzemet, és 2000 amerikai fizikai dolgozónak ad munkát. Azonban a megváltozott elvárásokhoz és a modern technológiához való alkalmazkodás nem megy könnyen, ráadásul még a különböző munkakultúrák is összecsapnak.



2018 végén a budapesti Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet)-val együttműködésben a munka világáról, annak változásáról szóló dokumentumfilmek külön szekciót kaptak. Hét országból érkeztek a szemlére filmek, megmutatva, hogy a munkakörülmények, különösen az alacsonyan fizetett, alacsony presztizsű munkakörök esetén döbbenetesek tudnak lenni. Egy cseh film, a Limits of work alkotói megmutatják, hogy milyen a lerosszabbul fizetett, gyakran láthatatlan állásokban dolgozni. Egy újságíró, Sasha Uhlová hat hónapot töltött el ezeken a munkahelyeken. Egy kórházi mosodában, egy baromfifeldolgozóban, pénztárosként és egy hulladékfeldolgozó üzemben.



Ugyanezen a fesztiválon játszották az As we are told című dokumentumfilmet a svéd munkaügyi központokról, amelyek a legnépszerűtlenebb állami szervek. A film tanúsága szerint nagyon kevéssé hatékonyak hiszen egy tanácsadó mindössze tíz embert tud munkához juttatni egy évben, a tízből pedig csak egy talál aztán új munkahelyet. A kreatívan megalkotott filmben az interjúalanyok névtelenségét megőrzendő karton figurák személyesítik meg a szereplőket.

Az öt 21. századi munka „portréját” bemutató The Working Man's Death részei a YouTube-on elérhetők, és igen erős képsorokkal mutatja be az ukrán illegális bányászokat, kénkitermelőket Indonéziában, vágóhídon dolgozókat Nigériában.



És hogy egy magyar film is kerüljön a sorba, Tuza-Ritter Bernadett német koprodukcióban készült alkotását, az Egy nő fogságban-t számos nemzetközi filmfesztiválon bemutatták. A film, Maris története, a modern kori rabszolgaságról szól. Az asszony tíz évig dolgozott egy családnál, tulajdonképpen mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Miközben semmit nem tehetett engedély nélkül, sőt egy gyárban takarítóként megszerzett kis bevételét is elvették tőle.