Jön az emberi munkakvóta: törvény írhatja elő, mennyi embernek kell maradnia a robotok között

A mesterséges intelligencia (AI) rohamos térnyerése alapjaiban alakítja át, hogyan végezzük a munkát, és mit állítanak elő a vállalatok. A londoni HR Symposium konferencián a Gartner kutatócég elemzői arról beszéltek, hogy az automatizáció és az AI-használat olyan mértéket érhet el a következő években, hogy törvényi beavatkozásra lehet szükség az emberi munka védelmében - írja a Business Insider.

Ania Krasniewska, a Gartner csoportvezető alelnöke a lapnak elmondta: elemzéseik szerint a jövőben olyan szabályozott „emberi munkakvótákra” lehet szükség, amelyek előírják, hogy a munkafolyamatokban milyen arányban kell megőrizni az emberi részvételt, illetve a cégeknek igazolniuk kell, hogy a munka egy részét továbbra is emberek végzik. 

A cél, hogy az emberek továbbra is érdemi szerepet játsszanak a döntéshozatalban, a kreatív folyamatokban és a termelésben – még akkor is, ha a mesterséges intelligencia egyre nagyobb részt vállal a munkából.

Ez a változás nem a szervezetek, hanem a jogalkotók oldaláról fog elindulni

– mondta Krasniewska. Szerinte amikor ezek a szabályok életbe lépnek, a cégeknek világos belső folyamatokat kell kialakítaniuk az alkalmazottak átcsoportosítására, és bizonyítaniuk kell, hogy valóban betartják a kvótákat.

A jog már most is próbálja védeni az emberi munkát: több bírósági döntés is ebbe az irányba mutat. Ausztráliában például a Legfelsőbb Bíróság nemrég kimondta, hogy a Munkaügyi Bizottság vizsgálhatja, vajon egy cég átszervezéssel elkerülhette volna-e az elbocsátásokat – még akkor is, ha a feladatokat alvállalkozókra bízták. Ez az ítélet a mesterséges intelligencia térnyerésével is új értelmet kaphat, hiszen a jövőben az is kérdés lesz: kiválthatja-e teljesen a gép az embert?

A szakértők szerint egyre fontosabb kérdéssé válik, ki vállalja a felelősséget az AI által végzett munkáért. Krasniewska példaként az orvosi diagnosztikát említette: „Ha egy AI elemzi a felvételt, és ennek alapján rossz kezelést választanak, ki a felelős a hibáért?” – tette fel a kérdést.

Az Európai Unió már most is szabályozza a kérdést: az AI Act előírja, hogy a magas kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerek működését „jelentős emberi felügyeletnek” kell kísérnie, hogy szükség esetén az ember beavatkozhasson.

A Business Insider példaként említi a Deloitte esetét: a tanácsadócégnek vissza kellett fizetnie egy ausztrál kormányzati megbízás egy részét, miután a mesterséges intelligencia segítségével készült jelentés hibás adatokat és kitalált idézeteket tartalmazott.

A gyakorlat azonban messze nem tökéletes

Krasniewska szerint a vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy átlátható módon nyomon kövessék, mikor és hol történik emberi beavatkozás a munkafolyamatokban. Hozzátette: rövidesen elvárás lehet, hogy minden cég jelezze, mely munkafolyamatot végezte mesterséges intelligencia, és melyet ember.

„A legtöbb szervezet még nem igazán tudja, hogyan fogja ezt megoldani” – mondta, "de egyre inkább érződik, hogy az emberek tudni akarják, hogyan jutottunk el A-ból B-be – vagyis mennyi volt benne az ember.”

2032-re a HR asszisztensi feladatok több mint felét átveheti az AI

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik