Így reagáltak a cégek a koronavírusra
Bár számos cégnél gyors leépítéseket hozott a koronavírus-járvány, egy csaknem 500 fős felmérésből az derül ki, hogy az emberek 94 százaléka megfelelőnek tartja az intézkedéseket, sőt. A válaszadók majd kétharmada úgy véli, a válság után jelentősen megváltozik a foglalkoztatás szerkezete.
A „#stayathome!” kérdőívet közel 500 válaszadó - 32 munkaadó és 460 munkavállaló - töltötte ki.
Az eredmények tanúsága szerint azok a vállalatok, melyek megtehették, a munkavállalóikat home office-ba küldték a megkérdezettek 91%-a szerint.
Ahol még bejárnak dolgozni, előfordul a hőmérséklet-ellenőrzés és a maszkok, kesztyűk biztosítása is. A vállalatok 11%-a kötelezően elrendelt szabadságra vagy fizetetlen szabadságra küldte a munkavállalókat. Egyes cégeknél megtartották a munkatársaikat, de 30-40%-kal csökkentették a fizetésüket, és akadtak olyan válaszadók is, amelyek munkáltatója a próbaidősöket, illetve a munkatársak jelentős hányadát elbocsátotta.
Meglepő lehet, de a válaszadók 94%-a megfelelőnek tartja az intézkedéseket, vagy még radikálisabb megoldásokat hozna, és csak 1,5 százalékuk gondolja úgy, hogy ezekre a lépésekre egyáltalán nem volt szükség.
A megkérdezettek 40%-a szerint jelentős, 10 és 30% közötti elbocsátás várható a munkahelyeken, míg 10 százalék úgy gondolja, hogy ennél jóval magasabb arányú lesz a leépítés.
Mindössze 18 % optimista, szerintük semmilyen változás nem várható, és a helyzet lecsengése után visszaáll minden a régi kerékvágásba. Sőt, 9 százalék egyenesen úgy gondolja, hogy növekszik majd a munkaerő iránti kereslet.
Ami a hosszabb távú terveket illeti, a válaszadók 30%-a szerint nemhogy növekedés nem várható, de már az is szerencse, ha megmarad az emberek állása. 42% úgy gondolja, hogy ha a vállalat időben reagál, és kellő figyelmet fordít a digitalizációs lehetőségekre, informatikai fejlesztésekre, akkor kirajzolódik valamilyen növekedési potenciál, mert ez versenyelőnyt jelent majd a válságot követően.
További 20% az üzleti modell átalakításában, illetve valamilyen innovációs stratégia kidolgozásában látna lehetőséget.
A munkavállalók 61%-a szerint jelentősen megváltozik majd a foglalkoztatás szerkezete, és felerősödnek az „alternatív” foglalkoztatási módok, így teret kap a contracting és munkaerőkölcsönzés. Mindemellett sokan úgy gondolják, hogy a home office sokkal kidolgozottabbá és elfogadottabbá válik.
Illés József, az IDBC ügyvezetője és szakértője szerint az SSC-k esetében egyenesen paradigma váltásról kell beszélnünk, a home office korábban elképzelhetetlen módon hódít teret, ami megmaradhat a válságot követően.
Mindez hatással lesz az irodakapacitások újragondolására és a vidéki munkaerő intenzívebb becsatornázására. Sokan külföldről hazaköltöznek, a nehéz helyzetben lévő cégektől, startupoktól megjelenik a piacon az informatikai szegmensben egy többlet munkaerő, melynek becsatornázása komoly kihívás a munkaerő közvetítő cégeknek és a vállalatoknak egyaránt.
Farkas Attila, a KYAT Group ügyvezetője véleménye szerint a válság hatására egészen biztosan megváltozik a munkáltatók és a munkavállalók közötti viszony, amely az utóbbi évek során inkább a munkavállalók érdekeinek kedvezett.
A gazdaság helyreállását követően a munkáltatók változtatni fognak az employer branding eszköztárukon, a munkabéreken, a béren felüli juttatásokon, hiszen - a mostani prognózis alapján - a munkavállalói piac ismét az egyenlő felek játszóterévé válik majd.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Vajon milyen a Jó főnök?