Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység

A film készítői, Julia Reichert és Steven Bognar már a General Motors üzem bezárásáról és annak következményeiről is készítettek egy dokumentumfilmet még 2010-ben. Így folyamatában látták és rögzítették, hogy milyen hatással volt a közösségre és az egyéni sorsokra egyaránt a daytoni üzem bezárása. Sokan közülük akkor elvesztették nem csak a munkájukat, hanem ennek következtében az otthonukat is.

A kínai befektető, az autóüvegeket gyártó Fuyao cég nyitotta újra a gyárat, és hozott újra reményt a környékbelieknek, hiszen a korábban bezárt GM gyár volt alkalmazottai közül toboroztak.

Azonban a kínai tulajdonos elvárásai, a munkatempó más lett, a fizetés is kevesebb, mint korábban, amihez az amerikai munkásoknak alkalmazkodnia kellett. Ahogy az üzemben dolgozó kínai munkaerőnek sem egyszerű a helyzete, nekik is tanulniuk kell az amerikai kultúrát. Ugyanakkor számukra az Egyesült Államokban megkeresett bér Kínában biztos jövő megteremtésének lehetőségét vetíti elő.



Julia Reichert, egy az NPR-nak adott interjúban elmondta, hogy míg egy amerikai munkás megkérdőjelezheti a feljebbvalója utasítását, lehet akár jobb ötelete, ez Kínában nem nagyon történhet meg. Kínában a munkások akár 12 órákat dolgoznak, heti hat napon, amiért persze ők sem boldogok. Azonban ez az elmúlt emberöltő rohamos kínai fejlődésének az ára. És annak ellenére büszkék a cégükre, az országukra, hogy sokan lehet, hogy egy évben egyszer látják Kínában maradt családjukat.

A hozzászólások és az értékelések, és nem utolsó sorban az Oscar-díj is arról tanúskodnak, hogy érdekes, maradandó élményt nyújtó film készült, amit a Netflixen lehet megnézni.